1933-as sakkolimpia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
5. sakkolimpia
(1933)
(5th Chess Olympiad)
A Leas Cliff Hall, az 1933-as sakkolimpia színhelye Folkestone-ban
A Leas Cliff Hall, az 1933-as sakkolimpia színhelye Folkestone-ban
Adatok
Rendező Anglia
Dátumjúlius 12.július 23.
Csapatok15 csapat 71 versenyző
HelyszínekLeas Cliff Hall (Folkestone rendező városban)
HonlapOlimpBase honlap

Címvédő Amerikai Egyesült Államok
Győztes Amerikai Egyesült Államok

 ← 1931: Prága1935: Varsó → 

Az 5. sakkolimpia 1933. július 12. és július 23. között a dél-angliai kisvárosban, Folkestone-ban került megrendezésre. Az esemény 1932. évi rendezését előzetesen Spanyolország kapta, amely azonban finanszírozási okokra hivatkozva visszalépett. Ekkor jelentkezett Chicago, hogy 1933-ban fogadni tudja a résztvevőket, de később pénzügyi nehézségek miatt ők is visszaléptek. Végül az angol sakkszövetség vállalta, hogy helyet ad az eseménynek.

A sakkolimpiával egyidejűleg rendezték meg nyolc résztvevővel, kétfordulós körmérkőzés során a 4. női sakkvilágbajnokságot. A címet ezúttal is, immár negyedszer, és az előző világbajnoksághoz hasonlóan 100%-os teljesítménnyel, 14 játszmából 14 győzelemmel a csehszlovák színekben versenyző Vera Menchik szerezte meg.

A csapatok a Hamilton-Russell kupáért versengtek, amelyet az előző olimpián az amerikai válogatott hódított el.

A résztvevők[szerkesztés]

A várt rekordlétszámú nevezés elmaradt, amelynek fő oka a verseny megrendezése körüli bizonytalanság volt. Németország válogatottja a fasizmus előretörése miatt nem vett részt, mivel a sportszövetségek – köztük a német sakkszövetség – vezetőit leváltották és börtönbe csukták. A Német Sakkszövetség nem sokkal később ki is lépett a Nemzetközi Sakkszövetségből.

Az olimpiai csapatversenyre 15 csapat nevezett, 71 versenyzővel. A csapatok 5 főt nevezhettek, akik közül egyidejűleg négy játszott. Meg kellett adni a játékosok közötti erősorrendet, és az egyes fordulókban ennek megfelelően ülhettek le a táblákhoz. Ez lehetővé tette, hogy táblánként lehetett megállapítani és kihirdetni a legjobb egyéni eredményt elérőket.

A verseny lefolyása[szerkesztés]

A versenyt a csapatok között körmérkőzéses formában rendezték. A csapat eredményét az egyes versenyzők által megszerzett pontok alapján számolták. Holtverseny esetén vették csak figyelembe a csapateredményeket, ahol a csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért. A játszmákban fejenként 120 perc állt rendelkezésre 40 lépés megtételéhez, és ezt követően további 1-1 óra 16 lépésenként.

Az első helyre hat csapat is esélyes volt, a korábban már olimpiát nyert magyar lengyel és amerikai válogatotton kívül Csehszlovákia, Ausztria és Svédország. Az amerikaiak már az első fordulótól az élre álltak, és meggyőzően utasították maguk mögé vetélytársaikat. Egyedül a csehszlovák válogatott tudta valamennyire tartani a lépést velük, köszönhetően leginkább a negyedik táblás Opočenský egészen kiváló, 88,5%-os teljesítményének, amely a teljes mezőnyben a legjobb volt.[1]

A magyar válogatottban ismét játszott Maróczy Géza, és első alkalommal szerepelt olimpián a fiatal Lilienthal Andor, aki meghálálta a bizalmat, és az első tartalékok között 13 játszmából 10 pontot szerezve egyéni aranyérmet szerzett. A csapat végül holtversenyben a 3–5. helyet szerezte meg, a holtversenyt eldöntő számítás alapján az 5. helyen zárta a versenyt.

A verseny végeredménye[szerkesztés]

H. Ország O.kód 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 P MP + = -
1  Amerikai Egyesült Államok USA 3 3 4 3 3 3 2 3 39 24 11 1 2
2  Csehszlovákia CSR 3 ½ 2 2 3 4 37½ 23 10 2 2
3  Svédország SWE 1 2 2 3 34 21 9 2 3
4  Lengyelország POL 1 2 2 2 2 4 34 21 8 4 2
5  Magyarország HUN 2 2 3 3 34 19 8 2 4
6  Ausztria AUT 1 2 2 3 2 3 3 33½ 22 9 3 2
7  Litvánia LTU 0 2 2 3 2 4 2 30½ 19 7 4 3
8  Franciaország FRA 1 ½ 3 28 15 7 0 7
9  Lettország LAT 1 2 ½ 1 1 1 3 3 27½ 16 7 1 6
10  Anglia ENG 1 1 2 2 3 2 27 10 3 3 8
11  Olaszország ITA ½ 2 2 2 1 1 3 3 24½ 10 3 3 8
12  Dánia DEN 2 ½ ½ ½ ½ ½ 3 3 22½ 10 4 1 9
13  Belgium BEL 1 ½ ½ 1 1 0 ½ 1 2 17 6 2 1 11
14  Izland ISL ½ 0 0 1 2 1 2 1 1 3 1 17 5 1 2 11
15  Skócia SCO ½ ½ 1 ½ ½ 1 ½ ½ ½ 1 1 2 3 14 4 1 1 12

A magyar versenyzők eredményei[szerkesztés]

Forduló Ellenfél Gezamaroczy.jpg
Maróczy Géza

Steiner Lajos

Vajda Árpád

Havasi Kornél
Andor Lilienthal.jpg
Lilienthal Andor
Pont
2[2]  Ausztria Grünfeld ½ Erich Eliskases ½ Glass ½ Müller ½ 2
3  Dánia Andersen ½ Enevoldsen 1 Gemzøe ½ Nielsen B. ½
4  Olaszország Rosselli del Turco 1 Monticelli 0 Sacconi 1 Norcia ½
5  Litvánia Mikénas 0 Vaitonis 1 Vistaneckis ½ Abramavičius 0
6  Belgium Soultanbeieff ½ Dunkelblum ½ Engelmann 1 Devos 1 3
7  Svédország Ståhlberg ½ Stoltz 0 Lundin 0 Berndtsson-Kullberg 1
8  Csehszlovákia Salo Flohr ½ Treybal 1 Rejfíř 1 Skalička 1
9  Izland Ásgeirsson 1 Gilfer 0 Porvaldsson 1 Sigurðsson 1 3
10  Skócia Fairhurst ½ Paige 1 Macisaac 1 Combe 1
11  Franciaország Aljechin 0 Betbeder Matibet ½ Kahn 1 Duchamp 1
12  Lengyelország Tartakower 0 Friedmann ½ Appel ½ Makarczyk ½
13  Amerikai Egyesült Államok Kashdan 0 Marshall ½ Fine ½ Dake ½
14  Lettország Apšenieks 1 Petrovs 1 Feigins ½ Hasenfuss 1
15  Anglia Sultan Khan 0 Thomas 1 Winter ½ Michell ½ 2
Szerzett pontszám
(Játszmák száma)
2½ (6) 7½ (14) 6 (11) 8 (12) 10 (13)

Az egyéni legjobb pontszerzők[szerkesztés]

Táblánként az első három legjobb százalékos arányt elérő versenyzőt díjazták éremmel. Az első tartalékok között a magyar Lilienthal Andor egyéni aranyérmet szerzett.

H. Versenyző neve Ország Pont Játszmaszám Százalék
1. tábla
Gold medal.svg Alekszandr Aljechin  Franciaország 12 79,2
Silver medal.svg Isaac Kashdan  Amerikai Egyesült Államok 10 14 71,4
Bronze medal.svg Ksawery Tartakower  Lengyelország 9 14 64,3
Bronze medal.svg Salomon Flohr  Csehszlovákia 9 14 64,3
H. Versenyző neve Ország Pont Játszmaszám Százalék
2. tábla
Gold medal.svg Frank James Marshall  Amerikai Egyesült Államok 7 10 70
Silver medal.svg Louis Betbeder Matibet  Franciaország 8 12 66,7
Bronze medal.svg Pauline Frydman  Lengyelország 12 62,5
H. Versenyző neve Ország Pont Játszmaszám Százalék
3. tábla
Gold medal.svg Erik Lundin  Svédország 10 14 71,4
Silver medal.svg Reuben Fine  Amerikai Egyesült Államok 9 13 69,2
Bronze medal.svg Movsas Feigins  Lettország 9 14 64,3
H. Versenyző neve Ország Pont Játszmaszám Százalék
4. tábla
Gold medal.svg Karel Opočenský  Csehszlovákia 11½ 13 88,5
Silver medal.svg Arthur William Dake  Amerikai Egyesült Államok 10 13 76,9
Bronze medal.svg Hans Müller  Ausztria 9 13 69,2
H. Versenyző neve Ország Pont Játszmaszám Százalék
5. játékos (1. tartalék)
Gold medal.svg Lilienthal Andor  Magyarország 10 13 76,9
Silver medal.svg Leonardas Abramavičius  Litvánia 6 9 66,7
Bronze medal.svg Conel Hugh Alexander  Anglia 7 11 63,6

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Trivia (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. október 17.)
  2. Az 1. fordulóban a magyar csapat szabadnapos volt

Források[szerkesztés]

  • OlimpBase
  • Krzysztof Puszczewicz: V Olimpiada Szachowa - Folkstone 1933 ISBN 978-83-63647-16-2
  • Шахматные олимпиады / Ю. Авербах, Б. Туров. Москва : Физкультура и спорт, 1974.
  • Всемирные шахматные Олимпиады. 1927-2006 / Ханамирян Г. Ереван: 2006, стр. 12-14

További információk[szerkesztés]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap