Györffy István (szemész)

Györffy István
Született	1912. február 22. Budapest
Elhunyt	1999. november 29. (87 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	orvos szemész
Sablon • Wikidata • Segítség

Györffy István (Budapest, 1912. február 22. – Budapest, 1999. november 29.) orvos, szemész.

Életpályája

Szigethi és nádudvari Györffy István (néprajzkutató) (1884–1939) és középlaki Papp Anna gyermekeként született. Testvérei: Györffy György (1917–2000) történész és bisztrai Farkas Ferencné Györffy Anna (1915–2006) grafikus voltak. Felesége 1939-től Gombocz Ilona középiskolai tanár, gyermekei: Györffy Miklós (1942–) irodalomtörténész és Györffy Katalin.

1936-ban szerzett általános orvosi oklevelet a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd 1938-ban szemész szakorvosi vizsgát tett.

1934–1936 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Gyógyszertani Intézete gyakornoka volt, majd 1936–1956 között az I., illetve a II. sz. Szemészeti Klinika egyetemi tanársegéde, 1956–1972 között egyetemi docense, egyúttal 1940–1972 között a Kontaktüveg Laboratórium vezetője, 1972-től tudományos tanácsadója. Budapesten hunyt el, 1999. november 29-én.

Munkássága

Munkássága során főleg szemészeti protétikával foglalkozott, nevéhez fűződik a törhetetlen műanyagból (akrilát) készült kontaktüveg feltalálása (1939), illetve az ezzel összefüggő speciális kontaklencse-préselési eljárás kidolgozása 1954-ben, amellyel Európában az elsők között kezdte el kontaktlencsék készítését és rendelését.

Vizsgálta még a szaruhártya-átültetés kérdéseit, szemüveg-optikai és közlekedési szemészeti problémákat. 1964-ben kidolgozta az első magyarországi gépjármű-közlekedési alkalmassági feltételeket, új látásélesség- vizsgáló készüléket szerkesztett. Feldolgozta a 20. században tevékenykedő magyarországi szemorvosok munkásságát is. A világon a leggazdagabb szemészeti vonatkozású éremgyűjteményt gyűjtötte össze.

Emlékezete

Tevékenységét Leányfalun (Móricz Zsigmond út 40) folytatta, híres magánrendelője Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület Bródy Sándor utca) volt. Leányfalun híres botanikus kertet is létesített, ill. személyes emlékei alapján megírta a település történetét is.

Elismertsége

1972-től tagja volt a Magyar Szemorvosok Társasága vezetőségének, 1975-től a Magyar Orvoséremgyűjtők Társasága elnöke, a Magyar Orvostörténeti Társaság vezetőségi tagja (1985-től). 1959- től a Nemzetközi Kontaktlencse Társaság alapító vezetőségi tagja, 1987-től pedig a Julius Hirschberg Szemészettörténeti Társaság tagja volt.

Elismerései

• Az Eye Research Honour Díszoklevele (Chicago, 1959)
• Prentice-jutalom (1975)
• Hirschler Ignác-emlékérem (1985)
• Fick–Kalt– Müller-jutalom (1987)
• Weszprémi István-emlékérem (1988)
• Imre–Blaskovics-emlékérem (1992)
• Apáczai Csere János-díj (1995)

Főbb munkái

• Dohányzás és nikotinmérgezés. (Természettudományi Közlöny, 1935)
• Ólommérgezés az iparban. (Természettudományi Közlöny, 1936)
• A napvédő szemüvegek. (Természettudományi Közlöny, 1938)
• Kontaktschalen aus Kunststoffen. (Klinische Monatsblatt, 1938)
• Az aniseikoniáról. (Szemészet, 1941)
• A szem fénytörési hibáinak javítása kontaktüveggel. (Orvosi Hetilap, 1941. 16.)
• A szemüveg optikai helyzetének befolyása a látásélességre. (Szemészet, 1942)
• A szaruhártya-átültetés problémája. (Természettudományi Közlöny, 1942)
• A szemüvegoptika fejlődése az utóbbi évtized folyamán. (Orvosképzés, 1943)
• Szemvédelem a mezőgazdaságban. (Egészség, 1943)
• Törhetetlen kontaktüveggel szerzett tapasztalatok. (Orvostudományi Közlemények, 1944)
• Ki alkalmas kontaktüveg viselésére? (Orvosok Lapja, 1947)
• Tolerance of Contact Lenses. (Ophthalmologica, 1948)
• A kontaktkagyló jelentősége és helye a korszerű látásjavításban. (Szemészet, 1951)
• Correction of Unilateral Aphakia with Contact Lenses. 25 Case Records. (Ophthalmologica, 1955)
• Félszemes aphakia javítása kontaktkagylóval. (Szemészet, 1955)
• Műanyagok alkalmazása a szemészetben. (Élővilág, 1958)
• Haptikai kontaktüveg próbasorozat asymmetriás szemformák meghatározásához. (Szemészet, 1959)
• Újabb eredmények a sclerális és corneális kontaktüveg viselhetősége tekintetében. (Orvosi Hetilap, 1961. 44.)
• A látás és megvilágítás jelentősége az éjjeli gépjármű-közlekedésben. (Közlekedéstudományi Szemle, 1962)
• A színlátás jelentősége a gépjárművezetésben. (Orvosi Hetilap, 1962. 21.)
• A kontaktüveg és a keratoplastica jelentősége a keratoconus ellátásában. (Orvosi Hetilap, 1963. 40.)
• A gépjárművezetői alkalmasság szemészeti vonatkozásai. (Szemészet, 1967)
• Magyarországon előkerült két ősszemüveg. (Szemészet, 1969)
• A kontaktlencsék viseléséhez szükséges szemészeti oldatok problémái. 1–2. Csontos Andrással, Keserű Péterrel. (Gyógyszerészet, 1972)
• A szem optikája. Vörösmarty Dániellel. (Bp., 1974)
• A közlekedési alkalmasság orvosszakértői kérdései. (Városi Közlekedés, 1976)
• Magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
• Adatok Leányfalu déli felének hely-, család és kortörténetéhez. (Leányfalu, 1995)
• A XX. században és az ezredfordulón működött magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. Szerk. Salacz György. (2. bőv. kiad. Bp., 2004).

Források

• Névpont
• Salacz György: Gy. I. (Szemészet, 2000)
• Zajácz Magdolna: A kontaktológia magyar úttörői. (Orvosi Hetilap, 2005. 44.)
• Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok pantheonja. (Bp., 2010)