Probus római császár
| Probus | |
| születési név: Marcus Aurelius Probus uralkodói név: Caesar Marcus Aurelius Probus Augustus | |
 | |
| Probus portréja | |
| A Római Birodalom princepse | |
| Uralkodási ideje | |
| 276 szeptembere – 282 októbere (6 évig) | |
| Elődje | Florianus |
| Utódja | Carus |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Illyrian emperors |
| Született |
232 körül Sirmium |
| Elhunyt |
282 októbere (50 évesen) Sirmium |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Probus témájú médiaállományokat. | |
Marcus Aurelius Probus, általánosan elterjedt néven Probus császár (Sirmium, 232 körül – Sirmium, 282 októbere) római császár 276-tól haláláig.
Életpályája[szerkesztés]
Sirmiumban született, Pannoniában és bár alacsony származású volt, katonai tehetsége folytán II. Claudius és Aurelianus császárok alatt magára vonta az irányadó körök figyelmét. Már Tacitus római császár arra gondolt, hogy a császári trónra emeli, de csak Tacitus halála után, 276-ban jutott trónra, ahol azonnal gyökeres reformokhoz kezdett. A szenátust azzal nyerte meg, hogy hatáskörét a császári mindenhatóság rovására kitágította. Hozzákezdett a fenyegetett határok biztosításához, ami egy egész sor küzdelmes hadi cselekménnyel sikerült is. Egymásután legyőzte a frankokat, burgundokat, vandálokat, szarmatákat és a perzsákat; a határokon erődítményeket emelt, leverte a rabló iszauriaiakat, Trákiában a basztarnákból telepeseket nevelt.
Erős kézzel fojtotta el Proculus és Bonosus zendülését, ami után megkapta a Restitutor Illyrici címet, ami érmein is előfordul. A béke napjaiban két fő célja a seregben elharapódzott fegyelmezetlenség kiirtása és a provinciák – különösen Pannonia – jólétének emelése volt, amelynek területén ő honosította meg a szőlőművelést és ő volt az, aki elültettette az első szőlőveszőket a Tarcal-hegység lejtőin, amelyet a magyarok még Álmos-hegynek (Alma Mons[1]) neveztek, de ma már a magyar nyelvű térképeken is Fruška Gora a felirat.[2][3][4] Az utóbbi érdekében még az sem zavarta, amikor hírül hozták, hogy Raetiában Carust ellencsászárrá kiáltották ki – sőt, mintha semmi sem történt volna, Probus, aki nem tűrte, hogy katonái henyéljenek, Sirmium körül hozzáfogott a mocsarak vizének lecsapoltatásához. Katonái ezen felbőszülve 282 októberében megölték, utódjává pedig Carust választották meg Róma császárának.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ókori lexikon Alma Mons. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ A Délvidék hegye: a Fruska Gora, 2016. május 25. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Probus császár, vinoport.hu
- ↑ Sirmium A császárok és a vértanúk városa, fokusz.info
- ↑ A császár végzetes fürtjei. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Probus, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 31.
- Mócsy András: Pannonia a kései császárkorban. Budapest, 1974
| Elődei: Tacitus és Aemilianus |
|
Utódai: Probus és Virius Lupus |
| Elődei: Probus és Paulinus |
|
Utódai: Probus és Nonius Paternus |
| Elődei: Probus és Virius Lupus |
|
Utódai: Lucius Valerius Messala és (Vettius?) Grattus |
| Elődei: Lucius Valerius Messala és (Vettius?) Grattus |
|
Utódai: Probus és Victorinus |
| Elődei: Probus és Caius Iunius Tiberianus |
|
Utódai: Carus és Carinus |
| Előző uralkodó: Florianus |
|
Következő uralkodó: Carus |
|
