1956-os sakkolimpia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
12. sakkolimpia
(1956)
(12th Chess Olympiad)
A Szovjet Hadsereg Központi Színháza, az 1956-os sakkolimpia helyszíne
A Szovjet Hadsereg Központi Színháza, az 1956-os sakkolimpia helyszíne
Adatok
Rendező Szovjetunió
Dátumaugusztus 31.szeptember 25.
Csapatok„A” döntő: 12 csapat
(selejtezőben indult: 34 csapat 197 fővel)
HelyszínekSzovjet Hadsereg Központi Színháza (Moszkva rendező városban)
HonlapOlimpBase honlap

Címvédő Szovjetunió
Győztes Szovjetunió

 ← 1954: Amszterdam1958: München → 

A 12. sakkolimpiát 1956. augusztus 31. és szeptember 25. között a Szovjetunióban, Moszkvában, a Szovjet Hadsereg Központi Színházában rendezték meg.

A résztvevők[szerkesztés]

A versenyre 34 ország csapata nevezett, 197 versenyzővel. A csapatokban egyidejűleg 4 fő játszott, és 2 tartalékot is nevezhettek. A játékosok között erősorrendet kellett megadni, és a 6 játékosból bárkik játszottak, azok szigorúan az előre megadott erősorrendben ülhettek csak le a táblákhoz.

A verseny lefolyása[szerkesztés]

A 34 csapatot négy csoportba sorsolták. Minden csoportból az első három helyezett jutott az „A” döntőbe, a 4-6. helyezettek a „B” döntőbe, míg a fennmaradó csapatok alkották a „C” döntő mezőnyét.

A versenyt a csapatok között körmérkőzéses formában rendezték. A csapat eredményét az egyes versenyzők által megszerzett pontok alapján számolták. Holtverseny esetén vették csak figyelembe a csapateredményeket, ahol a csapatgyőzelem 2 pontot, a döntetlen 1 pontot ért. A játszmákban fejenként 2 óra állt rendelkezésre az első 40 lépés megtételéhez, majd 16 lépésenként további 1 óra.

A versenyen az olimpiai bajnoki cím védője, a szovjet válogatott volt ezúttal is a favorit. A jugoszláv és az argentin válogatottat tartották csak esélyesnek arra, hogy némileg megszorítsák őket. Ennek ismeretében a magyar válogatott holtversenyes 2-3. helyezése, és az ezzel szerzett bronzérme meglepetésnek tekinthető. Kiemelésre érdemes, hogy a magyar volt az egyetlen válogatott, amely a Szovjetunió csapatát ezen a sakkolimpián legyőzte.

A verseny végeredménye[szerkesztés]

Az elődöntők
  • Első csoport:
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 + = Pont
«A»  Szovjetunió 4 3 4 4 7 0 0 23½
«A»  Bulgária 3 3 6 1 0 19½
«A»  Svájc 1 2 3 4 3 4 2 1 18
«B»  Lengyelország 0 ½ 3 3 3 4 4 3 0 15
«B»  Svédország 1 2 1 3 3 3 1 14½
«B»  Norvégia 0 1 1 1 2 1 5 1 9
«C»  Puerto Rico 0 ½ 0 1 1 2 1 5 1 7
«C»  Saar-vidék ½ ½ 1 0 ½ 0 7 0
  • Második csoport:
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 + = Pont
«A»  Jugoszlávia 3 3 4 4 7 0 0 23½
«A»  Izrael 2 3 4 4 2 1 18
«A»  Dánia 1 2 2 2 4 3 3 1 3 16½
«B»  Hollandia ½ 2 2 3 3 3 4 1 2 16
«B»  Ausztria ½ 1 2 4 2 4 1 13
«B»  Franciaország 1 2 1 3 2 4 1 12½
«C»  Mongólia 0 0 0 1 2 5 0
«C»  Skócia 0 ½ 1 1 0 1 0 7 0 5
  • Harmadik csoport:
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 + = Pont
«A»  Argentína 2 4 4 4 6 1 1 24
«A»  NSZK 2 3 4 4 6 1 1 23
«A»  Anglia 2 4 3 6 1 1 22½
«B»  Izland 2 2 2 1 3 4 4 4 1 3 20½
«B»  Chile ½ 3 4 4 0 17½
«B»  Finnország 1 ½ 2 3 2 5 1 14½
«C»  India 0 0 0 1 2 3 4 1 12½
«C»  Luxemburg 0 ½ 1 0 ½ ½ ½ 1 7 0
«C»  Írország 0 0 ½ 0 ½ 1 ½ 0 8 0 4
  • Negyedik csoport:
Döntő Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 + = Pont
«A»  Magyarország 2 2 2 4 5 0 3 23
«A»  Románia 2 4 3 6 1 1 21½
«A»  Csehszlovákia 2 2 2 2 4 3 4 4 0 4 21½
«B»  NDK 2 2 1 3 4 4 2 2 18½
«B»  Kolumbia 2 3 2 4 3 3 2 18
«B»  Belgium ½ 2 2 3 2 4 2 14½
«C»  Fülöp-szigetek ½ ½ 0 1 1 3 2 6 0 10
«C»  Görögország ½ 0 1 0 0 3 2 6 0
«C»  Irán 0 1 0 1 1 1 7 0

