Thesszalonikéi Eusztathiosz
| Thesszalonikéi Eusztathiosz | |
 | |
| Született | 1115[1] Konstantinápoly[1] |
| Elhunyt | 1195 (79-80 évesen)[1] Szaloniki |
| Állampolgársága | bizánci[1] |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Thesszalonikéi Eusztathiosz témájú médiaállományokat. | |
Thesszalonikéi Euszthathiosz (Εὐστάθιος Θεσσαλονίκης, Eúsztáthiosz, (1110 körül – 1194) bizánci szerzetes, Szaloniki érseke, egyházi író.
Konstantinápolyban született, és előbb szerzetes, diakónus, majd az szónoklattan tanára lett ugyanott. 1160-tól thesszalonikai érsek. Írt egy sok tudásról tanúskodó kommentárt Homéroszhoz Devarius regiszterével; egyet Dionüsziosz Periegeteszhez. Pindaroszhoz írott kommentárjának azonban csak a prológusa van meg. Rengeteg teológiai, történelmi műve, beszéde, és levele ismeretes. 21 reánk maradt szónoklata között van olyan is, melyben II. Ióannész és I. Manuél császároknak a magyarokkal viselt háborúiról emlékezett meg.
Művei magyarul
[szerkesztés]- Homérosz Odüsszeiájához (részletek) INː (szerk.) Simon Róbert – Székely Magda – Dimitriosz Hadziszː A bizánci irodalom kistükre, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-07-0345-9, 195–203, 675–686 p
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Német Nemzeti Könyvtár: Gemeinsame Normdatei (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország). (Hozzáférés: 2025. szeptember 21.)
Források
[szerkesztés]- Eusthatios (4). In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
