Bencés kolostor (Somogyvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bencés kolostor
Somogyvar Szent Egyed apatsag.jpg
Település Somogyvár
Elhelyezkedése
Bencés kolostor (Somogy megye)
Bencés kolostor
Bencés kolostor
Pozíció Somogy megye térképén
é. sz. 46° 35′ 41″, k. h. 17° 38′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 41″, k. h. 17° 38′ 16″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bencés kolostor témájú médiaállományokat.

Somogyvár falu északi végén emelkedik Kupavárhegy, amelynek 3 ha területű fennsíkját három oldalról ma is látható sáncok fogják körül. A középkorban még a Nagyberek széles víztükre övezte Kupavárhegyet. A néphagyomány szerint Somogyvár lett volna Szent István ellenlábasának, Koppány vezérnek a hatalmi központja.

A kolostor története[szerkesztés]

Légi felvétel a romokról

A 11. században készült sáncon belül egy kisméretű templom épült, amelyet temető övezett. Szent László király 1091-ben alapította meg Somogyvárott a Szent Egyed apátságot, amelyet francia földről származó bencés szerzetesekkel népesítettek be. Az alapító 1095. július 29-én bekövetkezett halála után földi maradványai ezen apátságban leltek első nyughelyet. A 13. században az apátság már magyar vezetés alá került. A 15. század a hanyatlás időszaka. 1508-ban már nem volt szerzetesi élet a kolostorban. 1553-ban említik a kolostor utolsó apátját. 1556-ban jutott a várrá alakított kolostor török kézre. 1799-ben még magasan álltak a templom és a kolostor falai, valamint a védőfalak.

A kolostor feltárása, építészete[szerkesztés]

Az impozáns somogyvári romok már a 19. század elején felkeltették a kortársak érdeklődését: 1823-ban, majd 1824–28-ban Mátray Gábor, 1885-ben Gerecze Péter folytatott ásatásokat itt. De az igazán nagyarányú (bár mindmáig befejezetlen) ásatások 1972-ben kezdődtek, s több mint egy évtizeden keresztül folytak.

A kolostor két homlokzati tornyú, háromhajós, félköríves szentélyzáródású, bazilikális elrendezésű temploma 57×25,2 m nagyságú. A kolostor a templomtól északra épült. Díszudvara 24×25m -es volt. A 14. században a templomot átépítették. Ez volt az apátság második virágkora. Ekkor bővítették a kolostort is. Amikor Luxemburgi Zsigmond király eladományozta a kolostort, megindult a hanyatlás. Az 1970–80-as években föltárt falak állagmegóvására, kiegészítésére is sor került. 1991-ben nyitották meg a romokat a látogatók előtt.

1983-ban nemzeti történelmi emlékhellyé nyilvánították Somogyvárt. 1989 óta minden évben megrendezi a település az alapító Szent Lászlóhoz kapcsolódó Kupavári Napok rendezvénysorozatot, a június 27-i László naphoz közeli hétvégén. Püspöki misét tartanak, néptáncbemutató, gazdag gyermekprogram, zenés darabok várják az érdeklődőket. Az 1998-as eseményen felavatták Szent László szobrát.

Forrás, Szakirodalom[szerkesztés]

  • Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
  • Rados Jenő: Magyar építészet történet – Bp. 1961. Műszaki K. – ETO 72(439)091
  • Szerk. Fülep L.: A magyarországi művészet története (szövegkötet p. 54-55.) - Bp. Corvina K. 1970 - Athenaeum Ny: 69.2137. sz.


További információk[szerkesztés]