1970-es sakkolimpia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
19. sakkolimpia
(1970)
(19th Chess Olympiad)
Adatok
Rendező NSZK
Dátumszeptember 5.szeptember 27.
Csapatok„A” döntő: 12 csapat
(selejtezőben indult: 60 csapat 360 fővel)
HelyszínekSiegerlandhalle (Siegen rendező városban)
HonlapOlimpBase honlap

Címvédő Szovjetunió
Győztes Szovjetunió

 ← 1968: Lugano1972: Szkopje → 

A 19. sakkolimpiát 1970. szeptember 5. és szeptember 27. között a Német Szövetségi Köztársaságban, Siegenben, a Siegerlandhalléban rendezték meg. A versenyt Hans-Dietrich Genscher szövetségi belügyminiszter nyitotta meg.

A résztvevők[szerkesztés]

A sakkolimpia versenyén részt vevő országok számát eredetileg még 1927-ben legfeljebb 60 csapatra határozták meg. Ezúttal azonban 64 ország nevezett, de a szervezők nagy szerencséjére 4 ország késve adta le nevezését, így azokat nem fogadták el. E négy csapat – Argentína, Franciaország, Ecuador és Venezuela – csak abban bízhatott, hogy valamely országok nem jelennek meg a versenyen. Panama önként lemondott a részvételről, így a helyükbe Argentína lépett. Mivel az eddigi olimpiákon mindig voltak olyan csapatok, amelyek nem jelentek meg, a három ország versenyzői elutaztak a versenyre, azonban ezúttal minden nemzet megjelent, így egyetlen játék nélkül voltak kénytelenek hazatérni. A versenyen 60 ország csapata vett részt 360 versenyzővel, akik között 35 nemzetközi nagymester és 66 nemzetközi mester volt. A csapatokban egyidejűleg 4 fő játszott, és 2 tartalékot nevezhettek. A játékosok között erősorrendet kellett megadni, és egy-egy fordulóban a 6 játékosból bárki játszhatott, de csak szigorúan az előre megadott erősorrendben ülhettek le a táblákhoz.

A verseny lefolyása[szerkesztés]

A 60 csapatot hat csoportba sorsolták. Minden csoportból az első két helyezett jutott az „A” döntőbe, a 3–4. helyezettek a „B” döntőbe, az 5–6. helyezettek a „C” döntőbe, a 7-8. helyezettek a „D” döntőbe, míg a fennmaradó csapatok alkották az „E” döntő mezőnyét. Az azonos csoportban egymással már játszó csapatok magukkal vitték az eredményt a döntőbe.

A versenyt a csapatok között körmérkőzéses formában rendezték. A csapat eredményét az egyes versenyzők által megszerzett pontok alapján számolták. Holtverseny esetén vették csak figyelembe a csapateredményeket, ahol a csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért. Ennek egyenlősége esetén az egymás elleni eredményt vették alapul.

A játszmákban fejenként 2,5 óra állt rendelkezésre az első 40 lépés megtételéhez, majd 16 lépésenként további 1 óra.

A versenyen a favorit az olimpiai bajnoki cím védője, a szovjet válogatott volt ezúttal is. Összeállításuk megegyezett az előző olimpián győztes csapatéval: Borisz Szpasszkij, Tigran Petroszján, Viktor Korcsnoj, Lev Polugajevszkij, Vaszilij Szmiszlov és Efim Geller alkotta.

A verseny végeredménye[szerkesztés]

Az elődöntők[szerkesztés]

A csoport[szerkesztés]

H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Pont MP + = -
1  Szovjetunió 3 3 3 3 3 4 4 4 4 31 18 9 0 0
2  Spanyolország 1 2 4 4 4 4 28½ 15 7 1 1
3  Lengyelország 1 2 3 2 3 4 4 24 12 5 2 2
4  Ausztrália 1 1 3 2 3 4 4 23 11 5 1 3
5  Tunézia 1 ½ 2 1 1 2 4 3 18 8 3 2 4
6  Görögország 1 0 ½ 3 4 17½ 10 5 0 4
7  Peru 0 ½ ½ 2 2 2 4 4 17½ 9 3 3 3
8  Dominikai Köztársaság 0 0 1 1 0 2 2 11 4 1 2 6
9  Feröer 0 0 0 0 1 0 2 4 3 1 1 7
10  Monaco 0 0 0 0 ½ 0 0 ½ 0 1 0 0 0 9

B csoport[szerkesztés]

H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Pont MP + = -
1  Jugoszlávia 4 4 4 4 31½ 18 9 0 0
2  Kanada 1 2 3 3 4 23 13 6 1 2
3  Indonézia ½ 3 1 4 4 22½ 12 6 0 3
4  Mongólia 0 2 2 4 3 22 14 6 2 1
5  Anglia 1 3 2 2 2 3 3 4 21½ 11 4 3 2
6  Irán ½ ½ 2 2 4 4 19½ 8 3 2 4
7  Svájc ½ 2 2 3 4 18½ 8 3 2 4
8  Luxemburg 0 1 0 0 1 0 3 2 3 1 1 7
9  Andorra 0 ½ ½ 1 0 1 1 2 1 0 1 8
10  Hongkong 0 0 0 1 0 ½ 0 2 2 2 0 2 7

C csoport[szerkesztés]

H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Pont MP + = -
1  NDK 3 3 4 4 4 4 30½ 18 9 0 0
2  Amerikai Egyesült Államok 2 3 4 4 4 4 28½ 15 7 1 1
3  Hollandia 1 2 2 4 4 4 4 28 14 6 2 1
4  Finnország 1 1 2 1 2 4 4 4 22½ 10 4 2 3
5  Belgium ½ 3 2 3 19 9 4 1 4
6  Brazília ½ 0 0 2 2 4 17 10 4 2 3
7  Mexikó 0 0 ½ 0 2 2 12 6 2 2 5
8  Japán 0 0 0 0 1 2 4 12 5 2 1 6
9  Törökország 0 ½ 0 ½ ½ 2 ½ 3 3 1 1 7
10  Amerikai Virgin-szigetek 0 0 0 0 ½ 0 ½ 0 1 2 0 0 0 9

D csoport[szerkesztés]

H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Pont MP + = -
1  Románia 3 4 4 4 26½ 14 7 0 2
2  Magyarország 2 4 4 26 17 8 1 0
3  Dánia 2 2 4 4 25½ 14 6 2 1
4  Svédország 1 2 2 4 4 22 10 4 2 3
5  Fülöp-szigetek 2 ½ 4 21½ 11 5 1 3
6  Olaszország 2 4 21½ 9 4 1 4
7  Írország ½ 2 2 2 3 3 19 9 3 3 3
8  Libanon 0 ½ ½ ½ ½ ½ 1 3 8 2 1 0 8
9  Marokkó 0 0 0 0 ½ 0 1 4 2 0 7
10  Guernsey Bailiffség 0 0 0 0 0 ½ ½ 1 ½ 0 0 0 9

E csoport[szerkesztés]

H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Pont MP + = -
1  Argentína 2 2 4 26 16 7 2 0
2  Csehszlovákia 2 2 2 2 4 4 25½ 14 5 4 0
3  Izrael 2 4 24½ 13 6 1 2
4  Kuba 2 2 2 3 3 3 22½ 15 6 3 0
5  Norvégia 2 2 4 3 3 22 10 4 2 3
6  Skócia ½ ½ ½ 1 2 4 3 3 4 18½ 9 4 1 4
7  Szingapúr ½ 2 1 0 0 2 14 6 2 2 5
8  Portugália 0 ½ 1 1 2 4 14 5 2 1 6
9  Málta 0 0 0 1 1 1 ½ 3 8 2 1 0 8
10 Rodézia Rodézia ½ ½ ½ ½ 0 ½ 0 1 5 0 0 0 9

F csoport[szerkesztés]

H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Pont MP + = -
1  NSZK 2 3 3 4 3 4 29½ 17 8 1 0
2  Bulgária 2 2 3 4 4 28 16 7 2 0
3  Ausztria ½ 2 4 4 3 21½ 11 5 1 3
4  Kolumbia 1 ½ 2 2 3 20½ 12 5 2 2
5  Izland 1 2 2 3 4 19 8 3 2 4
6  Puerto Rico 0 1 0 2 3 16 9 4 1 4
7 Egyesült Arab Köztársaság Egyesült Arab Köztársaság ½ ½ 0 ½ 4 4 14 4 2 0 7
8  Albánia 1 0 2 1 0 3 13½ 7 3 1 5
9  Új-Zéland ½ ½ ½ 1 3 13½ 6 3 0 6
10  Ciprus 0 0 1 1 0 ½ 0 1 1 0 0 0 9

Az „A” döntő végeredménye[szerkesztés]

Az egymás ellen az elődöntőben már játszott csapatok magukkal hozták az eredményt.

H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Pont MP + = -
1  Szovjetunió 2 2 2 2 3 3 27½ 18 7 4 0
2  Magyarország 2 2 3 3 26½ 18 8 2 1
3  Jugoszlávia 2 2 2 26 19 8 3 0
4  Amerikai Egyesült Államok 2 2 3 2 24½ 13 5 3 3
5  Csehszlovákia 2 2 2 1 2 2 2 3 23½ 12 3 6 2
6  NSZK 2 2 3 22 10 4 2 5
7  Bulgária 2 ½ 3 2 2 2 3 21½ 10 3 4 4
8  Argentína 2 1 2 3 21½ 10 4 2 5
9  NDK 1 1 2 2 2 2 2 19 7 1 5 5
10  Románia 2 1 2 2 18½ 5 1 3 7
11  Kanada ½ 1 2 ½ 2 2 17½ 7 2 3 6
12  Spanyolország 1 1 1 1 2 16 3 1 1 9

Az egyéni érmesek[szerkesztés]

Az első táblán Borisz Szpasszkij legyőzte Bobby Fischert, ezzel a győzelmével biztosította 1. helyét riválisa előtt. A magyarok közül Csom István az 1. tartalékok között ezüstérmet szerzett.

H. Név Ország Döntő Pont Játszma Százalék
1. tábla
Borisz Szpasszkij  Szovjetunió A 12 79,2
Bobby Fischer  Amerikai Egyesült Államok A 10 13 76,9
Bent Larsen  Dánia B 13 17 76,5
H. Név Ország Döntő Pont Játszma Százalék
2. tábla
Boriszlav Ivkov  Jugoszlávia A 10 13 76,9
Tudev Ujtumen  Mongólia B 13½ 18 75,0
Lothar Schmid  NSZK A 9 12 75,0
H. Név Ország Döntő Pont Játszma Százalék
3. tábla
William Hartston  Anglia C 12½ 16 78,1
Milan Matulović  Jugoszlávia A 13 17 76,5
Viktor Korcsnoj  Szovjetunió A 11 15 73,3
Christian Langeweg  Hollandia B 11 15 73,3
H. Név Ország Döntő Pont Játszma Százalék
4. tábla
Aleksandar Matanović  Jugoszlávia A 10 12 83,3
Jan Smejkal  Csehszlovákia A 13 17 76,5
Lev Polugajevszkij  Szovjetunió A 9 12 75,0
H. Név Ország Döntő Pont Játszma Százalék
5. játékos (1. tartalék)
William Lombardy  Amerikai Egyesült Államok A 11 14 78,6
Csom István  Magyarország A 10½ 14 75,0
Vaszilij Szmiszlov  Szovjetunió A 8 11 72,7
H. Név Ország Döntő Pont Játszma Százalék
6. játékos (2. tartalék)
Samuel Estimo  Fülöp-szigetek C 8 10 80,0
Eqrem Konçi  Albánia D 7 10 70,0
Leif Øgaard  Norvégia C 11 68,2

A szépségdíjas játszma[szerkesztés]

A magyar versenyzők eredményei[szerkesztés]

Forduló Ellenfél
Portisch Lajos

Lengyel Levente

Bilek István

Forintos Győző

Csom István

Ribli Zoltán
Pont
Elődöntő (4. csoport)
1  Marokkó Kaderi 1 Belarbi 1 Marachi 1 Bendriss 1 4
2  Libanon Sursock ½ Loheac-Ammoun 1 Bedros 1 Galeb 1
3  Svédország Andersson ½ Jansson 0 Liljedahl 1 Olsson 1
4  Guernsey Bailiffség Withers 1 Jones 1 Lainé 1 Bisson 1 4
5  Dánia Bent Larsen 1 Jakobsen 1 Moe ½ Holm 0
6  Románia Gheorghiu 1 Ciocâltea ½ Ghiţescu 1 Ungureanu 0
7  Olaszország Tatai ½ Paoli ½ Zichichi 1 Cosulich ½
8  Írország Littleton ½ Patterson ½ Moles 1 Heidenfeld ½
9  Fülöp-szigetek Naranja 1 Torre 0 Rodríguez ½ De Castro ½ 2
„A” döntő
2[1]  Argentína Miguel Najdorf ½ Panno ½ Bolbochán ½ Quinteros 1
3  Kanada Suttles 1 Vranesic 0 Amos 1 Füstér Géza 1 3
4  Bulgária Bobotsov 1 Padevsky 0 Radulov ½ Kolarov 1
5  Szovjetunió Borisz Szpasszkij ½ Tigran Petroszján ½ Viktor Korcsnoj ½ Vaszilij Szmiszlov ½ 2
6  NSZK Unzicker ½ Darga ½ Hecht 1 Mohrlok ½
7  Jugoszlávia Gligorić 0 Ivkov ½ Parma ½ Minić ½
8  Csehszlovákia Hort ½ Jansa ½ Smejkal ½ Přibyl ½ 2
9  Spanyolország Pomar Salamanca 1 Diez del Corral ½ Medina García 1 Calvo Mínguez 0
10  Amerikai Egyesült Államok Bobby Fischer ½ Reshevsky 0 Evans 1 Mednis 1
11  NDK Uhlmann ½ Malich 1 Hennings ½ Zinn 1 3
Szerzett pontszám
(Játszmák száma)
11 (16) 5½ (12) 7 (11) 11½ (16) 10½ (14) 4½ (7)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az 1. fordulóban a magyar csapatot Romániával sorsolták össze, akikkel az elődöntőben már játszott, és azt az eredményt számították be, így szabadnapos volt

Források[szerkesztés]

  • OlimpBase
  • SUNNUCKS, Anne: The Encyclopaedia of Chess (angolul). 2. kiadás: St Martin Press, 1976. 340 pp. ISBN 0709146973
  • R. D. Keene, D. N. L. Levy: Siegen Chess Olympiad, September 5. - Sept. 26. 1970. Chess, Sutton Coldfield 1970 (angolul)
  • Шахматные олимпиады / Ю. Авербах, Б. Туров. Москва : Физкультура и спорт, 1974. (oroszul)
  • Всемирные шахматные Олимпиады. 1927—2006 / Ханамирян Г. Ереван: 2006 (oroszul)
  • Святослав Ю. Р. Из истории шахматных олимпиад. — Киев: Здоровье, 1983. — 240 с. (oroszul)
  • Stanisław Gawlikowski: Olimpiady szachowe 1924-1974, Wyd. Sport i Turystyka, Warszawa 1978 (lengyelül)

További információk[szerkesztés]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap