XI. Kónsztantinosz bizánci császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
XI. Kónsztantinosz
ConstantinoXI.jpg

Bizánci császár
Uralkodási ideje
1448. október 31. 1453. május 29.
KoronázásaMisztrász
1449. január 6.
Elődje VIII. Ióannész
Utódja nem volt
Életrajzi adatok
Uralkodóház Palaiologosz-ház
Született 1405. február 8.
Konstantinápoly
Elhunyt 1453. május 29. (48 évesen)
Konstantinápoly
Édesapja II. Manuél bizánci császár
Édesanyja Helena Dragaš
Házastársa Maddalena
Katalin
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz XI. Kónsztantinosz témájú médiaállományokat.

XI. (Boldog)[1] Kónsztantinosz, olykor XII. Kónsztantinosz,[2] magyarosan XI. Konstantin (görögül: Κωνσταντίνος ΙΑ' Δραγάσης Παλαιολόγος, 1405. február 8.1453. május 29.) az utolsó bizánci császár (1449–1453).

Kónsztantinosz II. Manuél és Jelena Dragaš szerb hercegnő nyolcadik gyermeke volt a tízből. Gyermekkorát Konstantinápolyban, szülői felügyelet alatt töltötte. 1443-ban Morea deszpotésze (azaz a Peloponnészoszi-félsziget helytartója) lett. Kétszer nősült: először az epiruszi olasz despota lányát, majd annak hirtelen halála után Leszbosz genovai urának gyermekét vette feleségül, azonban ő is meghalt, mielőtt gyermeket szülhetett volna férjének.

Amikor meghalt VIII. Ióannész, trónviszály robbant ki Kónsztantinosz és öccse, Démétriosz között, amelynek eldöntésére II. Murád szultánt kérték fel. Ő 1449-ben Konstantint tette a trónra, aki a bizánci–török kapcsolatok javítása érdekében megpróbálta feleségül venni távoli rokonát, II. Murád özvegyét, de nem járt sikerrel, mert az új szultán, a Hódító melléknévvel felruházott II. Mohamed el akarta foglalni Konstantinápolyt. A császár minden eszközt megragadott, hogy valamiféle katonai segítséget kapjon, ennek érdekében még a katolikus és ortodox egyházak egyesülését is kimondta 1452-ben. Ezzel azonban maga ellen hangolta alattvalóinak többségét. Miniszterét és hadvezérét, Lukasz Notarasz nagyherceget is veszélyesen eltávolította önmagától.

Az ostrom megkezdése előtt II. Mohamed szultán felajánlotta Kónsztantinosznak, hogy zavartalanul uralkodhat Moreában, ő azonban a hősi halált választotta. Az ostrom ellen, a falakon harcolva érte a halál. A győztes törökök napokig lándzsára tűzte hordozták levágott fejét. Később méltó temetést kapott. Egyes ortodoxok szentként tisztelik, noha hivatalosan nem avatták azzá. (Bővebben lásd: Konstantinápoly eleste.)

Bár Konstantinápoly elestével a Bizánci Birodalom megszűnt, a Kr. e. 753-ban alapított Római Birodalom nem ekkor tűnt el végleg. A moreai Münsztra városát és környékét Konstantin fivére, Tamás 1460-ig tartotta, míg a negyedik keresztes hadjárat óta létező Trapezunti Császárságot 1461-ben foglalták el az oszmánok.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.abbamoses.com/months/may.html
  2. Attól függően, hogy császárnak tekintik-e a megválasztott (XI.) Kónsztantinosz Laszkariszt († 1205).

Források[szerkesztés]


Előző uralkodó:
VIII. Ióannész
Bizánci császár
14481453
A Palaiologoszok címere
Következő uralkodó:
nem volt