Johann Wilhelm Hittorf
| Johann Wilhelm Hittorf | |
| 1893 körül | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1824. március 27. Bonn |
| Elhunyt | 1914. november 28. (90 évesen) Münster |
| Sírhely | Zentralfriedhof Münster |
| Ismeretes mint | |
| Nemzetiség | német |
| Állampolgárság | Németország |
| Szülei | Theresia Hittorf Heinrich Hittorf |
| Iskolái | Bonni Egyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | |
| Pályafutása | |
| Szakterület | fizika, kémia |
| Kutatási terület | elektrokémia, katódsugárzás |
| Munkahelyek | |
| Münsteri Egyetem | egyetemi tanár (fizika, kémia) 1852–1879; kémia tanszékvezető (1879–1890) |
| Szakmai kitüntetések | |
|
| |
| Akadémiai tagság |
|
| Hatással voltak rá |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Wilhelm Hittorf témájú médiaállományokat. | |
Johann Wilhelm Hittorf (Bonn, 1824. március 27. – Münster, 1914. november 28.) német fizikai kémikus, egyetemi tanár.
Élete, munkássága
[szerkesztés]
Az egyetemet befejezve Münsterbe költözött. Az az ottani egyetemen habilitált, majd lett 1852-ben a fizika és a kémia professzora.
Kezdetben a foszfor és a szelén allotrop módosulatainak tulajdonságait vizsgálta.
Későbbi kutatási területei:
- izzó gázok spektrumai;
- gázok elektromos vezetőképessége, ide értve a láng (tehát az égő gázok) elektromos vezetőképességét is;
- oldatok és keverékek elektrolízise;
- ionvándorlás az elektrolízis közben;
- elektromos kisülések ritkított gázokban.
A katódsugárzás vizsgálatához megkonstruálta az erősen ritkított gázokat tartalmazó és utóbb róla elnevezett Hittorf-csövet. 1869-ben rájött, hogy a a katódról kilépő részecskék a különböző anyagi minőségű és nyomású gázokban eltérő (színű) fényjelenségeket hoznak létre. Észrevette, hogy ha a katódsugarak útjába valamiyen tárgyat helyezünk, akkor a tárgy mögött elhelyezett ernyőn megjelenik annak árnyéka, tehát a katódsugarak egyenes vonalban terjednek. Ezek a kutatásai nagyban hozzájárultak a röntgensugarak későbbi felfedezéséhez, valamint előkészítették a vákuumdióda későbbi feltalálását is.
Kimutatta, hogy a katódsugárzást a mágneses tér eltéríti. Az eltérítés mértékéből ki lehetett számítani a töltött részecske (a későbbi elektron) töltését.[1]
Az elektrolízist kutatva megállapította, hogy egyes ionok gyorsabban mozognak másoknál.
1890-ben vonult nyugdíjba.

Fontosabb publikációi
[szerkesztés]- J. W. Hittorf and J. Plücker: On the spectra of ignited gases and vapours with especial regard to the same elementary gaseous substance. Phil. Trans. Royal Soc. (London) 155, 1 (1865) (Volltext).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Je. I. Parnov: A végtelenek keresztútján. Univerzum Könyvtár. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1971. p. 47.
Források
[szerkesztés]- Révai nagy lexikona X kötet (Hérold–Jób). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1914. 147. o.
- Hittorf János Vilmos. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
- História - Tudósnaptár Hittorf, Johann Wilhelm
- Josef Niesen: Bonner Personenlexikon. 2. Auflage. Bouvier-Verlag, Bonn 2008
- Johann Wilhelm Hittorf Nachruf bei der Bayerischen Akademie der Wissenschaften von Arnold Sommerfeld (PDF-Datei).