1992-es sakkolimpia

	30. nyílt és 15. női sakkolimpia; (1992); (30th Chess Olympiad)
	Az 1992-es sakkolimpia versenyterme
	Adatok
Rendező	Fülöp-szigetek
Dátum	június 7. – június 25.
Csapatok	nyílt: 102 csapat 617 fő; női: 64 csapat 252 fő
Helyszínek	The Philippine International Convention Center (Manila rendező városban)
Honlap	OlimpBase honlap nyílt verseny; OlimpBase honlap női verseny
Címvédő	Nyílt: Szovjetunió; Női: Magyarország
Győztes	Nyílt: Oroszország; Női: Grúzia
← 1990: Újvidék	1994: Moszkva →

A 30. nyílt és 15. női sakkolimpiát 1992. június 7. és június 25. között rendezték meg a Fülöp-szigeteken, Manilában. A versenyen nyílt^[1] és női kategóriában indulhattak a nevező országok csapatai. A verseny helyszíne a The Philippine International Convention Center volt.

Ezen az olimpián indultak először külön csapatban a volt Szovjetunió tagállamai és a korábbi Jugoszlávia köztársaságai, és a második világháború után először ezen a sakkolimpián szerepelt közös csapatban a korábbi két német állam csapata.

A címvédő a nyílt kategóriában a Szovjetunió, míg a nőknél Magyarország válogatottja volt. A versenyt a nyílt kategóriában Oroszország válogatottja, a női kategóriában Grúzia csapata nyerte. Magyarország válogatottja a nyílt versenyen megismételte a legutóbbi sakkolimpia helyezését, ezúttal is a csalódást keltő 17., míg a Polgár lányokat ezúttal nélkülöző női csapat várakozáson felül a negyedik helyen végzett.

A verseny résztvevői[szerkesztés]

A nyílt versenyre 102 csapat 617 versenyzője nevezett, köztük 117 nemzetközi nagymester és 146 nemzetközi mester. A női versenyen 64 csapatban 252 fő vett részt, köztük 28 női nemzetközi nagymester és 60 női nemzetközi mester.

A verseny menete[szerkesztés]

A nyílt és a női verseny egymástól külön, 14 fordulós svájci rendszerben került megrendezésre. A nyílt versenyben a csapatok 6 főt nevezhettek, akik közül egy-egy fordulóban 4-en játszottak, a női versenyben 4 fő nevezésére volt lehetőség, akik közül egyidőben hárman játszhattak. A csapatot alkotó versenyzők között előzetesen fel kellett állítani az erősorrendet, és azt meg kellett adni a versenybíróknak. A leadott erősorrendnek nem kell megegyeznie a versenyzők Élő-értékszámának sorrendjével. Az egyes fordulókban ennek az erősorrendnek a figyelembe vételével alkotnak párokat az egymással játszó csapatok.

Az egyes játszmákban a játékosoknak fejenként 2 óra állt rendelkezésre 40 lépés megtételére, majd 20 lépésenként további 1-1 óra.

A csapatok pontszámát az egyes játékosok által elért eredmények összege adja. Egy játszmában a győzelemért 1 pont, a döntetlenért fél pont jár. A végeredmény, a csapatpontszám az így szerzett pontok alapján kerül meghatározásra.

Az olimpiai kiírás szerint holtverseny esetén elsődlegesen a Buchholz-számítás dönt. Ha ez is egyenlő, akkor a csapatpontszámokat veszik figyelembe oly módon, hogy egy csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ér.

A nyílt verseny[szerkesztés]

Az orosz válogatott első tábláján a világbajnok Garri Kaszparov játszott, és a csapatban a tartalékok között helyet kapott az ekkor még csak 17 éves és csupán FIDE-mesteri címmel rendelkező későbbi világbajnok, Vlagyimir Kramnyik, aki rászolgált a bizalomra, mert 94,4%-os, 2958-as fantasztikus teljesítményértékével jelentősen hozzájárult a csapat aranyérméhez. A korábbi Szovjetunió sakkozóinak erősségét jól mutatta, hogy a 2. és 3. helyen is egy-egy volt tagköztársaság végzett: Üzbegisztán és Örményország válogatottja.

A magyar válogatott az átlagos Élő-pontszám alapján a 6. legerősebb volt a mezőnyben, ehhez képest az elért 17. hely csalódásnak tekinthető.

A verseny végeredménye[szerkesztés]

Nyílt verseny 1–10 helyezettek
H.	Ország	Pont	Buchholz^[2]	CsP^[3]	+	=	-
1	Oroszország	39	461,0	24	11	2	1
2	Üzbegisztán	35	453,5	21	10	1	3
3	Örményország	34½	458,0	21	9	3	2
4	Amerikai Egyesült Államok	34	453,5	21	10	1	3
5	Lettország	33½	450,0	21	9	3	2
6	Izland	33½	443,0	18	9	0	5
7	Horvátország	33½	440,0	18	9	0	5
8	Grúzia	33	450,0	18	8	2	4
9	Ukrajna	33	449,5	19	8	3	3
10	Anglia	33	445,5	16	6	4	4
	...
17	Magyarország	32	447,0	17	7	3	4

Egyéni érmesek[szerkesztés]

Egyénileg táblánként a három legjobb százalékot elért versenyző kapott érmet, rajtuk kívül egyéni érmet kapott a teljes mezőnyt figyelembe véve a három legjobb teljesítményértéket elért játékos.

Teljesítményérték alapján[szerkesztés]

Versenyző	Ország	Élő-p.	Telj.érték
Vlagyimir Kramnyik	Oroszország	2590	2958
Garri Kaszparov	Oroszország	2780	2908
Smbat Lputian	Örményország	2560	2752

Első tábla[szerkesztés]

Versenyző	Ország	Pont	Játszma	Százalék
Garri Kaszparov	Oroszország	8½	10	85
Xian Yang	Hongkong	10	12	83,3
Alaa Eddine Moussa	Palesztina	10½	13	80,8

Második tábla[szerkesztés]

Versenyző	Ország	Pont	Játszma	Százalék
Jaime Sunyé Neto	Brazília	8	10	80
Stuart Fancy	Pápua Új-Guinea	8	10	80
António Fernandes	Portugália	7	9	77,8

Harmadik tábla[szerkesztés]

Versenyző	Ország	Pont	Játszma	Százalék
Alekszander Nenashev	Üzbegisztán	9½	12	79,2
Smbat Lputian	Örményország	11	14	78,6
Juan Reyes	Peru	7½	10	75

Negyedik tábla[szerkesztés]

Versenyző	Ország	Pont	Játszma	Százalék
Gustavo Zelaya	Salvador	9	10	90
Szergej Zagrebelny	Üzbegisztán	8½	11	77,3
Leon Gostiša	Szlovénia	8½	11	77,3

Ötödik játékos (első tartalék)[szerkesztés]

Versenyző	Ország	Pont	Játszma	Százalék
Vlagyimir Kramnyik	Oroszország	8½	9	94,4
Eric Gloria	Fülöp-szigetek	6	7	85,7
Hannes-Hlifar Stefansson	Izland	7	9	77,8

Hatodik játékos (második tartalék)[szerkesztés]

Versenyző	Ország	Pont	Játszma	Százalék
Ognjen Cvitan	Horvátország	8	10	80
Julian Michael Hodgson	Anglia	6	8	75
Bazar Hatanbaatar	Mongólia	8	11	72,7

A legszebb játszmák díjai[szerkesztés]

A magyar eredmények[szerkesztés]

Forduló	Ellenfél	Sax Gyula 2600		Portisch Lajos 2575		Ribli Zoltán 2595		Pintér József 2580		Adorján András 2535		Horváth József 2480		Pont
1	Ausztria	Robatsch 2410	½			Wittmann 2380	1	Wach 2320	1			Schuh 2310	½	3
2	Fülöp-szigetek	Torre 2555	1			Barcenilla 2465	1	De Guzman 2390	1	Atutubo -	½			3½
3	Moldova	Bologan 2585	½	Titov 2490	1	Nevednicii 2470	½	Komliakov 2415	½					2½
4	Izrael	Psakhis 2605	½	Smirin 2545	½	Gofshtein 2485	1	Grünfeld 2510	0					2
5	Bulgária	Georgiev Ki. 2605	½	Spasov 2550	½	Ermenkov 2505	½	Georgiev Kr. 2505	½					2
6	Anglia			Short 2685	0	Speelman 2630	½			Adams 2620	0	Chandler 2590	1	1½
7	Peru	Urday Cáceres 2480	1			Reyes 2415	½	Aguilar Novoa 2315	1			Pesantes Carbajal 2335	1	3½
8	Izland	Hjartarson 2580	½	Ólafsson 2525	½	Árnason 2515	1	Pórhallsson 2445	½					2½
9	Üzbegisztán			Loginov 2540	1	Serper 2540	½	Nenashev 2515	½			Zagrebelny 2440	½	2½
10	Amerikai Egyesült Államok			Gata Kamsky 2655	0	Yermolinsky 2595	½	Christiansen 2595	½			Gulko 2560	½	1½
11	Hollandia	Timman 2620	½	Piket 2615	0			Van der Wiel 2540	½	Van Wely 2560	1			2
12	Grúzia	Azmaiparashvili 2610	½			Ubilava 2560	½	Sturua 2545	½			Giorgadze 2525	0	1½
13	Bosznia-Hercegovina	Nikolić 2635	½			Sokolov 2630	0	Kurajica 2585	½	Dizdarević 2505	0			1
14	Románia	Şubă 2520	1	Marin 2525	1			Ionescu 2465	1			Istrătescu 2430	0	3
Szerzett pontszám (Játszmák száma)		7 (11)		4½ (9)		7½ (12)		8 (13)		1½ (4)		3½ (7)
Teljesítményérték		2666		2570		2516		2473		2421		2456

Női verseny[szerkesztés]

A női versenyben Magyarország válogatottja volt a címvédő. Ezúttal azonban a Polgár lányok nélkül játszott a csapat, a címvédők közül csak Mádl ildikó szerepelt ezúttal is a válogatottban. Az átlagos Élő-pontszámot tekintve a két világbajnokot is felvonultató Grúzia kimagaslott a mezőnyből, ehhez képest mindössze fél ponttal előzték meg a második helyezett Ukrajna és a mögöttük ugyancsak fél ponttal lemaradó Kína csapatát. A magyar csapat a 6. legerősebbként lett rangsorolva, ehhez képest a végeredményben megszerzett 4. hely igen jó teljesítmény.