1954-es sakkolimpia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
11. sakkolimpia
(1954)
(11th Chess Olympiad)
Adatok
Rendező  Hollandia
Dátum szeptember 4.szeptember 25.
Csapatok 26 csapat 149 versenyző
Helyszínek Apollohal (Amszterdam rendező városban)
Honlap OlimpBase honlap

Címvédő  Szovjetunió
Győztes  Szovjetunió

 ← 1952: Helsinki 1956: Moszkva → 

A 11. sakkolimpia 1954. szeptember 4. és szeptember 25. között Hollandiában, Amszterdamban került megrendezésre. Az olimpia megrendezésének jogát eredetileg az argentin szövetség kapta, azonban hat héttel annak kezdete előtt pénzügyi nehézségekre hivatkozva lemondta azt. Két nappal később jelentkezett a holland szövetség, hogy a szűk határidő ellenére kész megrendezni az eredetileg tervezett időpontban az eseményt.

A résztvevők[szerkesztés]

Az eseményre előzetesen 30 ország nevezett, de csak 26 ország jelent meg, így is rekordszámú, 149 versenyzővel. A mezőnyt 19 nemzetközi nagymester és 38 nemzetközi mester alkotta. Ezúttal nem politikai okokból, hanem pénzügyi nehézségek miatt hiányzott az Amerikai Egyesült Államok válogatottja.

A szovjet csapatban először játszott sakkolimpián a világbajnok Botvinnik, és ezen az olimpián vett részt először a fiatal dán Bent Larsen, a későbbi évek egyik éljátékosa.

A csapatok 6 főt nevezhettek, akik közül egyidejűleg négy játszott. Meg kellett adni a játékosok közötti erősorrendet, és az egyes fordulókban ennek megfelelően ülhettek le a táblákhoz. Ez lehetővé tette, hogy táblánként állapítsák meg és hirdessék ki a legjobb egyéni eredményt elérőket.

A verseny lefolyása[szerkesztés]

A csapatokat 4 elődöntő csoportba sorsolták, amelyekből az első három helyezett jutott az „A” döntőbe, a 4–6. helyezett a „B” döntő, a többiek a „C” döntő mezőnyét alkották.

A verseny mind az elődöntőben, mind a döntőben körmérkőzéses formában került megrendezésre. A csapat eredményét az egyes versenyzők által megszerzett pontok alapján számolták. Holtverseny esetén vették csak figyelembe a csapateredményeket, ahol a csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért. A játszmákban 2 óra 30 perc állt rendelkezésre 40 lépés megtételéhez, majd további óránként 16 lépést kellett megtenni.

A versenyt, ezúttal meggyőző fölénnyel, a címvédő szovjet csapat nyerte az argentin válogatott előtt, és Jugoszlávia csapata szerezte meg a bronzérmet. Magyarország a 6. helyen végzett, játékosaink közül Barcza Gedeon teljesítményét kell kiemelni, aki a 3. táblán a mezőny legjobb eredményét elérve szerzett egyéni aranyérmet.[1]

A verseny eredményei[szerkesztés]

Elődöntők[szerkesztés]