Az „A” döntő végeredménye[szerkesztés]

H. Ország 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 P CsP + = -
1  Szovjetunió 3 4 3 31 20 10 0 1
2  Jugoszlávia 2 2 3 3 3 2 26½ 17 7 3 1
3  Magyarország 2 2 2 2 3 4 26½ 16 6 4 1
4  Argentína 2 3 2 23 10 4 2 5
5  NSZK 1 2 2 22 12 5 2 4
6  Bulgária 1 2 2 3 3 22 10 4 2 5
7  Csehszlovákia ½ 1 2 2 2 3 3 20½ 9 3 3 5
8  Anglia 0 2 2 2 2 20 10 3 4 4
9  Svájc 1 1 1 2 1 2 2 19 9 3 3 5
10  Dánia ½ 1 2 2 3 1 19 8 3 2 6
11  Románia 2 1 2 1 2 19 7 2 3 6
12  Izrael 0 ½ 1 1 2 3 2 15½ 4 1 2 8

A magyar versenyzők eredményei[szerkesztés]

Forduló Ellenfél Szabó László Barcza Gedeon Benkő Pál Szilágyi György Bély Miklós Portisch Lajos Pont
Elődöntő (4. csoport)
1  Csehszlovákia Filip 0 Pachman ½ Rejfíř ½ Alster 1 2
2  Fülöp-szigetek Badilles 1 Campomanes 1 Benítez 1 Cardoso ½
3  Kolumbia Cuéllar Gacharna ½ Sánchez ½ De Greiff 0 Velandia 1 2
4  Románia Bălănel 1 Ciocâltea 1 Troianescu 0 Soós ½
6[1]  Belgium O'Kelly de Galway ½ Dunkelblum 1 Limbos 1 Boey 1
7  Irán Safvat 1 Mostafavi-Kachani 1 Navabi 1 Lotfi 1 4
8  Görögország Siaperas 1 Loverdos 1 Anastasopoulos 1 Pavlatos ½
9  NDK Dittmann ½ Herrmann ½ Koch ½ Platz ½ 2
„A” döntő
1  Románia Bălănel 1 Ciocâltea 1 Troianescu ½ Ghiţescu 0
2  Anglia Golombek ½ Wade 1 Milner-Barry 0 Clark ½ 2
3  Izrael Czerniak 1 Porath 1 Aloni 1 Smiltiner 1 4
4  Szovjetunió Mihail Botvinnik ½ Vaszilij Szmiszlov 1 Paul Keres ½ Mark Tajmanov ½
5  NSZK Unzicker 1 Schmid ½ Niephaus ½ Teschner 0 2
6  Argentína Miguel Najdorf ½ Bolbochán ½ Panno ½ Pilnik 0
7  Bulgária Padevsky ½ Kolarov ½ Tringov ½ Milev ½ 2
8  Csehszlovákia Filip ½ Pachman 0 Šefc 1 Alster 1
9  Svájc Blau 1 Bhend 1 Walther 0 Keller 1 3
10  Dánia Bent Larsen ½ Pedersen ½ Ingerslev ½ Nielsen 1
11  Jugoszlávia Gligorić ½ Matanović 0 Ivkov 1 Milić ½ 2
Szerzett pontszám
(Játszmák száma)
11 (17) 11½ (16) 10 (15) 4½ (9) 6½ (11) 6 (8)

