Mihails Tāls

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a cikk a sakkjátszmák algebrai lejegyzését alkalmazza.
Mihails Tāls
Mihails Tāls 1968
Mihails Tāls 1968
Személyes adatok
Születési dátum 1936. november 9.
Születési hely Riga
Halálozási dátum 1992. június 28. (55 évesen)
Halálozási hely Moszkva
Állampolgárság lett, szovjet
Kitüntetései
  • sakkvilágbajnok (1960–1961)
  • Barátság Rendje (1981)
  • Méltóság Érdemrendje (1960)
  • a Szov­jetunió érdemes sportolója (1960)
Iskolái Lett Tudományegyetem
Versenyzői adatok
Cím nemzetközi nagymester (1957)
Világbajnok 1960-1961
Élő-pontszám
  • 2620 (1971. július)
  • 2625 (1972. július)
  • 2660 (1973. július)
  • 2635 (1974. május)
  • 2645 (1975. január)
  • 2615 (1976. január)
  • 2620 (1977. január)
  • 2625 (1978. január)
  • 2625 (1978. július)
  • 2615 (1979. január)
  • 2615 (1979. július)
  • 2705 (1980. január)
  • 2705 (1980. július)
  • 2555 (1981. január)
  • 2605 (1982. január)
  • 2610 (1982. július)
  • 2620 (1983. január)
  • 2620 (1983. július)
  • 2620 (1984. január)
  • 2605 (1984. július)
  • 2565 (1985. január)
  • 2565 (1985. július)
  • 2600 (1986. január)
  • 2600 (1986. július)
  • 2605 (1987. január)
  • 2625 (1987. július)
  • 2630 (1988. január)
  • 2610 (1988. július)
  • 2610 (1989. január)
  • 2585 (1989. július)
  • 2585 (1990. január)
  • 2580 (1990. július)
  • 2525 (1992. január)
  • 2560 (1981. július)
  • 2565 (1991. január)
  • 2575 (1991. július)
Legmagasabb Élő-pontszám 2705 (1980)[1]
2799 (1960. szeptember)[2]
Legmagasabb ranglista 1. (38 különböző hónapban 1958 október és 1966 július között)[3]

A Wikimédia Commons tartalmaz Mihails Tāls témájú médiaállományokat.

Mihails Tāls (oroszosan: Mihail Nyehemjevics Tal[4] [Михаил Нехемьевич Таль]; Riga, 1936. november 9.Moszkva, 1992. június 28.) szovjet-lett sakkozó, nagymester, a sakk nyolcadik világbajnoka (1960–1961), nyolcszoros sakkolimpiai bajnok, hatszoros Európa-bajnok, hatszoros szovjet bajnok, kétszeres lett bajnok, elismert sakkíró, a lett Šahs című sakkfolyóirat felelős szerkesztője (1960–1970).

A valaha élt egyik legeredetibb és legbriliánsabb sakkozónak tekintik, ezt jelzi, hogy A világ nagy sakkjátszmáinak mamut könyve (The Mammoth Book of the World's Greatest Chess Games, Burgess, Nunn & Emms 2004[5]) és a Modern sakk briliánsok (Modern Chess Brilliancies, Evans 1970.[6]) című kiadványok több Tal-játszmát tartalmaznak, mint bármely más sakkjátékosét.

Szerette a szép, esztétikus játszmákat, ahogyan ő fogalmazott: „a sakk elsősorban művészet”. Rendkívül erőteljes és ötletes támadó játéka miatt a „rigai varázsló” címet adták neki. Játszmáiban gyakran intuitív módon áldozott anyagot a kezdeményezés érdekében, hogy aztán az előre kiszámolhatatlan bonyodalmakban felülkerekedjen. Világossal és sötéttel is kedvelte a szicíliai védelmet, világossal a spanyol megnyitást.

1992. május 28-án, bár veseelégtelenségben haldoklott, elhagyta a kórházat, hogy játsszon Garri Kaszparovval, akit sikerült is megvernie. Egy hónappal később hunyt el.

2003-ban beválasztották a World Chess Hall of Fame (Sakkhírességek Csarnoka) tagjai közé.[7]

Élete[szerkesztés]

Zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot, Lettországban, Rigában, 1936. november 9-én. Apja kutató és gyógyító orvos volt. Csodagyerekként tartották számon. Hároméves korában már tudott olvasni, 5 éves korában háromjegyű számokat szorzott össze fejben. 15 évesen kezdte el az egyetemet.[8]

A Rigai Egyetem irodalom szakán végzett, diplomadolgozata egy tézis Ilf és Petrov szatirikus műveiről, s a húszas évei elején iskolai tanár is volt.

Háromszor nősült. 1959-ben elvette a 19 éves Szalli Landau szovjet színésznőt, akitől 1970-ben elvált. (2003-ban a volt felesége egy életrajzot adott ki Talról.) 1960-ban született Georgij nevű fia, aki később orvos lett és Izraelbe vándorolt ki. A válás után egy grúz színésznővel házasodott össze, amely fiktív házasságnak bizonyult, és még ugyanebben az évben elvette a gépíró Angelinát, akivel élete végéig együtt élt. Ebből a házasságából született 1975-ben Zsanna nevű lánya.

Egészségi állapota[szerkesztés]

Szellemes és impulzív alkat volt. Kedvelte a bohém életet, az ivászatokat és a táncot, néhány alkalommal a hatóságokkal is összetűzésbe keveredett. Erősen dohányzott annak ellenére, hogy egészsége ezt nem tette volna lehetővé. Már féléves korában súlyos agyhártyagyulladáson esett át.[9] Vesebetegsége miatt sok időt töltött kórházban, és 1969-ben az egyik veséjét el is távolították.[10] Az erős fájdalmak elviselése miatt szedett morfiumnak egy időre rabjává is vált.[11] 1992-ben egy moszkvai kórházban halt meg hivatalosan a nyelőcsövében bekövetkezett vérzés miatt, de a valóságban már minden szerve felmondta a szolgálatot.[12]

Személyisége[szerkesztés]

Az első felesége ezt írta róla:

„Misa nagyon nem volt talpraesett a gyakorlati életben… Amikor sakktornára utazott, a saját bőröndjét sem tudta egyedül becsomagolni… Azt sem tudta, hogyan kell meggyújtani a gázt a főzéshez. Ha fejfájásom volt, és senki sem volt otthon, csak ő, akkor pánikba esett: „Hogyan készítsem el a melegvizes palackot?” Ha autót vezettem, úgy nézett rám, mintha másik bolygóról jöttem volna. Természetesen megtanulhatta volna ezeket, ha akarta volna, de unalmasak voltak a számára, egyszerűen nem volt rájuk szüksége. Sokan mondják, hogyha Tal vigyázott volna magára, ha nem élt volna annyira kicsapongó életet, és így tovább. De az olyan emberek életében, mint Tal, a „mi lett volna ha” egyszerűen abszurd kérdés. Akkor már nem Tal lett volna.[13]

Sakkpályafutása[szerkesztés]

Korai évei[szerkesztés]

Nyolcévesen tanult meg sakkozni, miközben az orvos édesapja játékát figyelte. Nem sokkal ezután csatlakozott a rigai úttörőház sakk-szakköréhez. Eleinte nem volt kiemelkedő a sakktudása, de keményen tanult, hogy javulhasson. Aleksandrs Koblenc kezdte el tanítani 1949-től, aminek következtében Tal játéka nagyon gyorsan kezdett javulni, és 1951-ben sikerült eljutnia a lett sakkbajnokságig. Az 1952-ben megrendezett lett sakkbajnokságon már megelőzi edzőjét, egy évvel később, 1953-ban már meg is nyeri, s kiérdemli a sakkmester címet. 1954-ben válik szovjet sakkmesterré.

Szovjet bajnok[szerkesztés]

Először 1956-ban jutott el a szovjet bajnokságig, ahol holtversenyben az 5–7. lett,[14] a következő évben (20 évesen) azonban már megnyeri,[15] ezzel ő lett a legfiatalabb szovjet bajnok. 1958-ban ismét megnyeri a szovjet bajnokságot,[16] és később ezután még négyszer, 1967-ben, 1972-ben, 1974-ben és 1978-ban nyeri meg a világ legerősebb sakkbajnokságát.

