Georges Charpak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Georges Charpak
Georges Charpak 2005-ben
Georges Charpak 2005-ben
Született 1924. március 8.[1]
Dubrovytsia
Elhunyt 2010. szeptember 29. (86 évesen)[2][3][4][5][6][7]
Párizs[8]
Állampolgársága
Foglalkozása
Iskolái
  • Lycée Saint-Louis
  • Mines ParisTech
Kitüntetései
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének tisztje
  • fizikai Nobel-díj (1992, 6 500 000 kr)
  • prix Jean-Ricard (1973)
  • High Energy and Particle Physics Prize (1989)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Georges Charpak témájú médiaállományokat.

Georges Charpak (Dąbrowica, 1924. augusztus 1.Párizs, 2010. szeptember 29.) francia fizikus, aki 1992-ben fizikai Nobel-díjat kapott a sokszálas proporcionális kamra feltalálásáért.[9]

Élete[szerkesztés]

Lengyelországi zsidó családban született Dabrowicában, a mai Dubrovicában Ukrajna területén.[10] 7 éves korában családjával együtt Franciaországba emigrált. 1941-ben, a német megszállás idején, 17 éves korában a párizsi Szent Lajos Gimnázium speciális matematikai szakának első évfolyamára járt. 1942-ben egy iskolatársa, egy rendőr fia figyelmeztette, hogy családjával együtt közeli letartóztatása várható. Franciaország déli részére menekült és Georges Charpentier álnév alatt Montpellier-ben beiratkozott a Joffre Gimnázium matematikai tagozatára. Belépett az ellenállásba. 1943. augusztus 14-én a Vichy-kormány speciális egységei letartóztatták, Montpellier-ben bebörtönözték és decemberben két évre ítélték. Ekkor átszállították Villeneuve-sur-Lot-ba, a központi börtönbe, ahol 1200 sorstársával együtt ült. A börtönben matematikát és fizikát tanított társainak. 1944. május 30-án a francia hatóságok átadták a németeknek és a dachaui koncentrációs táborba, majd Landsbergbe szállították. 1946-ban megkapta a francia állampolgárságot.[11]

2007-ben megkapta a Becsületrend tiszti fokozatát.[11]

Tudományos karrierje[szerkesztés]

1945-től a párizsi École Nationale Supérieure des Mines-ben tanult és 1948-ban kapott bányamérnöki diplomát.[10] 1948-tól a CNRS tudományos munkatársa lett, ahol Frédéric Joliot-Curie mellett dolgozott a Collège de France magfizikai laboratóriumában.[11] Itt kapott PhD-t 1954-ben kísérleti magfizikából.[10]

1959-től 1991-es nyugdíjba vonulásáig volt a CERN munkatársa. 1960-ban részt vet a müon mágneses momentumának megmérésében. 1961–67-ig különböző nemfotografikus szcintillációs számlálók fejlesztésével foglalkozott. [10]

1968-ban elkészült a sokszálas proporcionális kamra fejlesztésével, amiért 1992-ben fizikai Nobel-díjat kapott.[10]

1974-re kifejlesztette a szférikus driftkamrát, amelyet fehérjék röntgendiffrakciós vizsgálatához lehet használni. 1979–89-ig lavinakamrákkal foglalkozott, valamint fotondetektorok alkalmazásával az ionizáló sugárzásokkal való képalkotásban. 1985–91-ig Fermilab kísérletekben vett részt foszforeszkáló lavinán alapuló kamrákkal, valamint a genfi Egyetemi Orvosi Központ biológiai kutatásai számára fejlesztett eszközöket.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.nytimes.com/2010/10/03/science/03charpak.html
  2. http://www.nytimes.com/2010/10/03/science/03charpak.html
  3. Integrált katalógustár, 2014. április 26.
  4. data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb12335513h
  5. Comité des travaux historiques et scientifiques, 2017. október 9., 111976, Georges Charpak
  6. Encyclopædia Britannica Online, biography/Georges-Charpak, Georges Charpak, 2017. október 9.
  7. SNAC, 2017. október 9., w64n0dz4, Georges Charpak
  8. Integrált katalógustár, 2014. december 31.
  9. Nobel Facts
  10. ^ a b c d e f Nobel Biographical
  11. ^ a b c Lycée Joffre Charpac

Források[szerkesztés]