A legjobb egyéni pontszerzők[szerkesztés]

Táblánként értékelték az elődöntőt és a döntőt figyelembe véve a legjobb százalékos eredményt elért játékosokat. A 2. táblán Barcza Gedeon a 2. legjobb eredményt elérve egyéni ezüstérmet szerzett.

Első tábla[szerkesztés]

Versenyző Ország Döntő Pont Játszma Százalék
Gold medal.svg Bent Larsen  Dánia A 14 18 77,8
Silver medal.svg Mihail Botvinnik  Szovjetunió A 9,5 13 73,1
Bronze medal.svg Friðrik Ólafsson  Izland B 13 18 72,2

Második tábla[szerkesztés]

Versenyző Ország Döntő Pont Játszma Százalék
Gold medal.svg Andreas Dückstein  Ausztria B 13 17 76,5
Silver medal.svg Aleksandar Matanović  Jugoszlávia A 11,5 16 71,9
Barcza Gedeon  Magyarország A 11,5 16

Harmadik tábla[szerkesztés]

Versenyző Ország Döntő Pont Játszma Százalék
Gold medal.svg Paul Keres  Szovjetunió A 9,5 12 79,2
Silver medal.svg Borislav Ivkov  Jugoszlávia A 12 16 75
Bronze medal.svg Baldur Möller  Izland B 11 16 68,8

Negyedik tábla[szerkesztés]

Versenyző Ország Döntő Pont Játszma Százalék
Gold medal.svg David Bronstejn  Szovjetunió A 11 13 84,6
Silver medal.svg Rodolfo Tan Cardoso  Fülöp-szigetek C 13 17 76,5
Bronze medal.svg Georgi Tringov  Bulgária A 9 12 75

Ötödik játékos (első tartalék)[szerkesztés]

Versenyző Ország Döntő Pont Játszma Százalék
Gold medal.svg Raúl Sanguineti  Argentína A 9 11 81,8
Silver medal.svg Peter Clarke  Anglia A 9,5 12 79,2
Bronze medal.svg Mark Tajmanov  Szovjetunió A 8,5 11 77,3

Hatodik tábla (második tartalék)[szerkesztés]

Versenyző Ország Döntő Pont Játszma Százalék
Gold medal.svg Efim Geller  Szovjetunió A 7,5 10 75
Silver medal.svg Lennart Ljungqvist  Svédország B 7 10 70
Bronze medal.svg Zdravko Milev  Bulgária A 9 13 69,2

A legjobb játszma díja[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Az 5. fordulóban a magyar csapat pihenőnapos volt

Források[szerkesztés]

  • OlimpBase
  • Шахматный словарь / гл. ред. Л. Я. Абрамов; сост. Г. М. Гейлер. — М.: Физкультура и спорт, 1964. — С. 152. — 120 000 экз.
  • Шахматные олимпиады / Ю. Авербах, Б. Туров. Москва : Физкультура и спорт, 1974.
  • Шахматы : энциклопедический словарь / гл. ред. А. Е. Карпов. — М.: Советская энциклопедия, 1990. — С. 280, 540. — 100 000 экз. — ISBN 5-85270-005-3.
  • Всемирные шахматные Олимпиады. 1927—2006 / Ханамирян Г. Ереван: 2006
  • Frank Große: Die Geschichte der Schacholympiade. Teil 4: Neubeginn nach dem Zweiten Weltkrieg (1950 – 1958) (németül)
  • Stanisław Gawlikowski: Olimpiady szachowe 1924-1974, Wyd. Sport i Turystyka, Warszawa 1978 (lengyelül)
  • SUNNUCKS, Anne: The Encyclopaedia of Chess (angolul). 2.kiadás: St Martin Press, 1976. 340 pp. ISBN 0709146973

További információk[szerkesztés]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap