III. Albert osztrák herceg
| III. Albert | |
| Osztrák herceg | |
| Uralkodási ideje | |
| 1365 – 1395 | |
| Elődje | II. Albert |
| Utódja | IV. Albert |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Habsburg-ház |
| Született | 1349. szeptember 9. Bécs |
| Elhunyt | 1395. augusztus 29. (45 évesen) Laxenburg |
| Nyughelye | Szent István-székesegyház |
| Édesapja | II. Albert osztrák herceg |
| Édesanyja | Pfirti Johanna |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa |
|
| Gyermekei | IV. Albert |
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Albert témájú médiaállományokat. | |

III. Albert, ismert mellékneve Lófarkas, németül: Herzog Albrecht III "mit dem Zopf" (Bécs, 1349 – Laxenburg, 1395. augusztus 29.) osztrák herceg 1365-től.[1]
Élete
[szerkesztés]Bécsben született 1349-ben II. Albert harmadik fiaként.[1] Habár az apa első fiát, Rudolfot jelölte ki örökösének, Albert nem sokkal apja 1358-as halála után megszerezte a hatalmat két bátyja, IV. Rudolf és III. Frigyes elől, majd később öccsével, III. Lipóttal osztotta meg azt.[2]
1377-ben Albert keresztes hadjáratra indult a pogány litvánok és samogitánok ellen a Baltikumba.
Miután IV. Rudolf és III. Frigyes utód nélkül hunytak el, Albert és Lipót léptek trónra 1379-ben.[1][3] Majd a neubergi egyezményben felosztották maguk között Ausztriát.[4] Albert kapta az ország központi részét, Lipót pedig Felső-Ausztriát, Stájerországot, Karintiát és Tirolt. Albert uralkodása hasznos volt a birodalomra nézve. Támogatta a tudományokat és a művészeteket. Albert autodidakta módon kitűnő eredményeket ért el, különösen a matematika terén. Kibővítette az Bécsi Egyetemet, és újra rendezte a várost.
Albert 1395-ben hunyt el a Laxenberg kastélyban.[1] A bécsi Szent István-dóm hercegi kriptájában temették el.
Családja
[szerkesztés]III. Albert kétszer házasodott meg.[2] Először 1366. március 19-én házasodott össze Csehországi Erzsébettel (1358 – 1373), IV. Károly német-római császár lányával.[5] Felesége gyermektelenül halt meg tizenöt évesen. Másodszor Nürnbergi Beatrixot vette el V. Frigyes nürnbergi őrgróf és Meisseni Erzsébet lányát,[6] aki megszülte Albert egyetlen fiát, Albertet, aki IV. Albert néven követte apját a trónon.[2] Meisseni Erzsébet az osztrák Babenbergek egyik távoli leszármazottja volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Österreich-Lexicon, AEIOU (német)
- ↑ a b c Uralkodók listája
- ↑ A Pallas nagy lexikona: az összes ismeretek enciklopédiája, 13. kötet, 591. oldal
- ↑ A Habsburgok
- ↑ Pór Antal: Nagy Lajos
- ↑ Wurzbach: Beatrix von Nürnberg. Nr. 38. In: Biographisches Lexikon. Band 6. Wien 1860, S. 156. (német)
Irodalom
[szerkesztés]- Alfons Huber: Albrecht III., Herzog von Oesterreich. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 1. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1875, 281–283. oldal (németül)
- Constantin von Wurzbach: Albrecht III. von Oesterreich, mit dem Zopfe. Nr. 9. In: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 6. Theil. Kaiserlich-königliche Hof- und Staatsdruckerei, Wien 1860, 149. oldal (Digitalisat)
- Albrecht III. mit dem Zopf. In: Meyers Konversations-Lexikon. 4. kiadás. 1. kötet, Verlag des Bibliographischen Instituts, Leipzig/Wien 1885–1892, 298. oldal
- Franz Kurz: Österreich unter Herzog Albrecht III. Haslinger, Linz 1827 (2 kötet).
- Otto Brunner: Albrecht III.. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). 1. kötet, Duncker & Humblot, Berlin 1953, ISBN 3-428-00182-6, 169. oldal ([1] Digitalisat).
- Eva Bruckner: Formen der Herrschaftsrepräsentation und Selbstdarstellung habsburgischer Fürsten im Spätmittelalter, phil. Dissertation, Wien 2009, 14–49. oldal
- Alois Niederstätter: Österreichische Geschichte 1278–1411. Die Herrschaft Österreich. Fürst und Land im Spätmittelalter. Verlag Ueberreuter, Wien 2001, 172–193. olal
- Richard Reifenscheid: Die Habsburger in Lebensbildern. Von Rudolf I. bis Karl I. Verlag Styria, 1982, ISBN 3-222-11431-5
- Franz Theuer: Der Raub der Stephanskrone, Edition Roetzer, Eisenstadt 1994, ISBN 3-85374-242-4, 532. oldal (rövid életrajzzal).
| Előző uralkodó: IV. Rudolf |
Következő uralkodó: IV. Albert |
| Karintiai herceg
(1365. július 27. – 1379) |
Utód: Vilmos |
| Stájer herceg
(1365. július 27. – 1379) | |
| Tiroli gróf
(1365. július 27. – 1379) |