Habár nem vett részt elég nemzetközi tornán, hogy kiérdemelje a nemzetközi nagymester címet, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) az 1957-es kongresszusán úgy döntött, figyelembe véve azt, hogy megnyerte a szovjet bajnokságot, kiérdemli a címet.[17]

1956-1958 között három főiskolai sakkolimpián vett részt a szovjet válogatott tagjaként, amelyeken mind csapatban mind egyéniben mindhárom alkalommal aranyérmet szerzett.[18]

1959-ben megnyert egy nagyon erős versenyt Zürichben.[19]

Világbajnok[szerkesztés]

Bobby Fischer (a kép bal oldalán) és Mihail Tal az 1960-as lipcsei sakkolimpián

1958-ban a zónaversenynek számító szovjet bajnokság megnyerése révén kvalifikálta magát a világbajnokság versenysorozatába. Ugyanebben az évben megnyeri a világbajnokjelöltek zónaközi döntőjét is Portorožban. A világbajnokság következő lépcsőfokát, a világbajnokjelöltek versenyét Jugoszlávia három városában (Bled, Zágráb, Belgrád) rendezték 1959-ben. Itt Tal jó formában 28 játszmából 20 pontot szerezve első helyezést ért el, megelőzve ezzel Paul Kerest (18½), Tigran Petroszjánt, Vaszilij Szmiszlovot, Bobby Fischert, Svetozar Gligorićot, Friðrik Ólafssont, és Benkő Pált.

1960-ban, 23 évesen a világbajnokság döntőjében 12½–8½-re (6 győzelem, 2 vereség és 13 döntetlen) sikerül legyőznie Mihail Botvinniket, ezzel akkor minden idők legfiatalabb világbajnokává válik, amitől majd Garri Kaszparov fosztja meg, ugyanis neki 22 évesen sikerül ez a bravúr.

Botvinnik, aki korábban még sosem játszott Tallal, 1961-ben ugyancsak Moszkvában 13–8-cal (10 győzelem, 5 vereség, 6 döntetlen) visszaszerezte a világbajnoki címet. A két mérkőzés közötti időszakban Botvinnik kielemezte Tal stílusát és a visszavágók nagyobb részét sikerült lassú végjátékokba átvinnie, s elkerülnie a hosszú, taktikus középjátékokat, amely Tal erőssége volt.[20] Tal krónikus veseproblémái hozzájárultak Botvinnik győzelméhez, s a rigai orvosok azt tanácsolták, hogy el kellene halasztania a meccset egészségügyi okokra hivatkozva. Jurij Averbah azt állítja, hogy Botvinnik beleegyezett volna ebbe, azzal a feltétellel, hogy moszkvai orvosok is megerősítsék ezt, s ez sarkallta Talt arra, hogy játsszon.[21]

Az 1963-as világbajnoki ciklusban az előző világbajnoki párosmérkőzés veszteseként csak a világbajnokjelöltek versenyén kellett indulnia. Az 1962-ben a Curaçaóban rendezett versenyen csak a 7. helyet szerezte meg a 8 versenyző közül.[22]

Az 1966-os világbajnoki ciklusban az 1964-ben Amszterdamban rendezett zónaközi versenyen az első nyolc versenyző jutott tovább a világbajnokjelöltek versenyére. Tal holtversenyben az 1–4. helyen végzett Vaszilij Szmiszlov, Bent Larsen és Borisz Szpasszkij társaságában.[23] A párosmérkőzések során először Portisch Lajost győzte le 5,5–2,5 arányban, majd az elődöntőben Bent Larsent 5,4–4,5-re, és csak a döntőben kapott ki Szpasszkijtól 7–4 arányban.[24]

Az 1969-es világbajnoki ciklusban az előző világbajnokjelölti versenysorozat döntőseként csak a legjobb nyolc versenyző közötti párosmérkőzésekből álló végső szakaszban kellett részt vennie. A negyeddöntőben 5,5–3,5 arányban győzött a jugoszláv Gligoric ellen, az elődöntőben azonban 5,5– 4,5 arányban kikapott Viktor Korcsnojtól. Ezen a világbajnokságon a helyosztóra is sor került: a harmadik helyért a dán Bent Larsen ellen játszott, és 5,5–2,5 arányban alulmaradt.

Az 1975-ös világbajnoki ciklusban 1972-ben megnyerte a zónaversenynek számító 40. szovjet bajnokságot,[25] de az 1973-ban Leningrádban rendezett zónaközi versenyen csak 8. lett, így kiesett a további küzdelmekből.[26]

Az 1978-as világbajnoki ciklusban külön kiemeltként indulhatott az 1976-ban Bielben rendezett zónaközi versenyen, ahol Tigran Petroszjánnal és Portisch Lajossal holtversenyben a 2–4. helyen végzett. Az első három helyezett juthatott tovább a párosmérkőzéses szakaszba, ezért a helyezéseket rájátszással döntötték el. A négyfordulós körmérkőzéses formában lebonyolított rájátszásban csak a harmadik helyet szerezte meg, így ez alkalommal sem sikerült továbbjutnia.[27]

Az 1981-es világbajnoki ciklusban a Rigában rendezett 1979-es zónaközi versenyen nagy fölénnyel, 2,5 pont előnnyel a 2. helyezett Polugajevszkij előtt 1. helyezést ért el.[28] Az 1980-ban játszott világbajnokjelölti párosmérkőzésen a legjobb négy közé jutásért azonban ugyanettől a Polugajevszkijtől 5,5–2,5 arányú vereséget szenvedett.[29]

Az 1984-es világbajnoki ciklusban csak az első két helyezett jutott tovább, mögöttük Tal a 3. helyen végzett a Moszkvában rendezett zónaközi versenyen, így került a legjobb nyolc közé a párosmérkőzéses szakaszba.[30]

Az 1990-es világbajnoki ciklusban a Szabadkán rendezett zónaközi versenyen az első három helyezett továbbjutó mögött a negyedik helyen végzett.[31]

Az 1993-as világbajnoki ciklusban az első alkalommal svájci rendszerben rendezett zónaközi versenyen a 36. helyen végzett.[32]

Csapateredményei[szerkesztés]

Szereplései a sakkolimpiákon[szerkesztés]

1958-1982 között nyolcszor vett részt a Szovjetunió színeiben a sakkolimpián, amelyeken csapatban nyolc aranyérmet, egyénileg öt arany és két ezüstérmet szerzett. Összesen 101 játszmát játszott, amelyekből 65-öt megnyert, 34 döntetlent ért el, s csak két vereséget szenvedett, amely 81,2%-os teljesítmény.[33] Ez a teljesítmény a legalább 4 olimpián szereplő versenyzők között minden idők legjobbja.[34]

Olimpiai szereplései
Év Olimpia Helyszín Tábla Győzelem Vereség Döntetlen % Helyezés
csapat
Helyezés
egyéni
1958 13. sakkolimpia[35] München ( NSZK) 1.tart. 12 0 3 90 Aranyérem Aranyérem
1960 14. sakkolimpia[36] Lipcse ( NDK) 1. 8 1 6 73,3 Aranyérem Ezüstérem
1962 15. sakkolimpia[37] Várna ( Bulgária) 2.tart. 7 0 6 76,9 Aranyérem Aranyérem
1966 17. sakkolimpia[38] Havanna ( Kuba) 3 11 0 2 92,3 Aranyérem Aranyérem
1972 20. sakkolimpia[39] Szkopje ( Jugoszlávia) 4. 12 0 4 87,5 Aranyérem Aranyérem
1974 21. sakkolimpia[40] Nizza ( Franciaország) 1.tart. 8 0 7 76,7 Aranyérem Aranyérem
1980 24. sakkolimpia[41] Valletta ( Málta) 3 2 1 3 58,3 Aranyérem
1982 25. sakkolimpia[42] Luzern ( Svájc) 1.tart. 5 0 3 81,3 Aranyérem Ezüstérem

Európa-bajnokságok[szerkesztés]

1957–1980 között hat sakkcsapat Európa-bajnokságon vett részt a szovjet válogatott tagjaként, amelyeken csapatban mind a hat alkalommal aranyérmet szerzett, egyénileg három arany, egy ezüst és egy bronzérmet ért el a tábláján nyújtott teljesítménye alapján.[43]

Kiemelkedő versenyeredményei[szerkesztés]

Tal összes versenyeredménye és párosmérkőzése, valamint az ezeken váltott játszmái megtalálhatók a chessgames.com oldalon két részletben. Az első részben az 1949–1973 közötti versenyei,[44] a második részben az 1974–1992 közötti eredményei.[45]

1950-től (amikor megnyerte a lett ifjúsági bajnokságot) 1991-ig egyedül vagy holtversenyben 68 versenyen végzett az élen. 41 éves sportpályafutása idején mintegy 2700 játszmát játszott, amelyeken 65%-os teljesítményt ért el. A táblázat az első helyezéseit, valamint a győztes párosmérkőzéseinek eredményeit tartalmazza.

Év Verseny Helyezés Eredmény
Pont/Játszma
Mérkőzés/Csapateredmény
1950 Riga – Lettország junior bajnokság 1.
1953 Riga – 10. Lett bajnokság 1. (14½/19)
1955 Riga – 23. Szovjet bajnokság elődöntő 1. (12½/18)
1956 Uppsala – Főiskolai sakkolimpia, 3. tábla (6/7)
1957 Moszkva – 24. Szovjet bajnokság 1. (14/21) Reykjavík – Főiskolai sakkolimpia, 1. tábla (8½/10)
Baden/Bécs – Európai sakkcsapat bajnokság, 4. tábla, 1–2. (3/5)
1958 Riga – 25. szovjet bajnokság
Portorož zónaközi verseny
1.
1.
(12/19)
(13½/20)
Várna- Főiskolai sakkolimpia, 1. tábla (8½/10)
1958-as sakkolimpia, 5. tábla (13½/15)
1959 Riga – Lett olimpia
Zürich nemzetközi verseny
BledZágrábBelgrád – világbajnokjelölti verseny
1.
1.
1.
(7/7)
(11½/15)
(20/28)
1960 Hamburg – NSZK–Szovjetunió csapatmérkőzés 1. (7½/8)
Moszkva – világbajnoki döntő párosmérkőzés Mihail Botvinnikkal: (+6 −2 =13)
1960/61 Stockholm nemzetközi verseny 1. (9½/11)
1961 Bled nemzetközi verseny 1. (14½/19)
1962 1962-es sakkolimpia, 6. tábla (10/13)
1963 Miskolc nemzetközi verseny 1. (12½/15)
1963/64 Hastings, Premier nemzetközi verseny 1. (7/9)
1964 Reykjavík nemzetközi verseny
Amszterdam zónaközi verseny
Kiszlovodszk nemzetközi verseny
1.
1–4.
1.
(12½/13)
(17/23)
(7½/10)
1965 Riga, Lett bajnokság 1. (10/13) Világbajnokjelölti párosmérkőzés Portisch Lajossal: (+4 −1 =3)
Világbajnokjelölti párosmérkőzés Bent Larsennel: (+3 −2 =5)
1966 Szarajevó nemzetközi verseny
Palma de Mallorca nemzetközi verseny,
1–2.
1.
(11/15)
(12/15)
1966-os sakkolimpia, 3. tábla (12/13)
1967 Harkov 35. szovjet bajnokság, = 1. (12/15)
1968 Gori (Grúzia) nemzetközi verseny 1. (7½/10) Belgrád, Párosmérkőzés Svetozar Gligorićcsal: (+3 −1 =5)
1969/70 Tbiliszi, Goglidze-emlékverseny 1–2. (10½/15)
1970 Poti – Grúz nyílt bajnokság
Szocsi – Nagymesterek vs Ifjú mesterek
1.
1.
(11/14)
(10½/14)
Kapfenberg, Sakkcsapat Európa-bajnokság, 6. tábla (5/6)
1971 Tallinn nemzetközi verseny 1–2. (11½/15)
1972 Szuhumi nemzetközi verseny
Baku 40. szovjet bajnokság
1.
1.
(11/15)
(15/21)
1972-es sakkolimpia, 4. tábla, (14/16)
1973 Wijk aan Zee nemzetközi verseny
Tallinn nemzetközi verseny
SzocsiCsigorin emlékverseny
Dubna nemzetközi verseny
1.
1.
1.
1–2.
(10½/15)
(12/15)
(11/15)
(10/15)
1973/74 Hastings nemzetközi verseny 1–4. (10/15)
1974 Lublin nemzetközi verseny
Halle nemzetközi verseny
Újvidék nemzetközi verseny
Leningrád 42. szovjet bajnokság
1.
1.
1.
= 1.
(12½/15)
(11½/15)
(11½/15)
(9½/15)
1974-es sakkolimpia, 5. tábla (11½/15)
Moszkva, Szovjetunió Klub csapatbajnoksága, 1. tábla, 1. (6½/9)
1977 Tallinn – Keres emlékverseny
Leningrád jubileumi verseny
Szocsi – Csigorin-emlékverseny
1.
1–2.
1.
(11½/17)
(11½/17)
(11/15)
1978 Tbiliszi 46. szovjet bajnokság 1. (11/17)
1979 Montréal nemzetközi verseny
Riga zónaközi verseny
1–2.
1.
(12/18)
(14/17)
1981 Tallinn – Keres emlékverseny
Malaga nemzetközi verseny
Riga nemzetközi verseny
Porz nemzetközi verseny
Lviv nemzetközi verseny
1.
1.
1.
1.
1–2.


