Athéni Ariszteidész

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Athéni Szent Ariszteidész
Aristides.jpg
apologéta
Születése
Athén
Halála
150 körül ?
Tisztelete
Egyháza Görög ortodox egyház
Tisztelik Ortodox kereszténység
Ünnepnapja augusztus 31.
Római katolikus egyház
szeptember 13.
Ortodox kereszténység
Irodalmi munkássága
Fő művei Apológia

Athéni Szent Ariszteidész (görög betűkkel Ἀριστείδης, Athén, 2. század) filozófus, a legelső apologéta.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

138 és 147 között Hadrianus és Antoninus Pius császároknak címzett Apológia című görög nyelvű művét kaiszareiai Euszebiosz még ismerte, utána nyoma veszett. Csupán 1878-ban került elő egy-két fejezetet tartalmazó töredéke. 1889-ben fedezte föl szír fordításának kéziratát J. R. Harris.

Ariszteidész 17 fejezetben tárgyalta az egyistenhit tételét, hogy Isten a világ teremtője és gondviselője. Vallási szempontból négy csoportra osztotta az emberiséget:

  1. bírálta a barbárok (kháldeusok, egyiptomiak) sokistenhitét és fetisizmusát,
  2. a görögök mítoszait,
  3. a zsidók ritualizmusát,
  4. kifejtette a keresztények istenismeretét, amelynek szerinte megfelel emelkedett erkölcsiségük.

Több ponton rokonságot mutat a Diognétoszhoz írt levéllel, így többen a levél szerzőjének őt tekintik.[1]

A Damaszkuszi Szent Jánosnak tulajdonított Barlaam és Jozafát című regény 26-27. fejezete Ariszteidész Apológiájának szabad átdolgozása lehet

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiadása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Harris, J. R. - Robinson, J. A.: Texts and Studies 1,1. Cambridge, 1893.

Magyar nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Apológia. (ÓÍ VIII:15. Ford. gör-ből Vanyó László, szírből Fodor György.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 457. o.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]