235
Ellenőrzött
| 235 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 235 |
| Ab urbe condita | 988 |
| Bahái naptár | -1609 – -1608 |
| Berber naptár | 1185 |
| Bizánci naptár | 5743 – 5744 |
| Buddhista naptár | 779 |
| Burmai naptár | -403 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 227 – 228 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 290 – 291 |
| Shaka Samvat | 157 – 158 |
| Holocén naptár | 10235 |
| Iráni naptár | 387 BP – 386 BP |
| Japán naptár | 895 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 2931–2932 |
| Kopt naptár | -49 – -48 |
| Koreai naptár | 2568 |
| Muszlim naptár | 399 BH – 398 BH |
| Örmény naptár | N/A |
| Szeleukida naptár | 546–547 |
| Thai szoláris naptár | 778 |
| Zsidó naptár | 3995 – 3996 |
Évszázadok: 2. század – 3. század – 4. század
Évtizedek: 180-as évek – 190-es évek – 200-as évek – 210-es évek – 220-as évek – 230-as évek – 240-es évek – 250-es évek – 260-as évek – 270-es évek – 280-as évek
Évek: 230 – 231 – 232 – 233 – 234 – 235 – 236 – 237 – 238 – 239 – 240
Események
[szerkesztés]Római Birodalom
[szerkesztés]- Cnaeus Claudius Severust és Lucius Tiberius Claudius Quintianust választják consulnak.
- A Legio XXII Primigenia katonái fellázadnak Moguntiacumban és meggyilkolják Severus Alexander császárt és anyját, Iulia Mamaeát. A katonák a Legio IV Italica parancsnokát, az egyszerű származású Maximinus Thraxot kiáltják ki császárrá. Miután a praetoriánus gárda is mellé állt, a szenátus vonakodva, de elfogadja a választást.
- A birodalom közel ötven évre, 284-ig válságba jut, katonacsászárok váltják egymást; polgárháborúk, barbár betörések, politikai instabilitás, gazdasági válság jellemzi ezt az időszakot.
- Maximinus kivégezteti Severus Alexander közeli tanácsadóit. Két összeesküvés is szerveződik a meggyilkolására: egy Magnus nevű szenátor a Rajna hídját akarta lerombolni, miután a császár átkelt a folyón, hogy kiszolgáltassa őt a germánoknak; valamint mezopotámiai íjászok Titus Quartinust volt tartományi kormányzót akarják megválasztani Maximinus meggyilkolása után. Mindkét terv lelepleződik, vezetőiket kivégzik.
- Maximinus császár átkel a Rajnán és legyőzi az alemannokat, akik korábban betörtek a birodalom területére.[1]
- Severus Alexander toleráns valláspolitikája után Maximinus ismét üldözni kezdi a keresztényeket. Pontianust, Róma püspökét, valamint Hippolytus ellenpápát is letartóztatják és bányába küldik. Pontianus lemond és nem sokkal később meghal. Utóda Anterus.
Születések
[szerkesztés]- Szun Hsziu, Vu állam császára
Halálozások
[szerkesztés]- március 18. – Severus Alexander, római császár
- Iulia Avita Mamaea, Severus Alexander anyja
- Pontianus pápa
- Hippolytus ellenpápa
- Cassius Dio, görög történetíró
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Franciaország története. I. A kezdetektől a Bourbon-restaurációig Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2005. 145. o. ISBN 978 963 389 756 0
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 235 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
