Agathiasz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Agathiasz
Életrajzi adatok
Született536 körül
Mürina
Elhunyt582 (kb. 46 évesen)
Konstantinápoly
Ismeretes mint
Nemzetiség görög
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Kutatási terület bizánci történelem
Jelentős munkái Történelem
A Wikimédia Commons tartalmaz Agathiasz témájú médiaállományokat.

Agathiasz (ógörögül: Ἀγαθίας σχολαστικός, latinul: Agathias), (536 körül – 577/582) bizánci költő és történetíró.

Élete és műve[szerkesztés]

536 körül született Mürénében, édesapját Memnoniosznak hívták. Alexandriában tanult jogot, majd Konstantinápolyba ment, ahol ügyvéd lett. Első műve erotikus mesék feldolgozása volt hatsoros költeményben. Később epigrammaíróként és gyűjtőként tett hírnévre szert. Összeállított egy 7 részes epigramma-gyűjteményt. A Görög antologiában mintegy 100 epigrammája van. Verselése gondos, nyelve virágos, de nem túlterhelt; a legjobb mestereket (Kallimakhoszt és Theokritoszt) utánozza. Készített egy történeti művet is: I. Iusztinianosz bizánci császár korát 5 könyvben dolgozta fel, amellyel folytatja Prokopiosz munkáját. Elsősorban az 552558-as évekre fő forrás.

Személye a Régi tudós világ históriájában[szerkesztés]

Budai Ézsaiás teológus és történetíró a Régi tudós világ históriája című 1802-es, Debrecenben megjelent nagy tudós-lexikonában a következőket írja Agathiaszról:[1]

AGATHIAS Myrinából, Aeoliábann. Élt a’ VI-dik század vége felé. Alexandriábann tanúlt; Keresztyén, és a’ mint hihető; Constantzinápolybann Prokátor vólt. Epigrammáiból, mellyeknek száma 80-ra megy; úgy látszik, hogy abbann az időbenn nála jelesebb elméjű ember alig vólt. A’ Procopius Históriáját, még Justinianus Tsászár alatt, 552-től fogva 559-ig folytatta; de 594-nél elébb közönségessé nem tette. Mely munkát, mind a benne lévő dólgok, mind azoknak jó előadása, betsessé tesznek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Google Books, 112. o.

Forrás[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]