XI. Kónsztantinosz bizánci császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
XI. Kónsztantinosz
ConstantinoXI.jpg

Bizánci császár
Uralkodási ideje
1448. október 31.1453. május 29.
Koronázása Misztrász
1449. január 6.
Elődje VIII. Ióannész
Utódja nem volt
Életrajzi adatok
Uralkodóház Palaiologosz-ház
Született 1405. február 8.
Konstantinápoly
Elhunyt 1453. május 29. (48 évesen)
Konstantinápoly
Édesapja II. Manuél bizánci császár
Édesanyja Helena Dragaš
Házastársa Maddalena
Katalin
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz XI. Kónsztantinosz témájú médiaállományokat.

XI. (Boldog)[1] Kónsztantinosz, olykor XII. Kónsztantinosz,[2] magyarosan XI. Konstantin (görögül: Κωνσταντίνος ΙΑ' Δραγάσης Παλαιολόγος, 1405. február 8.1453. május 29.) az utolsó bizánci császár (1449–1453).

Kónsztantinosz II. Manuél és Jelena Dragaš szerb hercegnő nyolcadik gyermeke volt a tízből. Gyermekkorát Konstantinápolyban, szülői felügyelet alatt töltötte. 1443-ban Morea deszpotésze (azaz a Peloponnészoszi-félsziget helytartója) lett. Kétszer nősült: először az epiruszi olasz despota lányát, majd annak hirtelen halála után Leszbosz genovai urának gyermekét vette feleségül, azonban ő is meghalt, mielőtt gyermeket szülhetett volna férjének.

Amikor meghalt VIII. Ióannész, trónviszály robbant ki Kónsztantinosz és öccse, Démétriosz között, amelynek eldöntésére II. Murád szultánt kérték fel. Ő 1449-ben Konstantint tette a trónra, aki a bizánci–török kapcsolatok javítása érdekében megpróbálta feleségül venni távoli rokonát, II. Murád özvegyét, de nem járt sikerrel, mert az új szultán, a Hódító melléknévvel felruházott II. Mohamed el akarta foglalni Konstantinápolyt. A császár minden eszközt megragadott, hogy valamiféle katonai segítséget kapjon, ennek érdekében még a katolikus és ortodox egyházak egyesülését is kimondta 1452-ben. Ezzel azonban maga ellen hangolta alattvalóinak többségét. Miniszterét és hadvezérét, Lukasz Notarasz nagyherceget is veszélyesen eltávolította önmagától.

Az ostrom megkezdése előtt II. Mohamed szultán felajánlotta Kónsztantinosznak, hogy zavartalanul uralkodhat Moreában, ő azonban a hősi halált választotta. Az ostrom ellen, a falakon harcolva érte a halál. A győztes törökök napokig lándzsára tűzte hordozták levágott fejét. Később méltó temetést kapott. Egyes ortodoxok szentként tisztelik, noha hivatalosan nem avatták azzá. (Bővebben lásd: Konstantinápoly eleste.)

Bár Konstantinápoly elestével a Bizánci Birodalom megszűnt, a Kr. e. 753-ban alapított Római Birodalom nem ekkor tűnt el végleg. A moreai Münsztra városát és környékét Konstantin fivére, Tamás 1460-ig tartotta, míg a negyedik keresztes hadjárat óta létező Trapezunti Császárságot 1461-ben foglalták el az oszmánok.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.abbamoses.com/months/may.html
  2. Attól függően, hogy császárnak tekintik-e a megválasztott (XI.) Kónsztantinosz Laszkariszt († 1205).

Források[szerkesztés]


Előző uralkodó:
VIII. Ióannész
Bizánci császár
14481453
A Palaiologoszok címere
Következő uralkodó:
nem volt