Ióannész Zónarasz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ióannész Zónarasz
Életrajzi adatok
Született 1074 körül
Elhunyt 1159 után
Nemzetiség görög
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Kutatási terület világtörténelem
Jelentős munkái Epitome Historiarum

Ióannész Zónarasz, általánosan elterjedt nevén Zónarasz (ógörögül: Ἰωάννης Ζωναρᾶς, latinul: Ioannes Zonaras), (1074 körül – 1159 után[1]) középkori bizánci történetíró.

Élete és műve[szerkesztés]

Annyi ismeretes róla, hogy magas állásokat töltött be Konstantinápolyban. Később otthagyta a császárvárost, és szerzetesként élt. Már szerzetesi élete alatt írta világkrónikáját Ἐπιτομὴ Ἱστοριῶν (Epitome Historiarum) címmel. A mű a teremtéstől 1118-ig dolgozza fel az eseményeket, és különös értéke, hogy mára már elveszett forrásművek felhasználásán alapul. Így például Zónarasztól ismerjük Cassius Dio Historia Romana-ját, amelyet Zónarasz a római történelem lírásához használt. Fennmaradtak egyházi művei is.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. fr:Jean Zonaras
  2. Pecz, Zonaras

Művei magyar nyelven[szerkesztés]

  • részletek INː (szerk.) Simon Róbert – Székely Magda – Dimitriosz Hadziszː A bizánci irodalom kistükre, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-07-0345-9, 185–187 p

Forrás[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]