III. Albert osztrák herceg

III. Albert
Osztrák herceg
Uralkodási ideje
1365  –  1395
Elődje	II. Albert
Utódja	IV. Albert
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Habsburg-ház
Született	1349. szeptember 9. Bécs
Elhunyt	1395. augusztus 29. (45 évesen) Laxenburg
Nyughelye	Szent István-székesegyház
Édesapja	II. Albert osztrák herceg
Édesanyja	Pfirti Johanna
Testvére(i)	Margaret of Austria III. Lipót osztrák herceg IV. Rudolf osztrák herceg V. Frigyes osztrák herceg
Házastársa	Elisabeth of Bohemia Beatrice of Nuremberg
Gyermekei	IV. Albert
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Albert témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

III. Albert

III. Albert, ismert mellékneve Lófarkas, németül: Herzog Albrecht III "mit dem Zopf" (Bécs, 1349 –‎ Laxenburg, 1395. augusztus 29.) osztrák herceg 1365-től.

Élete

Bécsben született 1349-ben II. Albert harmadik fiaként. Habár az apa első fiát, Rudolfot jelölte ki örökösének, Albert nem sokkal apja 1358-as halála után megszerezte a hatalmat két bátyja, IV. Rudolf és III. Frigyes elől, majd később öccsével, III. Lipóttal osztotta meg azt.

1377-ben Albert keresztes hadjáratra indult a pogány litvánok és samogitánok ellen a Baltikumba.

Miután IV. Rudolf és III. Frigyes utód nélkül hunytak el, Albert és Lipót léptek trónra 1379-ben. Majd a neubergi egyezményben felosztották maguk között Ausztriát. Albert kapta az ország központi részét, Lipót pedig Felső-Ausztriát, Stájerországot, Karintiát és Tirolt. Albert uralkodása hasznos volt a birodalomra nézve. Támogatta a tudományokat és a művészeteket. Albert autodidakta módon kitűnő eredményeket ért el, különösen a matematika terén. Kibővítette az Bécsi Egyetemet, és újra rendezte a várost.

Albert 1395-ben hunyt el a Laxenberg kastélyban. A bécsi Szent István-dóm hercegi kriptájában temették el.

Családja

III. Albert kétszer házasodott meg. Először 1366. március 19-én házasodott össze Csehországi Erzsébettel (1358 – 1373), IV. Károly német-római császár lányával. Felesége gyermektelenül halt meg tizenöt évesen. Másodszor Nürnbergi Beatrixot vette el V. Frigyes nürnbergi őrgróf és Meisseni Erzsébet lányát, aki megszülte Albert egyetlen fiát, Albertet, aki IV. Albert néven követte apját a trónon. Meisseni Erzsébet az osztrák Babenbergek egyik távoli leszármazottja volt.

Irodalom

• Alfons Huber: Albrecht III., Herzog von Oesterreich. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB).  1. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1875,  281–283. oldal (németül)
• Constantin von Wurzbach: Albrecht III. von Oesterreich, mit dem Zopfe. Nr. 9. In: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 6. Theil. Kaiserlich-königliche Hof- und Staatsdruckerei, Wien 1860, 149. oldal (Digitalisat)
• Albrecht III. mit dem Zopf. In: Meyers Konversations-Lexikon. 4. kiadás. 1. kötet, Verlag des Bibliographischen Instituts, Leipzig/Wien 1885–1892, 298. oldal
• Franz Kurz: Österreich unter Herzog Albrecht III. Haslinger, Linz 1827 (2 kötet).
• Otto Brunner: Albrecht III.. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). 1. kötet, Duncker & Humblot, Berlin 1953, ISBN 3-428-00182-6, 169. oldal ([1] Digitalisat).
• Eva Bruckner: Formen der Herrschaftsrepräsentation und Selbstdarstellung habsburgischer Fürsten im Spätmittelalter, phil. Dissertation, Wien 2009, 14–49. oldal
• Alois Niederstätter: Österreichische Geschichte 1278–1411. Die Herrschaft Österreich. Fürst und Land im Spätmittelalter. Verlag Ueberreuter, Wien 2001, 172–193. olal
• Richard Reifenscheid: Die Habsburger in Lebensbildern. Von Rudolf I. bis Karl I. Verlag Styria, 1982, ISBN 3-222-11431-5
• Franz Theuer: Der Raub der Stephanskrone, Edition Roetzer, Eisenstadt 1994, ISBN 3-85374-242-4, 532. oldal (rövid életrajzzal).

Előző uralkodó:
IV. Rudolf

Ausztria hercege
1365 – 1395
Alsó-Ausztriában

Következő uralkodó:
IV. Albert

Karintiai herceg (1365. július 27. – 1379)	Utód: Vilmos
Stájer herceg (1365. július 27. – 1379)
Tiroli gróf (1365. július 27. – 1379)