Budai zöld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budai zöld
fehérborszőlő
EredetMagyarország
Hazai elterjedtségeBadacsonyi borvidék, Somlói borvidék
Általános elterjedtségeritka, csak hazánkban termesztett fajta
Fürt leírásanagy, tömött
Érési időszakoktóber második fele
ÉrzékenységRothadásra és fagyra érzékeny
Művelésmódkordon
Borának jellemzőiszáraz, minőségi fehérbor
MegjegyzésekA Kéknyelű beporzó fajtája.

A Budai zöld egy őshonos magyar fehérborszőlő fajta. A Kárpát-medencében alakult ki, nevét a budai szőlőkről kapta.

Leírása[szerkesztés]

Régen közkedvelt fajta volt, de termőterülete a főváros terjeszkedésével csökkent. A filoxéravész óta a Badacsonyi borvidéken termesztik. 1941-ben a badacsony–balatonfüred–csopaki borvidéken az új szőlők telepítéséhez és az ültetvények felújításához használták.[1]

Vastag levélszövetű, gyapjas fonákú, levélszéle csipkés. Bőségesen terem, fürtje nagy, tömött, átlagosan 160 gramm; bogyói közepesen nagyok, kissé megnyúltak, zöldessárgák vagy zöldes fehérek, kissé pontozottak. Rothadásra hajlamos,[2] fagyérzékeny fajta. Késői érésű, október második felében szüretelhető.

A kéknyelű beporzó fajtája – a két fajta bora is sok hasonlóságot mutat.

Bora kemény, de nem egysíkú, száraz, minőségi fehérbor és csak Badacsonyban ismert.[3] Némi ízrokonságot mutat az ezerjóval.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar szőlőfajták 2. – Budai zöld, Cserszegi fűszeres, Irsai Olivér és Hárslevelű Archiválva 2018. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, szepzold.hu
  2. Borászat Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben,boraszat.hu
  3. A Fehérbor jellemzése, users.atw.hu
  4. Fehér borfajták A-Z. [2009. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 24.)

Források[szerkesztés]

  • Fehérborszőlők [1]
  • Borlexikon [2]

További információk[szerkesztés]