Ugrás a tartalomhoz

Planck-állandó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Planck-állandó a kvantummechanika egyik alapvető állandója. Max Planckról, a kvantummechanikában nagy szerepet játszó fizikusról nevezték el.

Értéke:[1]

.

A Planck-állandó mértékegysége energia szorozva idővel, amely a hatás egysége. Az egység lendület szorozva távolság formában is felírható (N·m·s), amely a perdület (régebbi nevén impulzusmomentum) egysége.

Szemléletesen a Planck-állandó az 1 Hz-es foton energiáját adja meg. E tulajdonsága miatt 2019. május 20-a óta ez alapján definiálják a kilogramm mértékegységet.[2]

Sok esetben kényelmesebben használható a redukált Planck-állandó, vagy másik nevén Dirac-állandó:

ahol a matematika pi állandója. Kiejtése: h-vonás.

Eredetileg a feketetest-sugárzás során vezette be Planck. Feltételeznie kellett, hogy energiaátadás csak kvantumosan (meghatározott adagokban) lehetséges.

A fotoeffektus során is megjelenik. Adott ν frekvenciájú fény adott E energiájú fotonokból áll:

Gyakran kellemesebb ezt az ω=2πν körfrekvenciával felírni, melyből

Eddig az energia kvantálásáról volt szó. Hasonló elvégezhető más mennyiségekkel is, például a perdülettel is.

A Planck-állandó megjelenik Heisenberg határozatlansági relációjában is. A helymérésben fellépő Δx bizonytalanság és az azonos irányban mért lendület Δp bizonytalanságára igaz:

Hasonlóan igaz több mérhető mennyiségpárra is.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Resolutions of the 26th CGPM (brit angol nyelven). BIPM , 2018. november 16. [2018. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 20.)
  2. Kilogram finally redefined as world's metrologists agree to new formulation for SI units – Physics World. web.archive.org, 2018. november 16. [2018. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 25.)