Ugrás a tartalomhoz

Johann Wilhelm Hittorf

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Wilhelm Hittorf
1893 körül
1893 körül
Született1824. március 27.[1][2][3][4]
Bonn[5][6]
Elhunyt1914. november 28. (90 évesen)[1][2][3][4]
Münster[7][6]
ÁllampolgárságaNémetország
Nemzetiségenémet
SzüleiTheresia Hittorf
Heinrich Hittorf
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Hughes-érem (1903)
  • Bavarian Maximilian Order for Science and Art (1902)
SírhelyeZentralfriedhof Münster
Tudományos pályafutása
Szakterületfizika, kémia
Kutatási területelektrokémia, katódsugárzás
Szakintézeti tagság
  • Erfurti Tudományakadémia
  • Göttingeni Tudományos Akadémia
  • Accademia Nazionale dei Lincei (1904. szeptember 11. – )[8]
  • Porosz Királyi Tudományakadémia
  • Bajor Tudományos Akadémia
Munkahelyek
Münsteri Egyetemegyetemi tanár (fizika, kémia) 1852–1879; kémia tanszékvezető (1879–1890)
Hatással voltak rá
Akadémiai tagság

Johann Wilhelm Hittorf aláírása
Johann Wilhelm Hittorf aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Wilhelm Hittorf témájú médiaállományokat.

Johann Wilhelm Hittorf (Bonn, 1824. március 27. – Münster, 1914. november 28.) német fizikai kémikus, egyetemi tanár.

Hittorf 1904 körül

Az egyetemet befejezve Münsterbe költözött. Az az ottani egyetemen habilitált, majd lett 1852-ben a fizika és a kémia professzora.

Kezdetben a foszfor és a szelén allotrop módosulatainak tulajdonságait vizsgálta.

Későbbi kutatási területei:

  • izzó gázok spektrumai;
  • gázok elektromos vezetőképessége, ide értve a láng (tehát az égő gázok) elektromos vezetőképességét is;
  • oldatok és keverékek elektrolízise;
  • ionvándorlás az elektrolízis közben;
  • elektromos kisülések ritkított gázokban.

A katódsugárzás vizsgálatához megkonstruálta az erősen ritkított gázokat tartalmazó és utóbb róla elnevezett Hittorf-csövet. 1869-ben rájött, hogy a a katódról kilépő részecskék a különböző anyagi minőségű és nyomású gázokban eltérő (színű) fényjelenségeket hoznak létre. Észrevette, hogy ha a katódsugarak útjába valamiyen tárgyat helyezünk, akkor a tárgy mögött elhelyezett ernyőn megjelenik annak árnyéka, tehát a katódsugarak egyenes vonalban terjednek. Ezek a kutatásai nagyban hozzájárultak a röntgensugarak későbbi felfedezéséhez, valamint előkészítették a vákuumdióda későbbi feltalálását is.

Kimutatta, hogy a katódsugárzást a mágneses tér eltéríti. Az eltérítés mértékéből ki lehetett számítani a töltött részecske (a későbbi elektron) töltését.[9]

Az elektrolízist kutatva megállapította, hogy egyes ionok gyorsabban mozognak másoknál.

1890-ben vonult nyugdíjba.

Hittorf ionszeparáló berendezése

Fontosabb publikációi

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • J. W. Hittorf and J. Plücker: On the spectra of ignited gases and vapours with especial regard to the same elementary gaseous substance. Phil. Trans. Royal Soc. (London) 155, 1 (1865) (Volltext).
  1. 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 9.
  2. 1 2 "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus. Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. 1 2 "Proleksis enciklopedija". Proleksis Encyclopedia (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute. 2005.
  4. 1 2 Dalibor Brozović (1999). "Hrvatska enciklopedija". Horvát Enciklopédia (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute.
  5. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 10.
  6. 1 2 Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Гитторф Иоганн Вильгельм, 2015. szeptember 28.
  7. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 30.
  8. ↑ 10.5281/ZENODO.18315206, 2026. január 20.
  9. ↑ Je. I. Parnov: A végtelenek keresztútján. Univerzum Könyvtár. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1971. p. 47.