Urán-235

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az urán-235, jelöléssel 235U az urán egyik izotópja, a természetes uránban csak 0,72%-ban fordul elő. A jóval nagyobb részarányú 238U-cal ellentétben hasítható, azaz nukleáris láncreakció fenntartására képes – az egyetlen hasítható izotóp, mely primordiális nuklid vagy még jelentős mennyiségben előfordul a természetben.

Felezési ideje 703,8 millió év. 1935-ben fedezte fel Arthur Jeffrey Dempster. Teljes (hasadási) effektív hatáskeresztmetszete lassú termikus neutronokra körülbelül 504,81 barn, gyors neutronokra nagyságrendileg 1 barn.[1] Az elnyelt neutronok nagy többsége, de nem mind okoz hasadást, néhány esetben a befogás révén 236U keletkezik.

Hasadása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az urán-235 maghasadása
Az urán-235 hasadásakor lejátszódó reakció

Egyetlen atomnyi 235U bomlása 202,5 MeV, azaz 3,24·10−11 J energiát szabadít fel, ez másként 19,54 TJ/mol vagy 83,14 TJ/kg.[2] Ha 235U izotópokat neutronokkal bombáznak, számos hasadási reakció játszódhat le, ezek egyike:

10n + 23592U14156Ba + 9236Kr + 3 10n

Nehézvizes reaktorokban és néhány grafitmoderátoros reaktorban dúsítatlan urán is használható, de könnyűvizes reaktorokban – a könnyűvíz neutronelnyelése miatt – kis dúsítású uránt kell használni. Az urándúsítás eltávolítja az 238U izotóp egy részét, ezzel megnő az 235U részaránya. Az erősen dúsított uránban az 235U kb. 90%-ban van jelen, ezt nukleáris fegyverekben használják. Ha az 235U által kibocsátott (legalább egy) neutron eltalál egy másik magot és azt felhasítja, a láncreakció folytatódik. Ha a láncreakció önfenntartó, akkor a rendszert kritikusnak (kritikus állapotban lévőnek) nevezzük, az ehhez szükséges urán mennyisége a kritikus tömeg. Önfenntartó láncreakció elérhető kis 235U koncentráció mellett is, ha a hasadás során keletkező neutronokat – moderátor segítségével – lelassítják, mert a lassabb neutronok nagyobb valószínűséggel okoznak maghasadást. A nukleáris láncreakcióban rendkívül erősen radioaktív hasadványok keletkeznek, ezek radioaktív bomlásuk révén további energiát termelnek. Némelyikük neutronokat is bocsát ki – ezeket késleltetett neutronoknak hívjuk –, melyek szintén hozzájárulnak a láncreakcióhoz. Atomreaktorokban a láncreakciót bór, kadmium vagy hafnium tartalmú szabályozórudakkal lassítják le, ezen elemek képesek elnyelni a neutronok nagy részét. Az atombombákban a láncreakció kontrollálatlanul megy végbe, így a hirtelen felszabaduló hatalmas energia atomrobbanást idéz elő.

Nukleáris fegyverek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „Little Boy”, a Hiroshimára 1945. augusztus 6-án ledobott atombomba erősen dúsított uránt tartalmazott. Az U-235 kritikus tömege 56 kg, ami egy 17,32 cm átmérőjű urángömb. Az uránnak legalább 85%-a 235U kell legyen (fegyver minőségű urán), bár kezdetleges, nem túl hatásos fegyverhez 20%-os dúsítású is elegendő (fegyverben használható). Akár kisebb dúsítású urán is használható fegyverben, de ilyen esetben a szükséges kritikus tömeg rohamosan nő.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Uranium-235 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.