Theophülaktosz Szimokattész

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Theophülaktosz Szimokattész
Életrajzi adatok
Született580 körül
Egyiptom
Elhunyt630 után
Ismeretes mint
Nemzetiség görög
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Kutatási terület bizánci történelem
Jelentős munkái Történelem (8 könyvben)

Theophülaktosz Szimokattész (ógörögül: Θεοφύλακτος Σιμοκάτ(τ)ης, latinul: Theophylactus Simocattus), (580 körül – 630 után) kora középkori bizánci történetíró.

Élete és művei[szerkesztés]

Theophülaktosz Egyiptomból származott, és Hérakleiosz bizánci császár titkáraként 630 körül írta meg történeti művét, amely tulajdonképpen Menandrosz Protektor krónikájának folytatása. A szerző Maurikosz császár uralkodásának eseményeit (582–602) dolgozta fel 8 könyvben. Személyes tapasztalatokkal az eseményekre nézve ugyan nem rendelkezett, de császári udvarban több fontos forrás a kezébe juthatott. Krónikája ennek ellenére nehezen áttekinthető, mert nincs időrendi vázlata, és Theophülaktosz nemigen ért az igazán lényeges mozzanatok megragadásához.

A krónika stílusa túldíszítettː antik szerzőktől kölcsönzött költői fordulatok, bonyolult körülírások, metaforák, allegóriák és más retorikai eszközök halmozása jellemzi.

Személye a Régi tudós világ históriájában[szerkesztés]

Budai Ézsaiás teológus és történetíró a Régi tudós világ históriája című 1802-es, Debrecenben megjelent nagy tudós-lexikonában a következőket írja Theophülaktoszról:[1]

THEOPHILACTUS SIMOCATTA, Égyiptomból. Élt a’ VII-dik század eleinn Constantzinápolybann; Heraclius Tsászár alatt. A’ Leveleinn (Epistolae Morales 49; Rusticae 27; Amatoriae 28), és a’ természeti dólgokról való visgálódásinn kívűl (α’ποριαι φυσιχαι), leírja 8. könyvekbenn a’ Mauricius Tsászár Históriáját oly hathatósann; hogy midőnn azt a’ gyilkos Phocasnak halála utánn közönséges helyenn elolvastaː minden halgatói sírásra fakadtak.

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • részletek INː (szerk.) Simon Róbert – Székely Magda – Dimitriosz Hadziszː A bizánci irodalom kistükre, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-07-0345-9, 89–95 p.
  • Világtörténelem; ford., bev., jegyz. Olajos Teréz; Balassi, Bp., 2012 (Magyar őstörténeti könyvtár)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Google Books, 112–113. o.

Források[szerkesztés]

  • Kapitánffy István – Caruha Vangelió – Szabó Kálmán: A bizánci és az újgörög irodalom története, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1989, ISBN 963-282-093-2, 48–49 p

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]