Bíborkadarka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bíborkadarka
vörösborszőlő
Bíborkadarka Mecseknádasdról
Bíborkadarka Mecseknádasdról
Egyéb nevei Cs. 4.
Eredet hazai fajta
Nemesítő neve Kozma Pál és Tusnádi József
Nemesítés alapfajtái Kadarka és muscat bouschet
Nemesítés éve 1948
Hazai elterjedtsége Nem elterjedt fajta
Általános elterjedtsége Magyarország
Fürt leírása közép-nagy, közepesen tömött vagy tömött, vállas
Érési időszak késői érésű fajta, október eleje
Érzékenység kifejezetten fagyérzékeny, rothadásra közepesen hajlamos.
Művelésmód magasművelés, egyesfüggöny-művelés
Borának jellemzői színanyagban gazdag, savas.
Megjegyzések telepíthető: Szekszárdi-, Tolnai-, Csongrádi-, Egri-, Kunsági- borvidéken.

A bíborkadarka a szőlőfélék (Vitaceae) családjába, a bortermő szőlőkhöz tartozó magyar nemesítésű vörösborszőlő-fajta. Kozma Pál és Tusnádi József nemesítette kadarka és a muscat bouschet keresztezésével 1948-ban a Kertészeti Egyetemen. Állami minősítést 1974-ben kapott, terjedése mérsékelt ütemű, mai napig ritkaságnak számító fajta.

Termőterületei[szerkesztés]

E fajtát a Kunsági és az Egri borvidéken is több mint 40 hektáron termesztik. Emellett a Szekszárdi, a Villányi, a Mátrai és a Tolnai borvidéken fordul elő nagyobb arányban.

Leírása[szerkesztés]

Tőkéje nagyon intenzív növekedésű, erős vesszőzetű, sűrű lombozatú, ezért zöldmunka-igényes fajta. Fürtje középnagy (120 g), közepesen tömött vagy tömött, vállas, gyakorta nagyobb mellékfürttel. Bogyói kicsik, gömbölyűek, sötétkékek, hamvasak, vastag héjúak, lédúsak, festőlevűek. Hosszú tenyészidejű, késői érésű fajta; október elején, kb. 16 mustfokkal lehet szüretelni. Kifejezetten fagyérzékeny, rothadásra közepesen hajlamos. A túlterhelést nehezen viseli, a zöldszüretet meghálálja.

Bora színanyagban gazdag – sötét rubinszínű, savas. A vörösborok színének javításához érdemes felhasználni.

Források[szerkesztés]

  • Bíborkadarka [1]
  • Prohászka Ferenc: Szőlő és bor, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978., 246-247. oldal; ISBN 963-230-442-X