Ezerjó

Ezerjó
fehérborszőlő
Egyéb nevei	zátoki, korponai, budai fehér, Korponai vagy Kolmreifler fehér bakator.
Eredet	Magyarország
Továbbnemesítés fajtái	Zengő, Zenit
Hazai elterjedtsége	Móri, Kunsági, Neszmélyi borvidék
Általános elterjedtsége	magyar fajta
Fürt leírása	nagy, ágas, tömött
Érési időszak	korai fajta
Érzékenység	rothadásra és fagyra érzékeny
Művelésmód	bakművelés (Somló), nagyüzemi tőkeformák
Borának jellemzői	minőségi fehérbor
Jelentős borai	Móri Ezerjó

Az ezerjó a szőlőfélék (Vitaceae) családjába, a bortermő szőlőkhöz (Vitis vinifera) tartozó magyar történelmi fehérbor szőlőfajta, hungarikum. Nógrád- és Hont vármegyékből származik, de az egész országban elterjedt. Nevét a budai szőlőkről kapta, ahol egykor közkedvelt fajta volt. Szinonim nevei: zátoki, korponai, budai fehér, Korponai vagy Kolmreifler, Erdélyben fehér bakator. 1884-ig a soproni borvidék egyik fő fajtája volt, napjainkban pedig a móri, a kunsági és neszmélyi borvidékek kedvelt szőlője.

Leírása

Tőkéje erős növekedésű, kevés számú vesszőt nevel. Levele szív alakú, vastag szövetű, erősen hólyagos, lombozata ritka. Fagy- és rothadás érzékeny. Fürtje nagy, ágas, tömött; bogyói nagyok, hosszúkásak, sárgászöldek, áttetszők. Korán érik, bőtermő fajta.

A kéknyelű beporzója. Továbbnemesített fajtája a zengő.

Bora alkoholban gazdag, kemény, kissé fanyarkás ízű, markánsan savas, zöldesfehér színű, száraz, nem illatgazdag bor. A Mór környéki gazdaságokból származó gyümölcsök bora a legjobb minőségű és jól érlelhető. A Móri Ezerjó 2003-ban megkapta a Magyar Zászlósborok rendjének a zászlós bora kitüntető elismerést.

Források

• Archimedia
• Soproni borház
• Fehér borszőlők-Ezerjó Archiválva 2008. november 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Móri-borvidék