Ugrás a tartalomhoz

I. Albert bajor herceg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Albert bajor herceg
Adelbertus Bauariae: Albert 16. századi ábrázolása, vállán a közös bajor-hainauti címerrel
Adelbertus Bauariae: Albert 16. századi ábrázolása, vállán a közös bajor-hainauti címerrel

RagadványneveBajor
Bajorország hercege öt bátyjával közösen
I. Albert
Uralkodási ideje
1347 1349
ElődjeIV. Lajos német-római császár
UtódjaBajorországot felosztották IV. Lajos fiai
Alsó-Bajorország hercege
I. Albert
Uralkodási ideje
1349 1353
ElődjeBajorország felosztásával jött létre
UtódjaAlsó-Bajorországot ismét felosztották Bajorország-Straubing és Bajorország-Landshutra
Bajorország-Straubing hercege
I. Albert
Uralkodási ideje
1353 1404
ElődjeAlsó-Bajorország felosztásával jött létre
UtódjaII. Vilmos
Hainaut-i Grófság grófja
I. Albert
Uralkodási ideje
1358 (ténylegesen 1389) 1404
ElődjeIII. Vilmos
UtódjaIV. Vilmos
Életrajzi adatok
UralkodóházWittelsbach-ház
Született1336. július 25.
Münich
Elhunyt1404. december 13. (68 évesen)
Hága
NyughelyeHága
ÉdesapjaIV. Lajos német-római császár
ÉdesanyjaII. Margit hainaut-i grófnő
Testvére(i)
HázastársaBriegi Margit
HázastársaKlevei Margit
GyermekeiKatalin
Johanna
Margit
Vilmos
Albert
Johanna Zsófia
János
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Albert bajor herceg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

I. Albert bajor herceg KG (München, 1336. július 25.Hága, 1404. december 13.) volt IV. Lajos német-római császár második házasságából származó harmadik fia. Apja halála után 1347-től I. Albert néven bajor (társ)herceg, 1389-től Hainaut, Holland és Zeeland grófja.[1]

Élete

[szerkesztés]
A Wittelsbach-házból származó hainaut-i grófok címere
A Wittelsbach-házból származó hainaut-i grófok címere

Albert 1336-ban született Münchenben, apja IV. Lajos német-római császár, anyja Lajos második felesége, Margit hainaut-i, holland és zeelandi grófnő. Bár Margit volt Hainaut, Holland és Zeeland örököse, házasságával a jog szerinti uralkodó Lajos lett, aki 1345-ben feleségére és fiaira hagyta ezeket a tartományokat.

1347-ben, apja halála után Albert és öt bátyja közösen uralkodtak Bajorországban, mint társhercegek 1349-ig. Ekkor a Wittelsbach-birtokok felosztása során Albert Alsó-Bajorország, illetve Hainaut és a Holland Grófság társuralkodója lett két bátyjával (Istvánnal és Vilmossal közösen.

1353-ban ismért felosztották birtokaikat és ekkor Albert Bajorország-Straubing, Hainaut és Holland uralkodója lett bátyjával, Vilmossal közösen. Vilmos 1354-től uralkodott Holland és Zeeland grófságokban, de anyjától csak annak halála után, 1357-ben kapta meg Hainaut-t. Mivel még ebben az évben elmebaj tünetei kezdtek kiütközni Vilmoson, Albert elfogatta és Le Quesnoy várába záratta bátyját, helyette régensként uralkodott mindhárom grófságban. Bátyja 1389-ben bekövetkezett halála után névleg is megszerezte a grófi címet.

Albert régenssége alatt a grófságokat korábban sújtó problémák eltűntek, fejlődött a kereskedelem, és a két párt, a "Tőkehalak" és a "Horgok" közötti összecsapások is szüneteltek. Bár Albert hivatalosan nem volt gróf, már régenssége alatt kiházasította lányait, akik a korabeli Európában jelentős uralkodókhoz mentek feleségül - köztük Margit, akinek férjétől, III. Fülöp burgundi hercegtől származó utódai örökölték Albert birtokait.

Albert uralkodása alatt ismét kitört a Tőkehalak és a Horgok közötti ellentét. Albert egyik szeretője, a gyönyörű Aleid van Poelgeest, ugyanis a "Tőkehal" párt tagja volt, és pozícióját kihasználva nagy befolyásra tett szert. Albert kísérete és a "Horgok" (hagyományosan a grófok támogatói) összeesküvést szőttek Aleid eltávolítására, és 1392 szeptemberében egy éjszaka Hágában meggyilkolták őt.

A feldühödött Albert bosszúhadjáratot indított a "Horgok" ellen, egyik kastélyukat a másik után foglalta el. Még fia és örököse, Vilmos sem érezte magát biztonságban és inkább visszavonult Hainaut-ba.

Élete utolsó éveiben Albert gróf megpróbálta meghódítani a frízeket, akiket többször megvert ütközetben, de sohasem tudta végleg felszámolni ellenállásukat.

Albert 1404-ben bekövetkezett halála után örököse fia, Vilmos lett, míg öccse, János a liège-i püspökséget kapta. Azonban Vilmos halála után örökösödési háború tört ki János és Vilmos lánya, Jacqueline között. A háború végeredményeként III. Fülöp burgundi herceg pártfogása alá helyezte Jacqueline-t és saját birodalmához csatolta Hainaut, Holland és Zeeland grófságokat.

Családja

[szerkesztés]

Első felesége Briegi Margit (Margareta von Brieg), I. Lajos briegi herceg lánya, akit 1353. július 19-én vett feleségül Passauban. Házasságukból hét gyermek született:

1394-ben feleségül vette Klevei Margitot, de ebből a házasságból nem született gyerek.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Ténylegesen, régensként 1358-tól uralkodott, amikor bátyját, aki megbolondult, Le Quesnoy várába záratta.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Albert I, Duke of Bavaria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Fmg.ac Crawley: Charles Cawley: Medieval Lands - Bavaria. Foundationo for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Elődje:
III. Vilmos hainaut-i gróf
Hainaut-i gróf
1389 – 1404
A hainaut-i grófok címere
Utódja:
IV. Vilmos hainaut-i gróf