Gilbert Newton Lewis
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Gilbert Newton Lewis | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1875. október 23. Weymouth, Massachusetts |
| Elhunyt | 1946. március 23. (70 évesen) Berkeley, Kalifornia |
| Ismeretes mint | |
| Nemzetiség | |
| Szülei | Francis "Frank" Wesley Lewis |
| Iskolái | |
| Pályafutása | |
| Szakterület | fizikai kémikus |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
| Hatással voltak rá | Irving Langmuir Merle Randall |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gilbert Newton Lewis témájú médiaállományokat. | |
Gilbert Newton Lewis (Weymouth, Massachusetts, 1875. október 23. – Berkeley, Kalifornia, 1946. március 23.) amerikai fizikus, kémikus. Neve összeforrt a róla elnevezett sav-bázis elmélettel (Lewis–Pearson-elmélet) és a kovalens kötésről alkotott elméletével, valamint az oktettszabály is az ő nevéhez fűződik.[1]
Felfedezései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Lewis–Pearson-féle sav-bázis elmélet:
A savak olyan anyagok, mely elektronpár leadására képesek, azaz elektronpár-donorok. A bázisok pedig elektronpár-akceptorok, tehát elektronpár felvevők. Az 1938-ban felfedezett elméletet, 1963-ban Ralph G. Pearson továbbfejlesztette, és mind a savak, mind a bázisok esetén megkülönböztet úgynevezett hard (kemény) és soft (lágy) változatokat.
- Kovalenskötés-elmélet (Valence bond /VB/ theory):
Ezen elmélet szerint a pontszerű atomokat egyszerű kötés köti össze, és ez minden anyagra egyformán igaz. Lewis ekkor még nem ismerte sem az ionos kötést (Coulomb-erő), sem a másodlagos kötő erőket (van der Waals-erők).
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hildebrand, Joel H. (1958). "Gilbert Newton Lewis 1875–1946" (PDF). Biographical Memoirs (angol nyelven). National Academy of Sciences, Washington D.C. 210–235. o. Hozzáférés: 2013. február 9.
{{cite web}}: More than one of|author=és|last=specified (súgó)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Leroy G. Wade, Jan William Simek (2016). "1". Organic Chemistry (9th edition ed.). Pearson Education. 7. o. ISBN 978-0-3219-7137-1.
{{cite book}}:|edition=has extra text (súgó)