(11/15)
1982 Moszkva – Aljechin emlékverseny
Jereván nemzetközi verseny
Szocsi – Csigorin-emlékverseny
Pforzheim nemzetközi verseny
1.
1.
1.
1.
(9/13)
(10/15)
(10/15)
(9/11)
1983 Tallinn – Keres emlékverseny 1. (10/15)
1984 Albena nemzetközi verseny 1–2. (7/11)
1985 Jūrmala nemzetközi verseny 1. (9/13)
1986 Nyugat-Berlin nyílt bajnokság
Tbiliszi – Goglidze-emlékverseny
1–2.
1–2.
(7½/9)
(9/13)
1987 Termas de Río Hondo (Argentína)
Jūrmala nemzetközi verseny
1.
1–4.
(8/11)
(7½/13)
1988 Chicago nyílt verseny
2. Villámsakk világbajnokság Saint John
1–6.
1.
(5½/6)
1991 Buenos AiresNajdorf emlékverseny 1–3. (8½/13)

Játékereje[szerkesztés]

Legmagasabb Élő-pontszáma a hivatalos FIDE ranglistán 1980-ban 2705 volt. A Chessmetrics historikus pontszámítása szerint legmagasabb pontértékét 1960. szeptemberben érte el 2799 ponttal. 1958. október és 1966. július között 38 különböző hónapban állt a világranglista élén.[46] Legmagasabb teljesítményértékét az 1959-ben rendezett világbajnokjelölti versenyen érte el 2869 ponttal.[47]

Megjelent művei[szerkesztés]

Orosz nyelven

A Jakov Damszkijjal közösen írt két műve halála után jelent meg.

  • «Матч Ботвинник-Таль» (1961)
  • «В огонь атаки» (szerzőtárs Я. Дамский, 1978)
  • «Когда оживают фигуры» (1983)
  • «Компоненты успеха» (szerzőtárs Я. Дамский, 2005)
  • «На алтарь Каиссы» (szerzőtárs Я. Дамский, 2006)
Angol nyelven

Sakkelméleti munkássága[szerkesztés]

A megnyitásokban kevésbé mélyült el, de néhány változat őrzi a nevét:[48]

  • Petroff-huszárjáték, Tal-csel ECO C43: 1.e4 e5 2.Hf3 Hf6 3.d4 exd4 4.e5 He4 5.Fb5
  • Szicíliai védelem, Tal-csel ECO B21: 1.e4 c5 2.f4 d5 3.exd5 Hf6
  • Caro–Kann-védelem, Tal-változat ECO B12: 1.e4 c6 2.d4 d5 3.e5 Ff5 4.h4
  • Benoni védelem, Tal-változat ECO A60: 1.d4 Hf6 2.c4 c5 3.d5 e6
  • Szicíliai védelem, Tal-változat ECO B82: 1.e4 c5 2.Hf3 d6 3.d4 cxd4 4.Hxd4 Hf6 5.Hc3 e6 6.f4 Hc6 7.Fe3 Fe7 8.Vf3

Emlékezete[szerkesztés]

  • 2001-ben Rigában postabélyeget bocsátottak ki tiszteletére.
  • 2006 óta minden évben megrendezik Moszkvában a Mihail Tal-emlékversenyt.
  • Rigában a Vermanszkij parkban szobrot állítottak neki.
  • 2011. szeptember 5-én Elisztában a „City-chess” konferenciatermében megnyílt a Mihail Tal sakk-emlékmúzeum.

Nevezetes játszmái[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A FIDE pontszámítása szerint
  2. A chessmetrics szerinti legmagasabb pontszáma Chessmetric Player Profile: Mikhail Tal (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
  3. Chessmetric Player Profile: Mikhail Tal/Ratings only (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
  4. A szakirodalomban az oroszos átírás (Mihail Tal) terjedt el.
  5. Burgess, Graham. The Mammoth Book of the World's Greatest Chess Games, 2nd, Carroll & Graf (2004). ISBN 0-7867-1411-5 
  6. Evans, Larry. Modern Chess Brilliancies. Fireside (1970). ISBN 0-671-22420-4 
  7. Mikhail Tal (angol nyelven). World Chess Hall of Fame. [2012. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 6.)
  8. Sosonko, Gennadij. Russian Silhouettes, 3rd, New in Chess (2009). ISBN 9056912933 
  9. Михаил Таль: Ферзь всяческая (orosz nyelven). Советский спорт/sovsport.ru. [2014. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
  10. Sosonko 23. old.
  11. Sosonko 25. old.
  12. Sosonko 30. old.
  13. "Even Now, He Will Not Leave Me..." Interview with Salli Landau, Copyright 2003-2004 by Chess Today and Grandmaster Square
  14. Championship of USSR Leningrad 10.1 - 15.2. 1956 (angol nyelven). RusBase/Alexey Popovsky. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  15. 24 Championship of USSR Moscow 20.1 - 24.2.1957 (angol nyelven). RusBase/Alexey Popovsky. [2011. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  16. 25 Championship of USSR Riga 12.1 - 14.2.1958 (angol nyelven). RusBase/Alexey Popovsky. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  17. Abban az időben a Szovjetunió dominálta a sakkot, és Tal több híres játékost is meg kellett verjen ahhoz, hogy első legyen. Master of Sacrifice, p. 4.
  18. World Student Team Chess Championship (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  19. Zurich Tournament (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  20. McFadden, R.D.: Mikhail Tal, a Chess Grandmaster Known for His Daring, Dies at 55. New York Times, 1992. június 29.
  21. Kingston, T.: Yuri Averbakh: An Interview with History - Part 2 (PDF). The Chess Cafe, 2002
  22. World Chess Championship 1962 Curacao Candidates Torunament (angol nyelven). mark-weeks.com. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  23. World Chess Championship 1964 Amsterdam Interzonal Tournament (angol nyelven). mark-weeks.com. [2016. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  24. World Chess Championship 1964–66 Candidates Matches (angol nyelven). mark-weeks.com. [2015. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  25. The World Chess Championship Zonals 1972–75 (C09) (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
  26. World Chess Championship 1973 Leningrad Interzonal Tournament (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
  27. World Chess Championship 1976 Biel Interzonal Tournament (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
  28. World Chess Championship 1979 Riga Interzonal Tournament (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
  29. World Chess Championship 1979–81 Candidates Matches (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
  30. World Chess Championship 1982 Moscow Interzonal Tournament (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
  31. World Chess Championship 1987 Subotica Interzonal Tournament (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
  32. World Chess Championship 1990 Manila Interzonal Tournament (angol nyelven). mark-weeks.com. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
  33. Men's Chess Olympiads (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  34. Men's Chess Olympiads Overall Statistics 1927–2014 (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2015. március 20.)
  35. 13th Chess Olympiad: Munich 1958 (angol nyelven). OlimpBase
  36. 14th Chess Olympiad: Leipzig 1960 (angol nyelven). OlimpBase
  37. 15th Chess Olympiad: Varna 1962 (angol nyelven). OlimpBase
  38. 17th Chess Olympiad: Havana 1966 (angol nyelven). OlimpBase
  39. 20th Chess Olympiad: Skopje 1972 (angol nyelven). OlimpBase
  40. 21st Chess Olympiad: Nice 1974 (angol nyelven). OlimpBase
  41. 24th Chess Olympiad: La Valletta 1980 (angol nyelven). OlimpBase
  42. 25th Chess Olympiad: Lucerne 1982 (angol nyelven). OlimpBase
  43. European Men's Team Chess Championship (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  44. Tal's Tournament and Matches 1949–1973 (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  45. Tal's Tournament and Matches 1974–1992 (angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  46. Chesmetrics Player Profile: Mikhail Tal/Ratings only (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  47. Chesmetrics Player Profile: Mikhail Tal/Event details (angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  48. Chess openings (angol nyelven). [2009. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 20.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Előző
Mihail Botvinnik
Sakkvilágbajnok
1960–1961
Következő
Mihail Botvinnik