Ugrás a tartalomhoz

1960-as sakkolimpia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
14. sakkolimpia
(1960)
(14th Chess Olympiad)
Adatok
Rendező NDK
Dátumoktóber 26. – november 9.
Csapatok40 csapat 232 versenyző
HelyszínekRing-Messehaus (Lipcse rendező városban)
HonlapOlimpBase honlap

Címvédő Szovjetunió
Győztes Szovjetunió

 ← 1958: München1962: Várna → 

A 14. sakkolimpia 1960. október 26. és november 9. között a Német Demokratikus Köztársaságban, Lipcsében került megrendezésre. Helyszíne a Ring-Messehaus kiállítási csarnok volt, ahol a versennyel egyidejűleg nagyszabású kiállítást is tartottak „Chess in the Fields of History" (A sakk a történelemben) címmel. A verseny nagy érdeklődést keltett, minden nap több mint 10 000 érdeklődőt vonzott.[1]

Fischer és Tal egymás ellen a lipcsei sakkolimpián

Az eseményen 40 ország vett részt, 232 versenyzővel, mindkét szám rekordot jelentett a hivatalos és a nemhivatalos sakkolimpiák történetében is. A mezőny erősségét a megjelent 26 nemzetközi nagymester és 37 nemzetközi mester jelzi.

A szovjet csapat ezúttal is kimagaslóan erős összeállításban, a világ élvonalát jelentő hat nemzetközi nagymesterrel állt ki. Az éltáblán a friss világbajnok Mihail Tal, a második táblán Mihail Botvinnik exvilágbajnok. A harmadik táblán Paul Keres, a negyediken az első olmipiáján szereplő Viktor Korcsnoj. Az exvilágbajnok Vaszilij Szmiszlovnak ezúttal csak az első tartalék helye jutott, míg a másik tartalék a későbbi világbajnok Tigran Petroszján volt. Nem véletlenül voltak ezúttal is ők a verseny favoritjai, és a várakozásnak megfelelve nagy előnnyel nyerték ezúttal is a versenyt.

A szovjet csapat klasszisai mellett a legnagyobb érdeklődés az amerikaiak éltáblása, a 17 éves Bobby Fischer iránt mutatkozott, akinek ez volt első bemutatkozása sakkolimpián.

A szovjetek mögött a dobogóra esélyesek között tartották számon a jugoszláv, a magyar és az amerikai válogatottat.

A csapatok 6 főt nevezhettek, akik közül egyidejűleg négy játszott. Meg kellett adni a játékosok közötti erősorrendet, és az egyes fordulókban ennek megfelelően ülhettek le a táblákhoz. Ez lehetővé tette, hogy táblánként állapítsák meg és hirdessék ki a legjobb egyéni eredményt elérőket.

A 40 csapatot 4 elődöntő csoportba sorsolták, amelyekből az első három helyezett jutott az „A” döntőbe, a 4–6. helyezett a „B” döntő, a többiek a „C” döntő mezőnyét alkották.

A verseny az elődöntőben, valamint az „A” és a „B” döntőben körmérkőzéses formában zajlott, míg a „C” döntő 11 fordulós svájci rendszerben került megrendezésre, így minden csapat azonos számú mérkőzést játszott. A csapat eredményét az egyes versenyzők által megszerzett pontok alapján számolták. Holtverseny esetén vették csak figyelembe a csapateredményeket, ahol a csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért. A játszmákban 2 óra 30 perc állt rendelkezésre 40 lépés megtételéhez, majd további óránként 16 lépést kellett megtenni.

A versenyt meggyőző fölénnyel, immár sorban ötödször a címvédő szovjet csapat nyerte az Amerikai Egyesült Államok és Jugoszlávia előtt. A szovjet csapat mind a 20 mérkőzését megnyerte, ezzel megismételte a magyar válogatott 1936-os olimpián felállított rekordját. Az egész olimpián mindössze egy játszmában szenvedtek vereséget, aminek érdekessége, hogy éppen a világbajnok Mihail Tal volt a szenvedő fél. A hat játékosuk mindegyike egyéni érmes lett, közülük négyen aranyérmesek.

Magyarország a három dobogóstól leszakadva a nagyon szoros középmezőny élén a 4. helyen végzett. Játékosaink közül Kluger Gyula teljesítményét kell kiemelni, aki a 2. tartalékok között egyéni bronzérmet szerzett.[2]

Első csoport
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 + − = Pont
«A»  Bulgária 2 2 3 3½ 2½ 3 3½ 4 3½ 7 0 2 27
«A»  Jugoszlávia 2 2 2 3 2 3 4 4 4 5 0 4 26
«A»  NDK 2 2 2½ 3½ 3 2 3 4 3 6 0 3 25
«B»  Norvégia 1 2 1½ 1 2 2 4 3 4 3 3 3 20½
«B»  Finnország ½ 1 ½ 3 2½ 2½ 3 2½ 4 6 3 0 19½
«B»  Izrael 1½ 2 1 2 1½ 1½ 2½ 3 4 3 4 2 19
«C»  Indonézia 1 1 2 2 1½ 2½ 1½ 3 4 3 4 2 18½
«C»  Franciaország ½ 0 1 0 1 1½ 2½ 1 3½ 2 7 0 11
«C»  Albánia 0 0 0 1 1½ 1 1 3 3 2 7 0 10½
«C»  Málta ½ 0 1 0 0 0 0 ½ 1 0 9 0 3
Második csoport
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 + − = Pont
«A»  Szovjetunió 3½ 3 3½ 3½ 4 3½ 3 4 4 9 0 0 32
«A»  Argentína ½ 3½ 3 1½ 2 3½ 3 4 4 6 2 1 25
«A»  Hollandia 1 ½ 1½ 3½ 2½ 3½ 3½ 3½ 4 6 3 0 23½
«B»  Lengyelország ½ 1 2½ 2½ 3½ 3 3 2 3½ 6 2 1 21½
«B»  Ausztria ½ 2½ ½ 1½ 3½ 2 1 3½ 4 4 4 1 19
«B»  India 0 2 1½ ½ ½ 2½ 2½ 2 4 3 4 2 15½
«C»  Portugália ½ ½ ½ 1 2 1½ 3 2 3½ 2 5 2 14½
«C»  Fülöp-szigetek 1 1 ½ 1 3 1½ 1 2½ 2 2 6 1 13½
«C»  Olaszország 0 0 ½ 2 ½ 2 2 1½ 3½ 1 5 3 12
«C»  Monaco 0 0 0 ½ 0 0 ½ 2 ½ 0 8 1 3½
Harmadik csoport
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 + − = Pont
«A»  Anglia 2½ 1½ 2 3½ 3½ 3 4 4 4 7 1 1 28
«A»  Csehszlovákia 1½ 2 4 3½ 3½ 2½ 3½ 3½ 4 7 1 1 28
«A»  Magyarország 2½ 2 3 2½ 3½ 3 3 3½ 4 8 0 1 27
«B»  Svédország 2 0 1 2 3½ 3½ 4 3 4 5 2 2 23
«B»  Dánia ½ ½ 1½ 2 1½ 3½ 0 3 4 3 5 1 16½
«B»  Izland ½ ½ ½ ½ 2½ 2½ 3 3 3 5 4 0 16
«C»  Mongólia 1 1½ 1 ½ ½ 1½ 3 3½ 3 3 6 0 15½
«C»  Tunézia 0 ½ 1 0 4 1 1 2½ 4 3 6 0 14
«C»  Görögország 0 ½ ½ 1 1 1 ½ 1½ 1 0 0 9 7
«C»  Bolívia 0 0 0 0 0 1 1 0 3 1 8 0 5
Negyedik csoport
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 + − = Pont
«A»  Amerikai Egyesült Államok 2½ 3 2½ 4 3 3½ 2½ 4 4 9 0 0 29
«A»  NSZK 1½ 1½ 2 3 3 2½ 4 4 4 6 2 1 25½
«A»  Románia 1 2½ 2 1 3 2½ 4 4 4 6 2 1 24
«B»  Spanyolország 1½ 2 2 2 3 2 4 3½ 3½ 4 1 4 23½
«B»  Chile 0 1 3 2 2½ 2½ 3½ 3½ 4 6 2 1 22
«B»  Kuba 1 1 1 1 1½ 3 2½ 4 4 4 5 0 19
«C»  Belgium ½ 1½ 1½ 2 1½ 1 2 3 4 2 5 2 17
«C»  Ecuador 1½ 0 0 0 ½ 1½ 2 3½ 3 2 6 1 12
«C»  Írország 0 0 0 ½ ½ 0 1 ½ 3½ 1 8 0 6
«C»  Libanon 0 0 0 ½ 0 0 0 1 ½ 0 9 0 2

Az „A” döntő végeredménye

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 + − = Pont
1  Szovjetunió 2½ 2½ 3½ 3 4 3½ 3½ 3 2½ 3 3 11 0 0 34
2  Amerikai Egyesült Államok 1½ 2½ 2½ 1½ 3½ 2½ 2½ 3½ 3½ 3½ 2 8 2 1 29
3  Jugoszlávia 1½ 1½ 2½ 3 2½ 2½ 2½ 2 3 3½ 2½ 8 2 1 27
4  Magyarország ½ 1½ 1½ 1½ 2 2 3½ 2½ 2½ 2½ 2½ 5 4 2 22½
5  Csehszlovákia 1 2½ 1 2½ 2 2 2½ 2 2 1½ 2½ 4 3 4 21½
6  Bulgária 0 ½ 1½ 2 2 2 2 2 3 4 2 2 3 6 21
7  Argentína ½ 1½ 1½ 2 2 2 2 2 2½ 2 2½ 2 3 6 20½
8  NSZK ½ 1½ 1½ ½ 1½ 2 2 2 3 2 3 2 5 4 19½
9  NDK 1 ½ 2 1½ 2 2 2 2 1½ 1 3½ 1 5 5 19
10  Hollandia 1½ ½ 1 1½ 2 1 1½ 1 2½ 2½ 2 2 7 2 17
11  Románia 1 ½ ½ 1½ 2½ 0 2 2 3 1½ 2 2 6 3 16½
12  Anglia 1 2 1½ 1½ 1½ 2 1½ 1 ½ 2 2 0 7 4 16½

Az egyéni legjobb pontszerzők

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Táblánként az első három legjobb százalékos arányt elérő versenyzőt díjazták éremmel az elődöntőben és a döntőben elért összesített eredményeik alapján. A magyarok közül Kluger Gyula a második tartalékok között egyéni bronzérmet szerzett.

H.Versenyző neveOrszágDöntőPontJátszmaszámSzázalék
1. tábla
Karl Robatsch AusztriaB13½1684,4
Mihail Tal SzovjetunióA111573,3
Bobby Fischer Amerikai Egyesült ÁllamokA131872,2
H.Versenyző neveOrszágDöntőPontJátszmaszámSzázalék
2. tábla
Mihail Botvinnik SzovjetunióA10½1380,8
Arinbjörn Guðmundsson IzlandB11½1671,9
Arturo Pomar Salamanca SpanyolországB8½1270,8
H.Versenyző neveOrszágDöntőPontJátszmaszámSzázalék
3. tábla
Paul Keres SzovjetunióA10½1380,8
Robert Byrne Amerikai Egyesült ÁllamokA121580
Borislav Ivkov JugoszláviaC121675
H.Versenyző neveOrszágDöntőPontJátszmaszámSzázalék
4. tábla
Lhamsuren Myagmarsuren MongóliaC16½2082,5
Tan Hoan Liong IndonéziaC16½2082,5
Viktor Korcsnoj SzovjetunióA10½1380,8
H.Versenyző neveOrszágDöntőPontJátszmaszámSzázalék
5. játékos (1. tartalék)
Vaszilij Szmiszlov SzovjetunióA11½1388,5
Mato Damjanović JugoszláviaA71070
Samuel Schweber ArgentínaA71070
H.Versenyző neveOrszágDöntőPontJátszmaszámSzázalék
6. játékos (2. tartalék)
Tigran Petroszján SzovjetunióA121392,3
Emanuel Guthi IzraelB91369,2
Kluger Gyula MagyarországA6½1065

A dobogón végzett csapatok tagjainak egyéni eredményei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szovjetunió

Amerikai Egyesült Államok

  • Bobby Fischer (+10 -2 =6)
  • William James Lombardy (+8 −2 =7)
  • Robert Byrne (+9 −0 =6)
  • Arthur Bernard Bisguier (+9 −2 =5)
  • Nicolas Rossolimo (+2 −1 =3)
  • Raymond Weinstein (+6 −1 =1)

Jugoszlávia

  • Svetozar Gligorić (+7 −0 =10)
  • Alekszandar Matanović (+6 −2 =9)
  • Borislav Ivkov (+9 −1 =6)
  • Mario Bertok (+5 −3 =5)
  • Mato Damjanović (+6 −2 =2)
  • Milan Vukćević (+2 −1 =4)

A magyar versenyzők eredményei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Forduló Ellenfél
Szabó László

Portisch Lajos

Barcza Gedeon

Bilek István

Lengyel Levente

Kluger Gyula
Pont
Elődöntő (3. csoport)
1  Bolívia Humerez1 Zubieta Villegas1 Mendivil1 Salazar1 4
2  Dánia Nielsen½ Kølvig1 Holm0 Jensen1 2½
3  Anglia Penrose1 Golombek1 Clarke0 Haygarth½ 2½
4  Csehszlovákia Pachman½ Fichtl½ Hort½ Ujtelky½ 2
5  Izland Guðmundsson½ Magnússon1 Sólmundarsson1 Lárusson1 3½
6  Tunézia Belkadi½ Lagha1 Kahia1 Ben Cheik½ 3
7  Görögország Anastasopoulos1 Aggos1 Papapostolou1 Paidousis½ 3½
8  Mongólia Namzhil1 Momo1 Chalkhasuren1 Myagmarsuren0 3
9  Svédország Ståhlberg1 Lundin½ Johansson½ Nilsson1 3
„A” döntő
1  Anglia Penrose1 Clarke0 Haygarth1 Barden½ 2½
2  Bulgária Bobotsov½ Neikirch½ Kolarov½ Milev½ 2
3  Jugoszlávia Svetozar Gligorić0 Matanović½ Ivkov0 Damjanović1 1½
4  Szovjetunió Mihail Tal0 Mihail Botvinnik½ Paul Keres0 Tigran Petroszján0 ½
5  Hollandia Max Euwe½ Donner1 Prins½ Kramer½ 2½
6  Amerikai Egyesült Államok Bobby Fischer0 Lombardy0 Rossolimo1 Weinstein½ 1½
7  Argentína Miguel Najdorf0 Erich Eliskases1 Bazán1 Schweber0 2
8  NSZK Schmid1 Darga½ Lehmann1 Pfeiffer1 3½
9  Csehszlovákia Pachman0 Filip½ Fichtl0 Kozma1 1½
10  NDK Uhlmann½ Pietzsch1 Dittmann½ Fuchs½ 2½
11  Románia Ghiţescu½ Drimer½ Radovici1 Mititelu½ 2½
Szerzett pontszám
(Játszmák száma)
7½ (14) 11 (17) 11 (16) 9 (15) 4½ (8) 6½ (10)
  1. ↑ "Tournament reiew" (angol nyelven). OlimpBase. Hozzáférés: 2014. november 1.
  2. ↑ "Tournament Review" (angol nyelven). OlimpBase. Hozzáférés: 2014. november 1.
  • OlimpBase
  • Mannschaftsweltmeisterschaft 1960/XIV. Schach-Olympiade. 16. Oktober – 9. November 1960 im Ring-Messehaus Leipzig. Deutscher Schachverband, Berlin 1960 u. Deutscher Schachverband, Grosskrotzenburg 1960
  • Anita Karau; Hans Georg Anders (Hrsg.): 14. Schach-Olympiade, Leipzig 1960. Sportverlag, Berlin 1961
  • Шахматные олимпиады / Ю. Авербах, Б. Туров. Москва : Физкультура и спорт, 1974.
  • Всемирные шахматные Олимпиады. 1927-2006 / Ханамирян Г. Ереван: 2006, стр. 12-14

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Chess olympiad 1960
A Wikimédia Commons tartalmaz 1960-as sakkolimpia témájú médiaállományokat.
  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap