Compton-szórás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A fizikában a Compton-szórás vagy más néven a Compton-hatás akkor lép fel, ha nagy energiájú elektromágneses sugárzás és anyag kölcsönhatásba kerül. Ilyenkor ha egy röntgenkvantum atomban kötött elektronnal ütközik, akkor energiájának csak egy részét adja át az ütközés után kibocsátott Compton-elektronnak, és emiatt kisebb energiával, (nagyobb hullámhosszal) hagyja el az atomot.

A Compton hullámhossz határérték, amelynél kisebb hullámhosszú (nagyobb energiájú) részecskék kvantummechanikai tulajdonságai figyelembe veendők.

A Compton-szóródás során a szóródás szöge véletlenszerű.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy Lajos György - László Krisztina: Radiokémia és izotóptechnika, Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1997
  • S. Chen; H. Avakian, V. Burkert, L. Vandenaweele, P. Eugenio, the CLAS collaboration (2006). Measurement of Deeply Virtual Compton Scattering with a Polarized Proton Target. Physical Review Letters 97 (7): 072002. arXiv:hep-ex/0605012. Bibcode 2006PhRvL..97g2002C. doi:10.1103/PhysRevLett.97.072002. PMID 17026221.
  • Compton, Arthur H. (May 1923). A Quantum Theory of the Scattering of X-Rays by Light Elements. Physical Review 21 (5): 483–502. Bibcode 1923PhRv...21..483C. doi:10.1103/PhysRev.21.483. (the original 1923 paper on the AIP website)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]