Johanna Zsófia bajor–straubingi hercegnő

Johanna Zsófia bajor–straubingi hercegnő
Osztrák hercegné
Uralkodási ideje
1395  –  1404
Uralkodóház	Wittelsbach-ház
Született	1373 München
Elhunyt	1410. július 28. (36-37 évesen) Bécs
Nyughelye	Szent István-székesegyház
Édesapja	I. Albert bajor herceg
Édesanyja	Briegi Margit
Testvére(i)	Margarita de Baviera-Straubing Katherine of Bavaria Bajor Johanna cseh királyné Albert II, Duke of Bavaria II. Vilmos bajor herceg John III of Holland Willem I van Beieren-Schagen
Házastársa	IV. Albert osztrák herceg
Gyermekei	Albert magyar király Margarete of Austria
A Wikimédia Commons tartalmaz Johanna Zsófia bajor–straubingi hercegnő témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Johanna Zsófia (németül Johanna Sophie von Bayern; 1373 vagy 1377 – Bécs, 1410. július 28.) bajor-straubingi hercegnő, IV. Alberttel kötött házassága révén osztrák hercegné, a bajor Wittelsbach hercegi család tagja. Albert magyar király anyja, V. László apai nagyanyja.

Élete

1373-ban vagy 1377-ben született I. Albert bajor-straubingi herceg (1336–1404) és Margit liegnitz-briegi hercegnő legkisebb gyermekeként. Hat testvére volt, közülük II. Albert (1368–1397) még apjuk életében, II. Vilmos (1365–1417) és III. János (1374–1425) pedig apjuk halála után a straubing-hollandi hercegi trónra jutottak. Három nővére közül Johanna (1362–1386) 1370-ben a későbbi IV. Vencel cseh királyhoz (későbbi német-római királyhoz) ment feleségül.

A gyermek Johanna Zsófia hercegnőt 1381-ben eljegyezték a négyéves Alberttel, III. Albert osztrák herceg (1348–1395) egyetlen fiával és örökösével, amely mintegy békeszerződés, véget vetett a Johanna és Albert apja közötti ellenségeskedésnek. I. Albert a házasság hozzájárulásaként, 10 000 pfennig (német váltópénz) fizetésére kötelezte magát, és ígéretének biztosítéka gyanánt, átadta a nattenbergi erődítményt és Deggendorf városát. Johanna és Albert esküvőjére 1390. április 24-én Bécsben került sor.

Házasságukból egy fiú- és egy leánygyermek született. Az idősebb gyermek, Albert később apja utódaként osztrák herceg lett, majd Luxemburgi Zsigmond magyar király leányával, Erzsébettel kötött házassága révén a magyar és cseh királyi, valamint a német-római császári címet is megszerezte. Leánya, Margit 1412-ben XVI. Henrik bajor herceghez ment feleségül.

Férje, IV. Albert néven 1395-ben az osztrák hercegséget örökölte, azonban már 1404 szeptemberében, vérhasjárvány következtében meghalt. Johanna csupán hat évvel élte őt túl. Leánya, Margit hercegnő esküvőjét 1412-ben, illetve fiának, Albert hercegnek Margit férjével, Henrik bajor herceggel a straubingi hercegség miatt kirobbant viszályát már nem érhette meg.

Irodalom

• Dorit-Maria Krenn, Joachim Wild: „fürste in der ferne“. Das Herzogtum Niederbayern-Straubing-Holland 1353–1425 (= Könyvek a bajor történelemről és kultúráról. 28. kötet). Haus der Bayerischen Geschichte, Augsburg 2003, ISBN 3-927233-86-2, 23., 26. és 47. pldal
• Edmund von Oefele: Albrecht I., Pfalzgraf bei Rhein, Herzog von Baiern. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB).  1. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1875,  230 f. oldal (németül)
• Franz von Krones: Albrecht IV. „der Geduldige“. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB).  1. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1875,  283–285. oldal (németül)