Eleai Zénón

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
eleai Zénón
(Ζήνων ὁ Ἐλεάτης)
(vitatott képmás)
(vitatott képmás)
Született kb. i. e. 488
Velia[1]
Elhunyt kb. i. e. 430
Velia[1]
Foglalkozása
Halál okalefejezés
Filozófusi pályafutása
Elea
Preszókratikus filozófia
Iskola/Irányzat eleai filozófiai iskola
Érdeklődés metafizika, ontológia
Akikre hatott szamoszi Melisszosz, Empedoklész, Leukipposz, Kephalosz, Kalliasz
Akik hatottak rá Parmenidész
Fontosabb nézetei Zénón paradoxonjai
A Wikimédia Commons tartalmaz eleai Zénón témájú médiaállományokat.

Eleai Zénón, Zeno (Elea, kb. i. e. 488[2]i. e. 430) görög filozófus

Élete[szerkesztés]

Zénón életéről nagyon keveset tudunk. Diogenész Laertiosztól tudjuk, hogy nem hagyta el Eleát, Athénban sem járt soha.[3] Parmenidész tanítványa volt.[4] Platóntól tudjuk, hogy Zénón pénzért tanított, egy kurzusa száz minába került.[5]

Ugyancsak Platóntól tudjuk azt is, hogy Zénón karcsú, elegáns, kellemes megjelenésű férfi volt.[4] Egy arab történetíró, al-Mubasszir alacsony termetűnek és pisze orrúnak írta le.[6]

Filozófiája[szerkesztés]

Platóntól tudjuk, hogy Zénón legalább egy könyvet írt.[7] A Szuda-lexikonban további címlistát is találni, hitelessége azonban nem bizonyított. Arisztotelésztől tudjuk, hogy legalább még egy könyvet írt amelyben a mozgás-paradoxonok, a köles szám paradoxona,[8] a hely paradoxona[9] voltak benne. De az sem kizárt, hogy egy könyvet írt, amely mindezeket tartalmazta.

Az egyetlen, kétségtelenül zénóni töredék, amely érintetlenül marad fenn Szimplikiosz jegyezte fel:

Amikor ugyanis újra azt bizonyítja, hogy ha sok dolog van, akkor ugyanazok véges sokan és végtelenül sokan is vannak, Zénón szó szerint ezt írja:
„Ha sok dolog van, akkor éppen annyinak kell lennie, ahány van, sem többnek, sem kevesebbnek. De ha annyi van, ahány van, akkor végesen sokan volnának.
Ha sok dolog van, akkor végtelenül sok dolog van: mert a dolgok között végtelenül sok más dolgok vannak, és ez utóbbiak között megint mások. És így a dolgok végtelenül sokan vannak.”

Apóriák[szerkesztés]

Az ún. zénóni apóriák:

Akhilleusz és a teknősbéka[szerkesztés]

Akhilleusz és a teknős : Akhilleusz és a teknős versenyeznek, a teknős kap egy méter előnyt. Ekkor Akhilleusz sosem éri utol a teknőst, hiszen először megtesz egy métert, de addigra a teknős odébbmegy, ledolgozza ismét a hátrányát, de addigra a teknős ismét odébbmegy, és így tovább a végtelenségig.

A nyílvessző[szerkesztés]

Egy nyílvessző nem juthat el sehova, hiszen ha egy adott pillanatban vagy ott van ahol van, vagy nincs. Ha nincs az baj, ha pedig ott van, akkor áll, vagyis a nyílvessző minden pillanatban egy helyben áll.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b MacTutor History of Mathematics archive
  2. (szerk.) Balázs György: Alapismereti kislexikon, Novotrade, Budapest, 1990, 415. o.
  3. DL IX. 28
  4. a b Platón: Parmenidész 127 B
  5. Platón: Alkibiadész I. 119 A
  6. Luciano De Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története. Ford. Peredi Mária. Tercium Kiadó. 1995. ISBN 963-8453-443 p. 117
  7. Platón: Parmenidész 127 D – 128 A
  8. Arisztotelész: Fizika [DK 29 A 29]
  9. Uo. [DK 29 A 24]

Források[szerkesztés]

  • Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei. Ford. Rokay Zoltán. (hely nélkül): Jel. 2005. ISBN 963-9318-85-X  
  • G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófusok, ford. Cziszter Kálmán, Steiger Kornél, Budapest, Atlantisz, 1998, ISBN 963-7978-99-2
  • Luciano De Crescenzo: A görög filozófia. Ford. Peredi Mária. (hely nélkül): Tercium Kiadó. 1995. ISBN 963-8453-16-8  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]