Első csoport
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 + = Pont
«A»  Szovjetunió Chess kll44.png 2 3 4 4 4 0 1 16½
«A»  Hollandia 2 Chess kll44.png 3 3 4 0 1 13
«A»  Izland ½ Chess kll44.png 3 3 2 0 11
«B»  Ausztria 1 1 1 Chess kll44.png 3 2 3 0
«B»  Finnország 0 1 ½ 1 Chess kll44.png 3 1 4 0
«B»  Görögország 0 ½ 1 Chess kll44.png 0 5 0
Második csoport
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 + = Pont
«A»  Argentína Chess kll44.png 2 2 3 3 4 3 0 2 14
«A»  Bulgária 2 Chess kll44.png 2 3 0 2 13½
«A»  Csehszlovákia 2 2 Chess kll44.png 3 4 3 0 2 13½
«B»  Kanada 1 Chess kll44.png 2 3 0 10
«B»  Olaszország 1 ½ 1 Chess kll44.png 1 4 0
«B»  Írország 0 ½ 0 ½ ½ Chess kll44.png 0 5 0
Harmadik csoport
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 7 + = Pont
«A»  Izrael Chess kll44.png 3 3 3 3 5 1 0 16
«A»  Jugoszlávia Chess kll44.png 2 3 4 1 1 14
«A»  Svédország 1 2 Chess kll44.png 2 4 3 1 2 14
«B»  Dánia 1 2 Chess kll44.png 2 1 3 2 11½
«B»  Norvégia 1 Chess kll44.png 2 2 3 1 11
«B»  Franciaország 1 ½ 2 Chess kll44.png 3 1 4 1
«B» Flag of Saar (1947–1956).svg Saar-vidék 1 0 2 1 Chess kll44.png 1 4 1 8
Negyedik csoport
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 7 + = Pont
«A»  Magyarország Chess kll44.png 3 4 3 4 5 1 0 18
«A»  NSZK Chess kll44.png 3 2 4 4 1 1 16½
«A»  Anglia Chess kll44.png 4 3 3 0 13½
«B»  Svájc 1 1 Chess kll44.png 4 3 3 0 13½
«B»  Kolumbia 0 2 Chess kll44.png 4 3 2 1 12½
«B»  Belgium 1 ½ ½ Chess kll44.png 3 2 4 0 9
«B»  Luxemburg 0 0 0 0 0 1 Chess kll44.png 0 6 0 1

Az „A” döntő végeredménye[szerkesztés]

Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 + = Pont
1  Szovjetunió Chess kll44.png 3 3 2 3 4 10 0 1 34
2  Argentína ½ Chess kll44.png 3 2 3 3 3 8 2 1 27
3  Jugoszlávia Chess kll44.png 2 3 3 2 7 2 2 26½
4  Csehszlovákia 1 2 Chess kll44.png 3 2 2 3 5 3 3 24½
5  NSZK 1 1 Chess kll44.png 2 ½ 4 4 3 5 5 1 23½
6  Magyarország 1 2 2 2 Chess kll44.png 1 3 2 2 2 3 2 6 23
7  Izrael 2 1 1 3 Chess kll44.png 3 ½ 3 2 5 4 2 22
8  Hollandia ½ 1 2 1 1 Chess kll44.png 3 3 2 4 5 2 21
9  Anglia ½ 1 ½ 1 2 1 Chess kll44.png 1 3 7 1 17
10  Bulgária 1 2 0 2 1 Chess kll44.png 2 7 2 17
11  Svédország ½ 1 ½ 0 2 2 1 3 Chess kll44.png 2 1 7 3 15
12  Izland 0 ½ 1 ½ 2 2 Chess kll44.png 0 9 2 13½

Az egyéni legjobb pontszerzők[szerkesztés]

Táblánként az első három legjobb százalékos arányt elérő versenyzőt díjazták éremmel az elődöntőben és a döntőben elért összesített eredményeik alapján. A magyarok közül Barcza Gedeon a harmadik táblán egyéni aranyérmet szerzett.

1. tábla
H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
Gold medal.svg Botvinnik  Szovjetunió A 11 77,3
Silver medal.svg Josep Kupper  Svájc B 10 14 71,4
Bronze medal.svg Bent Larsen  Dánia B 13½ 19 71,1
2. tábla
H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
Gold medal.svg Frank Ross Anderson  Kanada B 14 17 82,4
Silver medal.svg Julio Bolbochán  Argentína A 11½ 15 76,7
Bronze medal.svg Vaszilij Szmiszlov  Szovjetunió A 9 12 75
3. tábla
H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
Gold medal.svg Barcza Gedeon  Magyarország A 12½ 16 78,1
Silver medal.svg David Bronstejn  Szovjetunió A 10½ 14 75
Bronze medal.svg Palle Nielsen  Dánia B 11½ 16 71,9
4. tábla
H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
Gold medal.svg Paul Keres  Szovjetunió A 13½ 14 96,4
Silver medal.svg Edwin Bhend  Svájc B 10 13 76,9
Bronze medal.svg Francesco Scafarelli  Olaszország B 12½ 17 73,5
5. játékos (1. tartalék)
H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
Gold medal.svg Efim Geller  Szovjetunió A 5 7 71,4
Silver medal.svg Andrija Fuderer  Jugoszlávia A 12 70,8
Bronze medal.svg Kovács Zoltán  Ausztria B 9 13 69,2
6. játékos (2. tartalék)
H. Versenyző neve Ország Döntő Pont Játszmaszám Százalék
Gold medal.svg Sylvain Burstein  Franciaország B 11 77,3
Silver medal.svg Edgar Walther  Svájc B 13 73,1
Bronze medal.svg Alekszandar Matanović  Jugoszlávia A 9 72,2

A dobogón végzett csapatok tagjainak egyéni eredményei[szerkesztés]

Szovjetunió

Argentína

  • Miguel Najdorf (+7 −1 =7)
  • Julio Bolbochán (+8 −0 =7)
  • Oscar Panno (+3 −3 =7)
  • Carlos Enrique Guimard (+3 −1 =2)
  • Héctor Decio Rossetto (+3 −2 =3)
  • Herman Pilnik (+3 -2 =2)

Jugoszlávia

  • Vasja Pirc (+3 −1 =9)
  • Svetozar Gligorić (+4 −2 =8)
  • Petar Trifunović (+3 −1 =8)
  • Braslav Rabar (+1 −3 =4)
  • Andrija Fuderer (+6 −1 =5)
  • Alekszandar Matanović (+5 −1 =3)

A magyar versenyzők eredményei[szerkesztés]

Forduló Ellenfél
László Szabó 1961 Oberhausen.jpg
Szabó László

Kluger Gyula
Barcza 1961 Oberhausen.jpg
Barcza Gedeon

Sándor Béla

Gereben Ernő
Pont
Elődöntő (4. csoport)
1  Kolumbia Cuéllar Gacharna 1 De Greif 1 Sánchez 1 Rivera 1 4
2  Belgium O’Kelly de Galway 1 Dunkelblum ½ Gobert ½ Lemaire 1 3
3  Svájc Kupper ½ Blau 1 Bhend 1 Walther ½ 3
4  Anglia Alexander ½ Penrose ½ Golombek ½ Wade 0
6[2]  Luxemburg Neu 1 Philippe 1 Kremer 1 Jerolim 1 4
7  NSZK Schmid ½ Pfeiffer ½ Darga 1 Joppen ½
„A” döntő
1  Argentína Miguel Najdorf ½ Bolbochán 0 Panno 1 Pilnik ½ 2
2  Bulgária Minev 0 Milev 1 Bobotsov 1 Bobekov 0 2
3  Izland Pirc ½ Svetozar Gligorić 1 Rabar 1 Trifunović 1
4  Szovjetunió Mihail Botvinnik ½ Vaszilij Szmiszlov 0 David Bronstejn ½ Paul Keres 0 1
5  Jugoszlávia Pirc ½ Gligorić 1 Trifunović ½ Rabar ½
6  NSZK Unzicker 1 Schmid ½ Pfeiffer 0 Darga ½ 2
7  Csehszlovákia Pachman ½ Filip ½ Zita ½ Šajtar ½ 2
8  Hollandia Max Euwe 1 Donner 0 Prins 1 Van Scheltinga 1 3
9  Svédország Stahlberg 0 Lundin 1 Hörberg 1 Nilsson 0 2
10  Anglia Alexander 0 Penrose 0 Wade 1 Clarke 1 2
11  Izrael Porath 0 Czerniak 0 Aloni ½ Kniazer ½ 1
Szerzett pontszám
(Játszmák száma)
8½ (16) 8 (15) 12½ (16) 3 (6) 9 (15)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tournament Review (angol nyelven). OlimpBase. (Hozzáférés: 2014. október 28.)
  2. Az 5. fordulóban a csapat szabadnapos volt.

Források[szerkesztés]

  • OlimpBase
  • Шахматные олимпиады / Ю. Авербах, Б. Туров. Москва : Физкультура и спорт, 1974.
  • Всемирные шахматные Олимпиады. 1927-2006 / Ханамирян Г. Ереван: 2006, стр. 12-14

További információk[szerkesztés]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap