Türkök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A türkök kifejezés alatt értjük egyrészt a Türk Birodalom alapító nemzetségét, másrészt az ezen birodalom uralma alatt egyesített, török nyelveket beszélő népeket.

Tágabb értelemben a türk népek (török népek), illetve türk nyelvek (török nyelvek) elnevezést az egykori Türk Birodalom uralkodó népével és nyelvével rokon valamennyi későbbi, illetve mai nép és nyelv összefoglaló neveként használják. A mai Törökország területén élő törökök ugyanazzal a türk népnévvel jelölik önmagukat, mint az egykori Türk Birodalom népét vagy más türk (török) nyelvű népeket, tehát nyelvileg nem tesznek különbséget a „türk nép” (az egykori Türk Birodalom népe), „török nép” (törökországi török nép) és „török népek” (török nyelvű népek) között.

A „türk” szó etimológiája[szerkesztés]

A türk szó először a szomszéd népek (kínaiak, szogdok, szakák, tibetiek) nyelvében jelent meg, a Türk Birodalom kancellárianyelve, azaz diplomáciai és hivatalos nyelve is kezdetben (a 6. században) a szogd nyelv volt, a selyemút kereskedelmét akkoriban ellenőrző városi kereskedők nyelve. A Kelet-Turkesztánban, a mai kínai ujgur autonóm területen levő Hotan oázisvárost a birodalom alapításának idején szakák lakták, az ő nyelvükben trukä alakban jelenik meg a türkök neve. A nyelvészek szerint ez egyértelműen a szó szakából törökbe való vándorlását jelzi, mert a törökben megjelenhet utólag a könnyebb kiejtés kedvéért egy magánhangzó a t és r között, míg a szogd és szaka nyelv nem tüntetik azt el. A tibetiek eleinte dru-gu átírást alkalmaztak, később megjelent náluk a dur-gys átírás is, amit alkalmazhattak volna korábban is, nyelvük megengedte ezt.

A Szuj-dinasztia évkönyve 636-ban azt írja, hogy a türkök az Altaj hegységből származnak, s mivel az úgy néz ki, mint egy sisak, ezért nevezik magukat türköknek. Csakhogy a türkhöz hasonló alakú szó a törökben eddig még nem találtatott a sisakra vagy hasonló fogalomra. A hotani szaka nyelvben viszont a fejfedő neve tturakä. A szakák egyik csoportjának óperzsa közvetítésű nevében (sakā tigraxauda) szintén megfigyelhető ennek a tigra alakja. A trukä alakhoz létezett egy nagyon hasonló szó a köztörökben, a türk (virágzó, ereje teljében levő), ezért a szómágia is segített, hogy ez legyen a vezető csoport neve a török nyelvű környezetben.

A nyelvészek szerint a Türk Birodalom uralkodó dinasztiájának, az Asina-klánnak és az első kagánoknak a neve nem türk név. Az Asina név a szaka ásseina szóból ered, aminek jelentése kék. A türk dinasztia magát kök türk vagy gök türk néven emlegette, ahol a kök – a magyarban nem véletlenül – kéket jelent, a régi törökben – nyilvánvaló asszociáció – égit és így szentet is. A türk dinasztia szakrális központja, a – keleti és egységes – türk Bumin kagán székhelye a Hangáj-hegység Ötüken nevű szakrális hegye volt, talán ehhez is asszociálható a kök türk, mint szent sipka.

A Türk Birodalom uralkodó nemzetsége, Bumin kagán és Istemi jabgu dinasztiája eszerint az Asina-klán indoiráni szaka eredetű család volt, akik valamilyen módon megszerezték a sztyeppei szakralitást és hosszú ideig dinasztiájuk – már eltörökösödve – adta a sztyeppe uralkodó családjait, a türkök mellett a kazárok, a bolgár-törökök és talán a magyarok számára is Levedi személyében, az utóbbiakat bizonyítani egyelőre nem tudjuk.[megj 1]

Ugyanakkor a tur-tür etimon a török nyelvekben rendkívül fontos jelentéseket hordoz, ami gyengíti a népnév idegen eredetének elméletét. A csuvas nyelvben fennmaradt a Tură istennév, a totemmadár neve turul, Szergej Anatoljevics Sztarosztyin prototörök rekonstrukciója alapján a törvény jelentésű szavuk *tör volt, amely a köktürköknél az oguz-ogur hangváltozásnak megfelelően töz alakú lett (az ogur alakot a csuvas türe őrzi). Ugyancsak Sztarosztyin rekonstrukciója a *turum prototörök szó, amely termékenység értelmű, emellett a szakrális jelentőségű tarχan említendő. A turul–tuγrul hangfejlődés alapján a tıγra (szövetség, társaság, erő) ótörök szó is ebbe a családba tartozhat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Róna-Tas András előadása alapján, az Echo TV-n, a Polgárok Házában. Az előadást nem archiválták. http://archiv.polgarokhaza.hu/index.php?mode=naptar&cikk_id=487

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Róna-Tas András: A honfoglaló magyar nép: Bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe. Budapest: Balassi. 1997. ISBN 9635061404  
  • Dobrovits Mihály: A nyugati türkök első uralkodójáról (Antik Tanulmányok XLVII 2004)