Habsburg–Jagelló házassági szerződés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Habsburg–Jagelló házassági szerződés
A bécsi királytalálkozó és kettős eljegyzés fametszete, Albrecht Dürer munkája, a személyek balról jobbra: I. Miksa német-római császár unokájával, Máriával, II.Ulászló a gyermekeivel, Lajossal és Annával, valamint II. Ulászló öccse, I. Zsigmond lengyel király
A bécsi királytalálkozó és kettős eljegyzés fametszete, Albrecht Dürer munkája, a személyek balról jobbra: I. Miksa német-római császár unokájával, Máriával, II.Ulászló a gyermekeivel, Lajossal és Annával, valamint II. Ulászló öccse, I. Zsigmond lengyel király
Típusa kettős házassági szerződés
Megszövegezve 1506. március 20.
Aláírás dátuma 1506. március 27.
Aláírás helye Buda, Bécs
Aláírók II. Ulászló magyar király
Candale-i Anna magyar királyné
I. Miksa német-római császár
Életbelépés 1515. július 22., Bécs
1521. május 21., Linz
1521. december 11., Székesfehérvár

A Habsburg–Jagelló házassági szerződés vagy Jagelló–Habsburg házassági szerződés a Bécsújhelyen, 1506. március 20-án az I. Miksa német-római császár és II. Ulászló magyar király közti viszály lezárására és a rákosi végzés hatálytalanítására kötött szerződés. A szerződés szerint Miksa unokája, Ferdinánd főherceg feleségül veszi Ulászló leányát, Anna hercegnőt. Miksa kötelezte magát, hogyha Anna hercegnő meghalna és Candale-i Anna magyar királyné ismét leánygyermeket szülne, Ferdinánd főherceg őt veszi nőül, ha pedig Ulászlónak fiúgyermeke születik, az az ő egyik leányunokáját, Habsburg Mária főhercegnőt veszi feleségül.

Előzmények[szerkesztés]

  • 1463. július 19-én I. Mátyás király nevében Vitéz János és III. Frigyes örökösödési szerződést köt Bécsújhelyen, melynek értelmében ha Mátyás törvényes örökös nélkül hal meg, a magyar trónt III. Frigyes vagy fia, az akkor 4 éves Miksa örökli. (Podjebrád Katalin királyné ekkor már várandós volt Mátyás egyetlen törvényes gyermekével, aki a következő év februárjában jött a világra, de mind a gyermek, mind pedig az anya meghalt a szülést követően.)
  • 1491. november 7-én II. Ulászló és I. Miksa békeszerződést köt Pozsonyban. Megújítják az 1463. évi örökösödési szerződést. Ulászló kötelezi magát, ha törvényes fiúutóda nem születik, a magyar és a cseh trónt a Habsburgok öröklik.
  • 1502. szeptember 29-én II. Ulászló Székesfehérvárott feleségül veszi Candale-i Annát.
  • 1503. július 23-án megszületik Anna hercegnő, II. Ulászló király és Candale-i Anna királyné első gyermeke.
  • 1503. augusztus 15-én a budai Nagyboldogasszony templomban Bakócz Tamás megkereszteli a kis Anna hercegnőt. Egyik keresztanyja Szapolyai Istvánné Tescheni Hedvig lengyel hercegnő volt. A Szapolyai-család, amely II. Ulászló támogatója volt Corvin János ellenében, Szapolyai István halála után is megőrizte befolyását a királyi udvarban, és továbbra is II. Ulászló pártján álltak.
  • 1504. január 10-én II. Ulászlót súlyos szélütés éri a nyelvén és a karján: több hétig fekvő beteg, februárig nem tudott felkelni, nehezen tért magához, állapota komoly aggodalomra adott okot, és a trónöröklés megoldatlansága fiúörökös hiányában Corvin János reményeit erősíti egy esetleges királyválasztáson. A király egészsége már az előző évben is komoly aggodalomra adott okot, de akkor még csak szűk körben tudtak erről, és persze eltitkolták. Erre utalnak Bretagne-i Anna aggódó levelei és a Budára küldött futárja ez ügyben. Ulászló 1503. november 23-ai válaszában[1] biztosítja a francia királynét, hogy mind ő, mind pedig felesége a legjobb egészségnek örvendenek.
  • 1504. január 23-án Anna királyné gyalog elzarándokol az óbudai Boldogasszony Fehéregyházába fogadalma szerint, ha férje felgyógyul, ami a király állapotának súlyosságát bizonyítja. Ulászló csak nagy nehezen tudta lebeszélni, hogy ne mezítláb menjen, ahogy megfogadta, így végül cipőben tette meg az oda-vissza utat.
  • 1504. március: Ulászlót újabb szélütés éri. Corvin örömmel fogadja a hírt, de a király újra felgyógyul.
  • 1504. május: Corvin János ellenében Perényi Imrét választja az országgyűlés nádorrá. A királyné ellenzi Corvin megválasztását, ahogy ő fogalmaz, nem szabad megengedni, hogy a szárnyai megnőjenek, de az ő jelöltjét, Szentgyörgyi Péter erdélyi vajdát sem választják meg.
  • 1504. október 12-én meghal Corvin János herceg, horvát–szlavón bán. A Hunyadi-ház feje 5 éves fia, Corvin Kristóf lesz.
  • 1505. február: A király újabb betegsége és a trónutódlás megoldatlansága összehozza az egykori ellenségeket a Hunyadi- és a Szapolyai-családot. A budai országgyűlés idején megegyezés jön létre a két özvegy, Szapolyai Istvánné és Corvin Jánosné Frangepán Beatrix között, mely szerint Corvin Erzsébetet eljegyzik Szapolyai Györggyel. Az ország két legnagyobb birtokosának számító család összefogása megteremtette a lehetőségét a király elleni hatalmas ellenzéki tömb kialakításának, és Corvin Kristóf esetleges királlyá választásának a király halála esetén. Özvegy Szapolyainé ugyanakkor a királynak is ajánlatot tesz, és megkéri idősebb fia, Szapolyai János számára Anna hercegnő kezét, és Ulászló halála esetén ők örökölnék a trónt. A Szapolyai-párt azzal is nyomatékot ad kérésének, hogy Ulászlót figyelmeztetik, a nemesek nem fogják elismerni a Miksával kötött 1491-es örökösödési szerződést. Ulászló és a királyné elutasította az ajánlatot. Anna hercegnő férjéül először Perényi Imre nádor volt kiszemelve, de csak rövid ideig tartott ez a jegyesség. A visszautasítás haragra lobbantotta a Szapolyai-pártot, és elsősorban a főpapokat, Bakóczot és Szatmárit tették felelőssé, és nyílt felkelés tört ki ellenük. Ennek lecsillapítására hívott össze újabb országgyűlést Ulászló Rákos mezejére.
  • 1505. március 17. Meghal Corvin Kristóf herceg, a Hunyadi-ház feje és utolsó férfisarja, 6 évesen. A közvélemény mérgezésnek tulajdonította a halálát. Öröksége az ősiség értelmében a királyra szállt, aki először birtokba kívánta venni a birtokokat, és Czobor Imrét küldte az özvegyhez azok átvételére, de Szapolyainé hathatós támogatásával tárgyalásokat kezdett Ulászlóval. Az első egyezség Szapolyainéval, amelyet még Kristóf életében kötöttek meg, úgy szólt, hogy Kristóf halála esetén a jószágokat Erzsébet, és általa a leendő férje, Szapolyai György örökli.
  • 1505. július 19. Titokban megindulnak a tárgyalások I. Miksával Anna hercegnő és Ferdinánd főherceg házasságáról.
  • 1505. augusztus 30. Meghal II. Ulászló anyja, Habsburg Erzsébet magyar hercegnő és lengyel királyné, I. Albert és Luxemburgi Erzsébet kisebbik lánya.

A házassági szerződés[szerkesztés]

Út a bécsi kongresszusig[szerkesztés]

A házassági szerződés hatályba lépése[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lásd Kropf (1895)

Irodalom[szerkesztés]

  • Áldor Imre: II. Lajos és kora, Budapest, Franklin, 1880
  • Fógel József: II. Lajos udvartartása 1516-1526, Budapest, Hornyánszky, 1917
  • Fógel József: II. Ulászló udvartartása (1490-1516), MTA, Budapest, 166 pp., 1913
  • Gonda Imre – Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség, Gondolat, Budapest, 1978, ISBN 963-280-714-6
  • Fraknói Vilmos: II. Lajos udvara. Történeti rajz, Budapest, Franklin-Társulat, 1878
  • Fraser, Antonia: VIII. Henrik hat felesége, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1997 (eredeti kiadás: F., A.: The Six Wives of Henry VIII, London, Mandarin, 1993)
  • Hamann, Brigitte szerk.: Habsburg lexikon, Új Géniusz Kiadó, Budapest, 1990
  • Hermann Zsuzsanna: Az 1515. évi Habsburg-Jagelló szerződés. Adalék a Habsburgok magyarországi hatalmának előtörténetéhez, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1961
  • Kropf Lajos: Anna királyné, II. Ulászló neje, Századok 29, 689-709, 1895
  • Ortvay Tivadar: Mária, II. Lajos magyar király neje 1505-1558, Budapest, Athenaeum, 1914 URL: l. Külső hivatkozások
  • Réthelyi Orsolya: Főhercegnői udvarból királynéi udvar: Habsburg Mária budai királynéi udvartartásának kezdetei, Századok 141, 1193-1216, 2007
  • Réthelyi Orsolya et al. (szerk.): Habsburg Mária, Mohács özvegye : a királyné és udvara 1521-1531 : Budapesti Történeti Múzeum, 2005. szeptember 30. - 2006. január 9., Budapest, BTM, 2005
  • Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János, MTA, Magyar Történelmi Társulat, Franklin-Társulat, Budapest 1894 URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Solymosi László (szerk.): Magyarország történeti kronológiája I. A kezdetektől 1526-ig, főszerk.: Benda Kálmán, Budapest, 1981
  • Tokay Lajos: Magyarország kormányzata a Jagelló-korban, Petőfi Nyomda, Békés, 1932
  • Tóth-Szabó Pál: Szatmári György prímás, MTA, Magyar Történelmi Társulat, Franklin-Társulat, Budapest, 1906 URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Wacha, Brigitte (szerk.): A Habsburgok. Egy európai dinasztia története, Gulliver Kiadó, Budapest, 1995
  • Wenzel Gusztáv: II. Ulászló magyar és cseh királynak házas élete, Századok, 631-641, 727-757 és 816-840, 1877

Külső hivatkozások[szerkesztés]