Athéni Ariszteidész

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Athéni Szent Ariszteidész
apologéta
Születése
2. század
Athén
Halála
150 körül ?
Athén
Tisztelete
Egyháza Görög ortodox egyház
Tisztelik Ortodox kereszténység
Ünnepnapja augusztus 31.
Római katolikus egyház
szeptember 13.
Ortodox kereszténység
Irodalmi munkássága
Fő művei Apológia
A Wikimédia Commons tartalmaz Athéni Szent Ariszteidész témájú médiaállományokat.

Athéni Szent Ariszteidész (görög betűkkel Ἀριστείδης, Athén, 2. század) filozófus, a legelső apologéta.

Munkássága[szerkesztés]

138 és 147 között Hadrianus és Antoninus Pius császároknak címzett Apológia című görög nyelvű művét kaiszareiai Euszebiosz még ismerte, utána nyoma veszett. Csupán 1878-ban került elő egy-két fejezetet tartalmazó töredéke. 1889-ben fedezte föl szír fordításának kéziratát J. R. Harris.

Ariszteidész 17 fejezetben tárgyalta az egyistenhit tételét, hogy Isten a világ teremtője és gondviselője. Vallási szempontból négy csoportra osztotta az emberiséget:

  1. bírálta a barbárok (kháldeusok, egyiptomiak) sokistenhitét és fetisizmusát,
  2. a görögök mítoszait,
  3. a zsidók ritualizmusát,
  4. kifejtette a keresztények istenismeretét, amelynek szerinte megfelel emelkedett erkölcsiségük.

Több ponton rokonságot mutat a Diognétoszhoz írt levéllel, így többen a levél szerzőjének őt tekintik.[1]

A Damaszkuszi Szent Jánosnak tulajdonított Barlám és Jozafát című regény 26-27. fejezete Ariszteidész Apológiájának szabad átdolgozása lehet

Művei[szerkesztés]

Kiadása[szerkesztés]

  • Harris, J. R. – Robinson, J. A.: Texts and Studies 1,1. Cambridge, 1893

Magyarul[szerkesztés]

  • Apológia. (ÓÍ VIII:15. Ford. görögből Vanyó László, szírből Fodor György)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Világirodalmi lexikon I. (A–Cal). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1970. 457. o.  

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]