Csom István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csom István
Csom István (Amszterdam, 1974)
Csom István (Amszterdam, 1974)
Személyes adatok
Születési dátum 1940. június 2.
Születési hely Sátoraljaújhely
Halálozási dátum 2021. július 28. (81 évesen)
Állampolgárság magyar
Versenyzői adatok
Cím nemzetközi nagymester (1973)
Élő-pontszám 2409 (2016. január)
Legmagasabb Élő-pontszám 2645 (1974. június)[1]
Legmagasabb ranglista világ: 39. (1973. augusztus)[2]

A Wikimédia Commons tartalmaz Csom István témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Sakk
Sakkolimpia
ezüst
1970, Siegen
csapat
ezüst
1970, Siegen
egyéni
ezüst
1972, Szkopje
csapat
arany
1978, Buenos Aires
csapat
ezüst
1980, La Valletta
csapat
arany
1980, La Valletta
egyéni
Sakk-csapatvilágbajnokság
ezüst
1985, Luzern
csapat
ezüst
1985, Luzern
egyéni
Sakkcsapat Európa-bajnokság
ezüst
1970, Kapfenberg
csapat
ezüst
1970, Kapfenberg
egyéni
bronz
1973, Bath
csapat
arany
1973, Bath
egyéni
ezüst
1977, Moszkva
csapat
ezüst
1980, Skara
csapat
bronz
1983, Plovdiv
csapat
bronz
1983, Plovdiv
egyéni

Csom István (Sátoraljaújhely, 1940. június 2.2021. július 28.[3]) magyar sakkozó, nagymester, az 1978-ban Buenos Airesben olimpiai bajnok magyar csapat tagja, világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes, 1972-ben magyar bajnok egyedül, 1973-ban holtversenyben. Mesteredző (1983), sakkszakíró, nemzetközi versenybíró.

Élete és pályafutása[szerkesztés]

Még nem volt iskolás, amikor megtanult sakkozni, de figyelme csak később fordult a szellemi sport felé.[4] Első sikere 1958-ban a középiskolás bajnokság megnyerése volt.[5] 1963-ban szerezte meg a sakkmesteri címet.[6]

1967-ben nyerte el a nemzetközi mesteri címet, 1973-ban lett nagymester.

1957–1961 között a VTSK, 1961–1962-ben a Külker SC, 1963–1991 között a Budapest Spartacus, 1991–1992-ben a Debreceni Barnevál SE, majd a kecskeméti Dutép versenyzője, 1977–1983 között a Budapest Spartacus vezetőedzője volt. Az 1980-82-es ciklusban az első táblán játszva tagja volt a BEK-győztes Budapest Spartacus csapatának.[7] 1983-ban kapta meg a mesteredző címet. A rendszerváltás idején a szövetkezeti mozgalom feloszlott, a Spartacus sakkszakosztálya megszűnt, nehezen talált új klubot.[4] 1997-től a Paksi Atomerőmű játékosa volt.[8]

Kilenc sakkolimpián játszott magyar színekben. Csapatban az 1978-ban szerzett olimpiai bajnoki cím mellett három alkalommal – 1970-ben, 1972-ben és 1980-ban – ezüstérmet is nyert. Egyéni teljesítménye alapján 1980-ban arany, 1970-ben ezüstérmet szerzett.[9]

Tagja volt az 1985-ös csapatvilágbajnokságon ezüstérmet szerzett magyar válogatottnak, ahol tábláján egyéniben is ezüstérmet kapott.[10]

Hatszor játszott Európa Bajnokságon, melyeken csapatban 3 ezüst és 2 bronz, egyéniben 1 arany, 1 ezüst és 1 bronzérmet szerzett.[11]

2001-ben a szenior világbajnokságon második helyezést ért el.[12]

Legmagasabb Élő-pontszámát, 2545 pontot 1989-ben érte el. 2015. novemberben az Élő-pontszáma 2409, a magyar ranglista 61. helyezettje volt.[13]

1983-ban kapta meg a mesteredző címet. Legismertebb tanítványa Berkes Ferenc nagymester, sokszoros magyar bajnok volt. Hosszú éveken át volt Portisch Lajos nagymester szekundánsa, edzőpartnere.[12]

Néhány tornagyőzelme:

1991 óta nemzetközi versenybíró volt.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Magyar Népköztársaság Sportérdemérem ezüst fokozata (1972) a szkopjei sakkolimpián szerzett ezüstéremért[14]
  • A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1978), a Buenos Airesben rendezett sakkolimpián elért 1. helyezésért[15]
  • Mesteredző (1983)
  • Maróczy-díj (2005)[16]
  • Pro Urbe Budapest (2013)[17]
  • Díszpolgár, Sátoraljaújhely (2015)[18]
  • „Pro Óbuda” Díj (2016)[19]
  • A Széchenyi Társaság díja (2019) – az óbudai Széchenyi kör elnökeként 15 éven át végzett munkájáért[20]
  • A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2021)[21]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A legmagasabb számított Élő-értéke 1974 júniusban: Chessmetric Player Profile: István Csom (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. június 28.)
  2. A legjobb helyezése a világranglistán 1973 augusztusban Chessmetric Player Profile: István Csom (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. június 28.)
  3. Meghalt az olimpiai bajnok sakkozó
  4. a b Jocha Károly: Sakkozó szovjet katonáktól az elvtársakon át a számítógépekig. nemzetisport.hu, 2020. június 2. (Hozzáférés: 2020. július 16.)
  5. (1958. május) „Budapest középiskolás sakkbajnokságai”. Magyar Sakkélet 8 (5), 73. o.  
  6. Informatikai robbanás teszi tönkre a sakkot, állítja a 75 éves Csom István. JochaPress.hu. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
  7. 3rd European Chess Club Cup: 1980/1982 (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2021. július 29.)
  8. Szurmai-Palotai Piroska: Csom István 80 éves. Magyar Sakkszövetség, 2020. június 2. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  9. MEN'S CHESS OLYMPIADS (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. szeptember 16.)
  10. WORLD MEN'S TEAM CHESS CHAMPIONSHIP (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. szeptember 16.)
  11. EUROPEAN MEN'S TEAM CHESS CHAMPIONSHIP (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. szeptember 16.)
  12. a b Dőry Jenő: Csom István (1940–2021). Magyar Sakkszövetség, 2021. július 28. (Hozzáférés: 2021. július 29.)
  13. Csom István adatlapja (angol nyelven). World Chess Federation. (Hozzáférés: 2015. november 7.)
  14. (1972. november) „Kitüntetések”. Magyar Sakkélet 22 (11), 212. o.  
  15. Népsport, 1978. november 29.
  16. Verőci Zsuzsa: Negyedszer lett sakkbajnok a Csuti-Hydrocomp. origo.hu, 2005. április 25. (Hozzáférés: 2020. július 16.)
  17. Jocha Károly: Anand gyermeteg hibákat követett el – Csom István nemzetközi nagymestert kitüntették. JochaPress, 2013. november 26. (Hozzáférés: 2014. szeptember 26.)
  18. Az ’56-os eseményekre emlékeztek Sátoraljaújhelyen. zemplentv.hu. (Hozzáférés: 2015. november 2.)
  19. Bemutatjuk a kerület idei díjazottjait. obuda.hu. Budapest: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata (2016. máj. 9.) (Hozzáférés: 2016. máj. 9.) arch
  20. Gecse Géza: Koszorúzás és díjátadás Széchenyi István születésnapja alkalmából. gondola.hu, 2019. szeptember 22. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
  21. (2021. március 15.) „A köztársasági elnök 119/2021. (III. 15.) KE határozata kitüntetés adományozásáról”. Magyar Közlöny (42), 1773. o.  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap