1962-es sakkolimpia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
15. sakkolimpia
(1962)
(15th Chess Olympiad)
Adatok
Rendező Bulgária
Dátumszeptember 15.október 10.
Csapatok37 csapat 220 versenyző
HelyszínekCasino Restaurant (Várna rendező városban)
HonlapOlimpBase honlap

Címvédő Szovjetunió
Győztes Szovjetunió

 ← 1960: Lipcse1964: Tel Aviv → 

A 15. sakkolimpia 1962. szeptember 15. és október 10. között Bulgáriában, a Várna melletti Aranyparton került megrendezésre. Helyszíne a Casino Restaurant volt.

A résztvevők[szerkesztés]

Az eseményen 37 ország vett részt, 220 versenyzővel. A mezőny erősségét a megjelent 31 nemzetközi nagymester és 37 nemzetközi mester jelezte.

A szovjet csapatból ezúttal hiányzott az exvilágbajnok Vaszilij Szmiszlov, akit Efim Geller helyettesített (ő az első tartalék szerepébe került), de még így is kimagaslóan erős összeállításban, a világ élvonalát jelentő hat nemzetközi nagymesterrel állt ki. Az éltáblán a világbajnoki címét harmadszor is visszaszerző Mihail Botvinnik, a második táblán Tigran Petroszján, a későbbi világbajnok. A harmadik táblán az ekkor még fiatal, ugyancsak későbbi világbajnok Borisz Szpasszkij, a negyediken Paul Keres, míg a második tartalék az exvilágbajnok Mihail Tal volt. Nem véletlenül voltak ezúttal is ők a verseny favoritjai, és a várakozásnak megfelelve sorrendben hatodszor hódították el az olimpiai bajnoki címet.

Az amerikai csapat éltáblása Bobby Fischer volt, mögötte a második táblán Benkő Pál játszott. A szovjetek mögött a dobogóra esélyesek között tartották számon a 4–4 nagymesterrel felálló erős jugoszláv és magyar, valamint a meglepetésekre mindig képes argentin válogatottat.

A csapatok 6 főt nevezhettek, akik közül egyidejűleg négy játszott. Meg kellett adni a játékosok közötti erősorrendet, és az egyes fordulókban ennek megfelelően ülhettek le a táblákhoz. Ez lehetővé tette, hogy táblánként állapítsák meg és hirdessék ki a legjobb egyéni eredményt elérőket.

A verseny lefolyása[szerkesztés]

A 37 csapatot 4 elődöntő csoportba sorsolták, amelyekből az első három helyezett jutott az „A” döntőbe, a 4–6. helyezett a „B” döntő, a többiek a „C” döntő mezőnyét alkották.

A verseny az elődöntőben, valamint az „A” és a „B” döntőben körmérkőzéses formában zajlott, míg a „C” döntő 11 fordulós svájci rendszerben került megrendezésre, így minden csapat azonos számú mérkőzést játszott. A csapat eredményét az egyes versenyzők által megszerzett pontok alapján számolták. Holtverseny esetén először a csapatgyőzelmek számát vették figyelembe, majd a csapateredményeket, ahol a csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért. Ha ezután is holtverseny állt volna fenn, akkor a holtversenyben levő csapatok egymás elleni eredménye döntött volna a helyezésekről. A játszmákban 2 óra 30 perc állt rendelkezésre 40 lépés megtételéhez, majd további óránként 16 lépést kellett megtenni.

A versenyt meggyőző fölénnyel, sorban hatodszor a címvédő szovjet csapat nyerte Jugoszlávia és Argentína előtt. A hat játékosuk közül öten szereztek egyéni érmet is, közülük négyen aranyérmet.

Magyarország az ötös élboly végén, az 5. helyen végzett. Játékosaink közül Bilek István ezüst-, Lengyel Levente bronzérmet szerzett egyéni eredménye alapján.[1]

A verseny eredményei[szerkesztés]

Elődöntők[szerkesztés]

Első csoport
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 + = Pont
«A»  Szovjetunió Chess kll44.png 3 3 3 4 3 4 4 8 0 0 27½
«A»  NDK 1 Chess kll44.png 2 4 6 1 1 21½
«A»  NSZK ½ 2 Chess kll44.png 3 4 4 6 1 1 21
«B»  Svédország 1 Chess kll44.png 2 3 3 4 3 1 17
«B»  Belgium 1 1 2 Chess kll44.png 2 3 3 2 16
«B» Flag of Spain.svg Spanyolország 0 1 Chess kll44.png 4 4 3 5 0 16
«C»  Norvégia 1 ½ 1 2 Chess kll44.png 3 2 5 1 13
«C»  Törökország 0 ½ 0 0 1 Chess kll44.png 3 1 7 0
«C»  Görögország 0 0 0 ½ 0 1 Chess kll44.png 0 8 0
Második csoport
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 + = Pont
«A»  Amerikai Egyesült Államok Chess kll44.png 2 4 4 4 4 6 0 1 24
«A»  Bulgária 2 Chess kll44.png 2 3 3 3 5 0 2 20
«A»  Románia 2 Chess kll44.png 2 4 4 1 2 20
«B»  Izrael ½ ½ 2 Chess kll44.png 3 3 3 3 1 13
«B»  Mongólia 0 ½ ½ 1 Chess kll44.png 3 3 4 0 11
«B»  Svájc 0 1 0 1 Chess kll44.png 3 3 4 0 10
«C»  Puerto Rico 0 1 ½ ½ 1 Chess kll44.png 3 1 6 0
«C»  Tunézia 0 1 ½ 1 1 Chess kll44.png 0 7 0
Harmadik csoport
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 + = Pont
«A»  Jugoszlávia Chess kll44.png 2 3 3 4 4 4 8 0 1 27½
«A»  Hollandia 2 Chess kll44.png 2 4 3 4 6 1 2 25
«A»  Csehszlovákia 2 Chess kll44.png 4 4 6 2 1 25
«B»  Lengyelország 0 Chess kll44.png 4 4 4 4 6 3 0 25
«B»  Izland 1 Chess kll44.png 2 4 5 3 1 21
«B»  Finnország 0 2 Chess kll44.png 4 4 4 4 1 19½
«C»  Franciaország 1 1 ½ ½ Chess kll44.png 4 3 6 0 17
«C»  Uruguay 0 ½ ½ 0 ½ ½ Chess kll44.png 4 3 6 0 12
«C»  Luxemburg 0 0 0 0 0 ½ Chess kll44.png 3 1 8 0
«C»  Ciprus 0 0 0 0 0 0 ½ 0 1 Chess kll44.png 0 9 0
Negyedik csoport
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 + = Pont
«A»  Argentína Chess kll44.png 2 3 4 3 4 4 8 0 1 29½
«A»  Magyarország 2 Chess kll44.png 3 3 3 4 3 4 8 0 1 28
«A»  Ausztria ½ 1 Chess kll44.png 2 3 3 3 6 2 1 21
«B»  Dánia 1 Chess kll44.png 3 5 4 0 19½
«B»  Kuba 1 Chess kll44.png 2 3 5 3 1 19
«B»  Anglia ½ 1 2 Chess kll44.png 2 4 3 3 4 2 19
«C»  Albánia 0 0 1 2 Chess kll44.png 3 3 3 5 1 14½
«C»  India 1 1 1 0 Chess kll44.png 4 3 2 7 0 14½
«C»  Irán 0 ½ 1 ½ 2 1 1 0 Chess kll44.png 1 7 1
«C»  Írország 0 0 ½ 1 1 ½ 1 1 Chess kll44.png 0 9 0

Az „A” döntő végeredménye[szerkesztés]

H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 + = Pont
1  Szovjetunió Chess kll44.png 2 4 10 0 1 31½
2  Jugoszlávia Chess kll44.png 2 3 2 3 3 8 1 2 28
3  Argentína 2 Chess kll44.png 1 3 3 2 3 4 6 3 2 26
4  Amerikai Egyesült Államok 1 3 Chess kll44.png 2 2 2 6 2 3 25
5  Magyarország 2 Chess kll44.png 2 2 2 3 3 4 4 23
6  Bulgária 1 2 Chess kll44.png 2 3 2 2 3 4 4 21½
7  NSZK ½ ½ ½ 2 Chess kll44.png 2 3 4 5 2 21
8  NDK ½ 2 2 Chess kll44.png 1 3 4 5 2 20½
9  Románia 2 2 1 2 1 ½ Chess kll44.png 3 3 5 3 20½
10  Csehszlovákia ½ 1 2 2 2 Chess kll44.png 2 3 1 6 4 18½
11  Hollandia ½ 1 2 ½ 3 1 2 Chess kll44.png 3 6 2 18
12  Ausztria 0 1 0 2 1 1 1 ½ 1 Chess kll44.png 0 10 1 10½

Az egyéni legjobb pontszerzők[szerkesztés]

Táblánként az első három legjobb százalékos arányt elérő versenyzőt díjazták éremmel az elődöntőben és a döntőben elért összesített eredményeik alapján. A magyarok közül Bilek István a harmadik táblások között ezüstérmet, Lengyel Levente az első tartalékok között egyéni bronzérmet szerzett.

H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
1. tábla
Gold medal.svg Friðrik Ólafsson  Izland B 14 18 77,8
Silver medal.svg Jonathan Penrose  Anglia B 12½ 17 73,5
Silver medal.svg Miguel Najdorf  Argentína A 12½ 17 73,5
H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
2. tábla
Gold medal.svg Tigran Petroszján  Szovjetunió A 10 12 83,3
Silver medal.svg Benkő Pál  Amerikai Egyesült Államok A 8 12 66,7
Bronze medal.svg Jesús Diez del Corral Flag of Spain.svg Spanyolország B 10½ 16 65,6
H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
3. tábla
Gold medal.svg Borisz Szpasszkij  Szovjetunió A 11 14 78,6
Silver medal.svg Bilek István  Magyarország A 10 14 71,4
Bronze medal.svg Vlastimil Hort  Csehszlovákia A 12 17 70,6
H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
4. tábla
Gold medal.svg Borislav Ivkov  Jugoszlávia A 13½ 16 84,4
Gold medal.svg Raúl Sanguineti  Argentína A 13½ 16 84,4
Bronze medal.svg Paul Keres  Szovjetunió A 13 73,1
H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
5. játékos (1. tartalék)
Gold medal.svg Efim Geller  Szovjetunió A 10½ 12 87,5
Silver medal.svg Donald Byrne  Amerikai Egyesült Államok A 12 79,2
Bronze medal.svg Lengyel Levente  Magyarország A 12 70,8
H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
6. játékos (2. tartalék)
Gold medal.svg Mihail Tal  Szovjetunió A 10 13 76,9
Silver medal.svg Bjørn Brinck-Claussen  Dánia B 9 12 75
Bronze medal.svg Robert Graham Wade  Anglia B 6 12 50

A dobogón végzett csapatok tagjainak egyéni eredményei[szerkesztés]

Szovjetunió

Jugoszlávia

  • Svetozar Gligorić (+8 −1 =8)
  • Petar Trifunović (+4 −1 =10)
  • Alekszandar Matanović (+5 −3 =7)
  • Borislav Ivkov (+11 −0 =5)
  • Bruno Parma (+3 −0 =5)
  • Dragoljub Minić (+5 −0 =4)

Argentína

  • Miguel Najdorf (+9 -1 =7)
  • Julio Bolbochán (+5 −2 =10)
  • Oscar Panno (+7 −2 =5)
  • Raúl Sanguineti (+12 −1 =3)
  • Héctor Decio Rossetto (+4 −4 =2)
  • Alberto Foguelman (+4 −0 =2)

A magyar versenyzők eredményei[szerkesztés]

F. Ellenfél Lajos Portisch 1961 Oberhausen.jpg
Portisch Lajos
László Szabó 1961 Oberhausen.jpg
Szabó László
Istvan Bilek 1966.jpg
Bilek István
Barcza 1961 Oberhausen.jpg
Barcza Gedeon
Levente Lengyel.jpg
Lengyel Levente
Honfi Károly 140x180.jpg
Honfi Károly
P.
Elődöntő (4. csoport)
1  Írország Reid 1 Murphy 1 De Loughrey 1 Cassidy 1 4
2  Irán Hemmasian 1 Farboud 1 Parniani 1 Safvat ½
3  Dánia Kølvig 1 Holm 1 From 1 Brinck-Claussen 0 3
4  Kuba Jiménez Zerquera 1 Cobo Arteaga ½ Garcia 1 Ortega 0
5  Anglia Penrose 0 Clarke 1 Littlewood 1 Wade 1 3
6  Ausztria Robatsch ½ Beni ½ Gragger 1 Lokvenc 1 3
7  Albánia Pustina 1 Duraku 1 Konçi 1 Siliqi 1 4
8  Argentína Bolbochán ½ Sanguienti ½ Rossetto ½ Foguelman ½ 2
9  India Aaron 0 Sakhalkar 1 Nawab 1 Shukla 1 3
„A” döntő
1  Jugoszlávia Svetozar Gligorić ½ Trifunović ½ Matanović 0 Parma ½
2  NDK Uhlmann ½ Pietzschtsov ½ Zinn ½ Liebert ½ 2
3  Argentína Miguel Najdorf 0 Bolbochán ½ Panno 0 Sanguineti 1
4  Csehszlovákia Filip 1 Pachman 0 Hort ½ Fichtl 1
5  Ausztria Robatsch 1 Beni 1 Gragger 0 Kinzel 1 3
6  Románia Ciocâltea ½ Gheorghiu ½ Soós 1 Radovici 0 2
7  Hollandia Donner ½ Bouwmeester 0 Langeweg 1 Prins 0
8  NSZK Unzicker ½ Schmid 1 Hecht 1 Mohrlok 1
9  Amerikai Egyesült Államok Bobby Fischer ½ Byrne R. ½ Byrne D. 0 Mednis 1 2
10  Bulgária Padevsky 1 Tringov ½ Minev ½ Milev 0 2
11  Szovjetunió Borisz Szpasszkij ½ Paul Keres ½ Efim Geller ½ Mihail Tal 0
Szerzett pontszám
(Játszmák száma)
9½ (16) 7½ (14) 10 (14) 8½ (13) 8½ (12) 7 (11)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tournament Review (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. november 3.)

Források[szerkesztés]

  • OlimpBase
  • Шахматные олимпиады / Ю. Авербах, Б. Туров. Москва : Физкультура и спорт, 1974.
  • Всемирные шахматные Олимпиады. 1927-2006 / Ханамирян Г. Ереван: 2006, стр. 12-14

További információk[szerkesztés]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap