Kecske-templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bencés templom
Kecske-templom
4970. számú műemlék
Goat Church and Holy Trinity Column, Sopron.jpg
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Egyházmegye Győri
Névadója Nagyboldogasszony
Védőszent Szűz Mária
Építési adatok
Építése 13.14. századig
Stílus gótikus
Alapadatok
Torony 1
Magassága 47 m
Elérhetőség
Település Sopron
Cím Templom utca 1.
Elhelyezkedése
Bencés templom (Magyarország)
Bencés templom
Bencés templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 10″, k. h. 16° 35′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 10″, k. h. 16° 35′ 26″
A Bencés templom weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bencés templom témájú médiaállományokat.

A Bencés templom (németül: Benediktinerkirche) vagy Nagyboldogasszony-templom, népies nevén Kecske-templom (németül: Geißkirche), egy a 13. és 14. században épült, a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt gótikus templom a Soproni Fő tér déli oldalán. A ferences szerzetesek a város központjában először kolostorukat építették fel, majd 1280 körül szentmargitai faragott kőből emelték mellé templomukat, amely mára a magyar kora gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotásának számít. Hajóboltozata és orgonakarzata a 15. század közepén épült, berendezése barokk stílusú.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom onnan kapta népies nevét, hogy az oldalához illesztett, 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti. A kecske az építtető Geisel Henrik címerállata volt (Geiss németül kecskét jelent). Ábrázolása az épületen máshol is fellelhető, így az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint a templom egy kecske által kikapart kincsből épült. Déli kapujának timpanonját 15. századi, gótikus köpenyeges Mária-szobor díszíti.

Története[szerkesztés]

A soproni ferenceseket először egy 1280-as iratban említik – a templomot feltehetően az 1270-es években kezdték építeni. Először a hosszú, sokszög alaprajzú, boltozott és hatalmas mérműves ablakokkal díszített szentély készült el. Az 1300 körüli években országszerte elterjedt a francia eredetű kései klasszikus stílus; ebben az időben építették ki a templom hosszházát. Ugyanebben a periódusban épült a lettner. A hajó építése elhúzódott a 14. századig, boltozatát és tornyát pedig csak 1400 körül építették meg. A 13. század utáni nyugat-magyarországi épületek egyre erőteljesebb osztrák hatást mutatnak.

Geisel Henrik adományából 1379–1409 között építették ki a templom hosszházának pilléreit, boltozatát és a főtérre néző északi oldalához épített tornyát.

Ötször (1553, 1622, 1625, 1635, 1681) tartottak itt országgyűlést. Itt koronázták meg 1625-ben pedig III. Ferdinánd királyt és 1681-ben Pfalz–Neuburgi Eleonóra királynét, .

II. József császár 1787-ben feloszlatta a rendet. A templom ezután bő évtizedig használaton kívül állt, majd a bencések kapták meg.

2007 nyarán restaurálták.

Az épület[szerkesztés]

A 13. századi szentély kőfaragványai nagyon hasonlítanak a budai Nagyboldogasszony-templom nyugati részén láthatókhoz.

A hajó négyzetes alaprajzú; falpillérein a szentélyéhez hasonló, de egyszerűbb, díszítetlen fejezeteket alkalmaztak: a hatalmas kerek pilléreket levéldíszes gyámkövek koszorúja övezi, és ezekről indulnak a csarnokhajó keresztboltozatai. A négy pillér oldalán egymás felé néző szoborfülkéket helyeztek el; ezek egyikén faragták ki a donátor kecskefejes címerét.

Ugyanez a címer díszíti a torony gazdagon profitált, fejezetzóna nélküli csúcsíves kapuzatának vimpergáját is. A jó arányú, finoman kiképzett torony a Fő tér egyik meghatározó eleme. Formája a Szent Mihály-templomét követi.

Kapuzata profitált bélletű, rizalitját meredek vimperga zárja le. A lettner finoman tagolt pillérekre támaszkodó csúcsíves árkádjai vékony válaszfalakkal elhatárolt kápolnákat foglaltak magukba.

Berendezése[szerkesztés]

A templom építészetileg több kor terméke: a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövek, a szép boltozat és a finom kőrácsok a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítmény a 18. század ízlésvilágát és életérzését tükrözi.

Ugyanezt a kettősséget látjuk a két szószéken . Az egyik egyszerű, de eszmeileg ez az értékesebb, hiszen a hagyomány szerint innen prédikált a kereszt megvédése érdekében Kapisztrán Szent János (1386–1456) ferences rendi szerzetes, aki a pápa utasítására a török ellen gyűjtött hadat, aminek élén részt vett a diadalmas nándorfehérvári csatában. Ez a szószék eredetileg fából készült, de később márvánnyal burkolták be, mert amikor a kései utódok megtudták, hogy innen prédikált Kapisztrán Szent János, szét akarták hordani, még ha szálkánként is.

A másik szószék levéldíszekkel, szobrokkal, domborművekkel ékesített, 18. századi alkotás.

Freskói és díszítései, csúcsíves ablakai valódi mesterművek.

A ferences rendház[szerkesztés]

A Kecske-templom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]