Ugrás a tartalomhoz

Északi sólyom

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Északi sólyom
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Rend: Sólyomalakúak (Falconiformes)
Család: Sólyomfélék (Falconidae)
Alcsalád: Sólyomformák (Falconinae)
Nemzetség: Valódi sólymok (Falconini)
Nem: Falco
Alnem: Hierofalco
Faj: F. rusticolus
Tudományos név
Falco rusticolus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Északi sólyom témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Északi sólyom témájú médiaállományokat és Északi sólyom témájú kategóriát.

Az északi sólyom vagy vadászsólyom (Falco rusticolus) a madarak (Aves) osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Izland nemzeti madara.[3]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[4]

Izland, Norvégia, Svédország, Finnország, Grönland, Kanada, Alaszka és Szibéria sarkvidéki területein él. Európa északi részén 600–1000 költőpár van. Természetes élőhelyei a fenyőerdők, tundrák és tengerpartok, sziklás környezetben. Vonuló faj.[5]

Testhossza 60 centiméter, szárnyfesztávolsága 105–135 centiméter, testtömege pedig 1000–2150 gramm.[6] A tojó nehezebb, mint a hím. Ez a faj a legnagyobb a sólymok között. A tollazat a majdnem fehértől (főleg Grönlandon) szürkésbarnáig, vagy szürkéig (különösen Skandináviában) változik. A madár mellkasán nyílhegy alakú rajzolatok láthatók. A faroktollak hosszúak, szélesek, gyakran csíkozottak. Ülés közben túlnyúlnak az evezőtollakon. Az északi sólyom felső csőrkávájának elülső szélén van a „sólyomfog”; ez egy kiszögellés, amely az egész családra jellemző és a zsákmány megölésére szolgál. Egy fészekaljban több színváltozatú fióka is lehet.

Magányosan vagy párban él; a fiatal madarak ivarérésükig kóborolnak. Tápláléka madarak, emlősök, kétéltűek, halak és rovarok.

Sziklán
... és a levegőben

Az ivarérettséget kétévesen éri el. A költési időszak április–június közötti időszakra tehető. Egy fészekaljban 2–7, legtöbbször 3–4 krémszínű, barnán pöttyözött tojás található. A fészek a csupasz sziklára épül. A tojó 30–36 napig kotlik, eközben a hím védelmezi a fészket és táplálja a tojót. A fiatal madarak 46–49 nap után repülnek ki.

A madár tojása
... és a fióka

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma 20000-49999 példány közötti és stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.[7]

  1. ↑ "A Jboyd.net rendszerbesorolása". Hozzáférés: 2020. november 10.
  2. ↑ "A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában". Integrated Taxonomic Information System. Hozzáférés: 2020. november 10.
  3. ↑ "Icelandic Coat of Arms". Iceland Prime Minister's Office. Hozzáférés: 2010. október 29.
  4. ↑ "Avibase". Hozzáférés: 2020. november 10.
  5. 1 2 "A faj adatlapja a BirdLife International oldalán". Hozzáférés: 2020. november 10.
  6. ↑ "Oiseaux.net". Hozzáférés: 2020. november 10.
  7. ↑ "Termeszetvédelem". Hozzáférés: 2020. november 10.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]