Ióannész Szkülitzész
| Ióannész Szkülitzész | |
_from_the_Chronikon_of_Ioannis_Skylitzes.jpg) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1040-es évek eleje |
| Elhunyt | 1101 után |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | görög |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány |
| Kutatási terület | bizánci történelem |
| Jelentős munkái | • Compendium Historiarum |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ióannész Szkülitzész témájú médiaállományokat. | |
Ióannész Szkülitzész (görögül: Ἰωάννης Σκυλίτζης, esetleg Σκυλίτσης, újgörög Joánisz Szkilídzisz, latinul: Iohannes Scylitzes), (1040-es évek eleje – 1101 után) középkori bizánci történetíró.
Élete és műve
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Életéről nagyon keveset tudunk, saját munkája őt, mint kuropalatészt említi, ami az egyik legmagasabb udvari arisztokratikus rang volt, viselője a császári palota napi gazdasági, szervezési, építési ügyeiért volt felelős.[forrás?]
Krónikája a 811 és 1057 közötti évek eseményeit dolgozza fel, Szkülitzész tulajdonképpen Hitvalló Szent Theophanész krónikája folytatásának szánta. Mint írja, ennek a két és fél évszázadnak a történetét sokan feldolgozták már, de ezek a művek részben hiányosak, részben részrehajlók. Ő megígéri, hogy eltekint a magyarázkodástól, kiküszöböli az ellentmondásokat, és a források szubjektivizmusát, illetve elhagy minden mesés elemet. Igényes programját azonban nem tudta teljesen megvalósítani.
Krónikáját Geórgiosz Kedrénosz krónikája a 811 utáni évekre szó szerint átvette.
Személye a Régi tudós világ históriájában
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Budai Ézsaiás teológus és történetíró a Régi tudós világ históriája című 1802-es, Debrecenben megjelent nagy tudós-lexikonában a következőket írja Szkülitzészről:[1]
JOHANNES SCYLITZES, élt a’ XI-ik század vége felé. A’ Constantzinápolyi udvarnál fő tisztségeket viselt. Munkájaː Compendium Historiarum, mely a’ Nicephorus Tsászár halálától, vagyis a 811-dik esztendőtől, az Isacus Comnenus uralkodása kezdetéig, vagy, 1057-ig megyen. Ez a’ História még eddig nem görögül, hanem tsak deákúl van nyomtatásbann. De e’ miatt semmi fogyatkozás nintsen.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Művei magyarul
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- részletek INː (szerk.) Simon Róbert – Székely Magda – Dimitriosz Hadziszː A bizánci irodalom kistükre, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-07-0345-9, 153–159 p
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Kapitánffy István – Caruha Vangelió – Szabó Kálmán: A bizánci és az újgörög irodalom története, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1989, ISBN 963-282-093-2, 121–122 p