III. Rómanosz bizánci császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Rómanosz
Miliaresion-Romanus III-sb1822.jpg
III. Rómanosz pénzérméje. Az előlapon a császár, a hátlapon a Jézust tartó Szűz Mária látható

Bizánci császár
Uralkodási ideje
1028. november 15.1034. április 11.
Elődje VIII. Kónsztantinosz
Utódja IV. Mikhaél
Életrajzi adatok
Született 968
Elhunyt 1034. április 11. (66 évesen)
Konstantinápoly
Házastársa Helena
Zoé
Gyermekei Argira (?)

III. Rómanosz, eredetileg Rómanosz Argürosz (968Konstantinápoly, 1034. április 11.) a Bizánci Birodalom császára (uralkodott 1028. november 15-től haláláig), VIII. Kónsztantinosz veje, Zóé császárnő első férje volt. Uralkodása alatt nyíltan a nagybirtokosoknak kedvezett, végzetesen meggyengítve a birodalom katonai és pénzügyi alapjait.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az előkelő Argürosz-családból származó, művelt és vonzó külsejű Rómanosz Konstantinápoly tekintélyes eparkhosza volt, amikor 1028. november 12-én a haldokló VIII. Kónsztantinosz összeházasította leányával, a trónörökös Zóéval. Felesége révén trónra lépve igyekezett bizonyítani, nagy császári elődeinek nyomdokain haladni, ezért fényes építkezésekbe kezdett, filozófiai vitákat tartott, sőt katonai babérokra is tört. 1030-ban személyesen vezette hadát Aleppó ellen, hogy megtorolja a muszlimok betöréseit, de Aazáznál meglepték és súlyos vereséget mértek rá az arab erők. A hadvezetéshez nem értő császár ezután bölcsen átengedte a parancsnokságot hadvezérének, Geórgiosz Maniakésznek, aki 1032-ben szép sikert aratva elfoglalta Edesszát, némileg kiköszörülve a bizánciak hírnevén esett csorbát.

Rómanosz halála. Ábrázolás Jóannész Szkülitzész krónikájából (12. század)

Törvénykezésben az évszázados kisbirtok- és parasztvédő törvénykezés ellenére megerősödött nagybirtokosok érdekeit szolgálta. Eltörölte mindazokat a törvényeket, amelyek a császárság pénzügyi és katonai alapjául szolgáló parasztkatonai birtokokat védelmezték a nagy birtoktestekbe történő beolvadástól. Ezzel hivatalosan is győzedelmeskedett a nagybirtok terjeszkedése, amely fokozatosan felszámolta a Hérakleiosz 7. századi reformjaival kialakított rendszert. A bevételeket az is károsította, hogy a tehetősek érdekeit figyelembe véve Rómanosz eltörölte az allélengüont és az epibolét, miáltal a kincstár komoly bevételektől esett el.

Utódlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zóé és Rómanosz házassága nem volt boldog, mert a császár rövidesen elhidegült idősödő feleségétől, akinek még a költőpénzét is megnyirbálta. Gyermekük sem született. Zóé ezért szeretőt tartott egy paphlagoniai parasztfiú személyében, akit eunuch fivére, az intrikus Jóannész Orphanotrophosz mutatott be neki. Rómanosz 1034-ben a fürdőben halt meg, talán mérgezés végzett vele; Zóé még aznap eljegyezte magát szeretőjével, aki IV. Mihály néven elfoglalhatta a bizánci trónt.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
VIII. Kónsztantinosz
Bizánci császár
1028 – 1034
A Palaiologoszok címere
Következő uralkodó:
IV. Mikhaél