Boross Vilmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Boross Vilmos
Született1859. március 28.
Nagyvárad
Elhunyt1904. március 1. (44 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaújságíró
SablonWikidataSegítség

Boross Vilmos (Nagyvárad, 1859. március 28.Budapest, 1904. március 1.) magyar hírlapíró, MÁV-tisztviselő.

Életútja[szerkesztés]

Apja Boross Sándor ügyvéd volt. A főgimnáziumot Budapesten és Nagyváradon 1877-ben végezte. 1882-től fogva több ízben tanulmányutat tett Német-, Francia- és Olaszországban.

Előbb a Kunságban volt hírlapiró és szerkesztő; az 1884. évi választások után az országgyűlési antiszemita párt egy nagy politikai napilapot akarván kiadni, e lap szerkesztőjeül Istóczy őt hívta meg; ekkor a fővárosba költözött és bár a lapból semmi sem lett, ezután mint hírlapiró Budapesten élt.

Elbeszéléseket, humoreszket, vezér- és tárcacikket írt a következő lapokba: Jász-Nagy-Kun-Szolnok (1881-től), Magyar Népbarát (1882.), Debreczeni Ellenőr, Lehel-Kürt, Mezőtúr és Vidéke (1890-ig), Füstölő c. élclap (1882.), Függetlenség (1882-83.), Nők Munkaköre (Debreczen), Vasuti Hirlap (1885.), Nagy-Kunság (1888-90.), Magyar Figaro (1890.), Jászság (1890-91.).

Szerkesztette Karcagon a Tiszavirágok c. szépirodalmi lapot 1880. októbertől decemberig, Nagy-Kunságot 1881-től 1883-ig; Kun-Gunár élclapot, mely 1882-ben fél évig járt; alapította és szerkesztette a Kunsági Néplapot 1883. november 4-től 1885. július 20-ig; Szolnokon Kamukero című élclapot szerkesztett 1890. husvéttól júniusig.

Munkái[szerkesztés]

  • Tárcza levelek. Karczag, 1882.
  • A zsidó, a nép számára. Uo. 1883.
  • Az Olympustól Istóczyig. Bpest, 1888.
  • Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegyei celebritások. Karczag, 1888. (Különnyomat a Nagy-Kunságból).
  • Csigabigák. Uo. 1891. (Adomák és versek.)
  • Mátyás király az igazságos élete kalandjai, szerelme és hőstettei. Bpest, 1891. (A magyar nép számára.)
  • Ketel vitéz. Elbeszélés Karczag multjából. Uo. 1891. (Sajtó alatt).
  • Görgei tábornok és a tizenhárom aradi vértanú. Történeti korrajz. Bp., 1898. I-IV.

Írt színműveket is, így a Turasque-ot, mely nem került színre; A kunok márczius 15-dike c. prologját Karcagon 1884-ben adták elő; az 1889 kisújszállási Kossuth-ünnepély diszelőadásán pedig Hattyúdal című hazafias drámai költeményét adták elő.

Álnevei és jegyei[szerkesztés]

Guillaume (komolyabb tárcái alatt), dr. Gágász és Csesznek Ábris (humoros tárczáknál), -s-s, -r-m. (vezércikkeinél.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 17.)