Démoszthenész

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Démoszthenész
Démoszthenész (Louvre, Párizs, Franciaország)
Démoszthenész
(Louvre, Párizs, Franciaország)
Élete
Született i. e. 384
Felső Paiania, klasszikus Athén
Elhunyt i. e. 322. október 12. (61-62 évesen)
Pórosz, Görögország
Nemzetiség görög
Szülei Kleobule
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) szónoki beszéd
Fontosabb művei Beszédek
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Démoszthenész témájú médiaállományokat.

Démoszthenész (ógörögül: Δημοσθένης, latinul: Demosthenes), (Kr. e. 384Kr. e. 322) athéni politikus, szónok, a tíz attikai szónok egyike, II. Philipposz makedón király és Nagy Sándor ellenfele. Az elsők között ismerte fel Makedónia hatalmának félelmetes növekedését. Szenvedélyes beszédeinek nagy szerepe volt abban, hogy Athén szembeszállt Makedóniával.

Élete[szerkesztés]

Módos athéni családból származott, de atyja halála után csak szónoki tehetsége révén védhette meg vagyonát. Ehhez le kellett győznie beszédhibáját és - ebből fakadó - gátlásait. Kíméletlen önfegyelemmel csiszolta beszédkészségét: szájába kavicsokat vett, közben pedig beszédszövegeket szavalt. Többek között Iszaiosznál, az örökösödési ügyek szakértőjénél tanult.

Pályája[szerkesztés]

A politikai életbe a 350-es évek közepétől kapcsolódott be az ún. háromesztendős háborúban elszenvedett athéni vereség idején. Kezdetben a békepárti Eubulosz híve, később azonban felismerte, hogy nagyobb veszélyt jelenthet a terjeszkedő Makedónia. Első, II. Philipposz, illetőleg a makedónok elleni híres lázító beszédét, filippikáját 351-ben mondta el. Jóllehet, Démoszthenész féltette a poliszok függetlenségét és a görög kultúrát a makedónoktól, 346-ban mégis - állítása szerint taktikai megfontolásból - a békekötés mellett lépett fel. 344-től azonban szemben állt a makedónbarát párttal és annak vezetőjével, Iszokratésszal.

340-ben és 339-ben az athéni nép mindezért aranykoszorúval jutalmazta. 338-ban Thébaival szövetségben kitört a háború Makedónia ellen. A khairóneiai csatában - melyben maga is részt vett - azonban vereséget szenvedtek.

323-ban, Nagy Sándor halála után újra a függetlenségi mozgalmak élére állt, de a vereség után Démoszthenész újra menekülésre kényszerült, Kalaureia szigetén Poszeidón templomában méreggel vetett véget életének i. e. 322 őszén, Püanepszión hónapban.[1]

Művei[szerkesztés]

  • Olünthoszi beszédek
  • Philipposz elleni beszédek
  • A hűtlen követség ügyében

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Plutarkhosz Démoszthenész, 326. o. és 18. jegyzet

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Vilmos László: Démoszthenész Aristokratés elleni beszéde avagy pillanatkép az athéni demokráciáról. Pécs, Kronosz Kiadó, 2014. ISBN 9786155497032

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • Ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap