Theophülaktosz Szimokattész

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Theophülaktosz Szimokattész
Életrajzi adatok
Született 580 körül
Elhunyt 630 után
Nemzetiség görög
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Kutatási terület bizánci történelem
Jelentős munkái Történelem (8 könyvben)

Theophülaktosz Szimokattész (ógörögül: Θεοφύλακτος Σιμοκάτ(τ)ης, latinul: Theophylactus Simocattus), (580 körül – 630 után) kora középkori bizánci történetíró.

Élete és művei[szerkesztés]

Theophülaktosz Egyiptomból származott, és Hérakleiosz bizánci császár titkáraként 630 körül írta meg történeti művét, amely tulajdonképpen Menandrosz Protektor krónikájának folytatása. A szerző Maurikosz császár uralkodásának eseményeit (582–602) dolgozta fel 8 könyvben. Személyes tapasztalatokkal az eseményekre nézve ugyan nem rendelkezett, de császári udvarban több fontos forrás a kezébe juthatott. Krónikája ennek ellenére nehezen áttekinthető, mert nincs időrendi vázlata, és Theophülaktosz nemigen ért az igazán lényeges mozzanatok megragadásához.

A krónika stílusa túldíszítettː antik szerzőktől kölcsönzött költői fordulatok, bonyolult körülírások, metaforák, allegóriák és más retorikai eszközök halmozása jellemzi.

Személye a Régi tudós világ históriájában[szerkesztés]

Budai Ézsaiás teológus és történetíró a Régi tudós világ históriája című 1802-es, Debrecenben megjelent nagy tudós-lexikonában a következőket írja Theophülaktoszról:[1]

THEOPHILACTUS SIMOCATTA, Égyiptomból. Élt a’ VII-dik század eleinn Constantzinápolybann; Heraclius Tsászár alatt. A’ Leveleinn (Epistolae Morales 49; Rusticae 27; Amatoriae 28), és a’ természeti dólgokról való visgálódásinn kívűl (α’ποριαι φυσιχαι), leírja 8. könyvekbenn a’ Mauricius Tsászár Históriáját oly hathatósann; hogy midőnn azt a’ gyilkos Phocasnak halála utánn közönséges helyenn elolvastaː minden halgatói sírásra fakadtak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Google Books, 112–113. o.

Művei magyar nyelven[szerkesztés]

  • részletek INː (szerk.) Simon Róbert – Székely Magda – Dimitriosz Hadziszː A bizánci irodalom kistükre, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-07-0345-9, 89–95 p

Forrás[szerkesztés]

  • Kapitánffy István – Caruha Vangelió – Szabó Kálmán: A bizánci és az újgörög irodalom története, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1989, ISBN 963-282-093-2, 48–49 p

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]