Geórgiosz Kedrénosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Geórgiosz Kedrénosz (görög Γεώργιος Κεδρηνός, újgörögül Jeórjosz Kedrinósz, latin Georgius Cedrenus) 11. századi bizánci görög író, aki valószínűleg szerzetes volt. Σύνοψη Ίστοριών (Szünopszé hisztorión, azaz Történeti áttekintés, latinul Compendium Historiarum) című munkája a világ bibliai teremtésétől egészen 1057-ig terjed, ezért valószínűsíthető, hogy ekkor fejezte azt be. A munka előszavában maga közli, hogy krónikája egyszerű kompiláció korábbi forrásokból és a Bibliából, valamint hogy a népek és földrajzi egységek neveit szándékosan archaikus formában hagyja és közli. 811-től szinte szó szerint Ióannész Szkülitzész krónikáját vette át. Az általa használt források kivétel nélkül fennmaradtak, a munkának önálló történeti értéke viszonylag kicsi. Annyiban mégis jelentős, hogy a középkorban sokan az ő összefoglalását használták forrásmunkának. Egyike azon kevés forrásoknak, amely a kazárok politikai életét megvilágítják Attila halála után. Ezeket az információkat Geórgiosz Tzul utazótól vette át, aki 1016-ban járt a kazároknál.

Kedrénosz érdekessége, hogy az archaizáló szóhasználata miatt ő az egyetlen bizánci történetíró, aki Magyarországot Turkia, a magyarokat turk néven említi.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]