Szén-diszulfid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szén-diszulfid
Carbon-disulfide-2D-dimensions.png
Szén-diszulfid
Carbon-disulfide-3D-vdW.png
IUPAC-név Szén-diszulfid
Más nevek szénkéneg
Kémiai azonosítók
CAS-szám 75-15-0
SMILES
S=C=S
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet CS2
Moláris tömeg 76,1 g/mol
Megjelenés színtelen folyadék
Nem tiszta állapotban világossárga
Sűrűség 1,26 g/cm³
Olvadáspont -111,6 °C (161,6 K)
Forráspont 46 °C (319 K)
Oldhatóság (vízben) 0,2 g/100 ml (20 °C)
Veszélyek
EU osztályozás Tűzveszélyes (F)
Mérgező (T)[1]
NFPA 704
NFPA 704.svg
4
3
0
 
R mondatok R11, R36/38, R48/23, R62, R63[1]
S mondatok (S1/2), S16, S33, S36/37, S45[1]
Lobbanáspont -30 °C
Öngyulladási
hőmérséklet
90 °C
LD50 1200 mg/kg (patkány, szájon át)[2]
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek Szén-dioxid
Karbonil-szulfid
Az infoboxban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A szén-diszulfid (vagy más néven szénkéneg) a szén-dioxid kénanalóg[3] vegyülete. Erősen mérgező, illékony folyadék. Apoláris molekulákat alkot, emiatt vízben nem oldódik (oldhatósága 0,1 g/100 ml). Korlátlanul elegyedik viszont alkohollal, éterrel és kloroformmal.[4] Sok szerves vegyület, apoláris molekulák (például zsírok, olajok, gyanták, kaucsuk, jód, foszfor, kén) jó oldószere. Teljesen tiszta állapotban kellemes, éterre emlékeztető szagú vegyület. A közönséges szénkéneg kellemetlen (a rothadt retekére emlékeztető) szagú, mert fény hatására bűzös vegyületekké bomlik. Fénytörése nagy.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]

Könnyen bomlik, ami azzal magyarázható, hogy benne a kén -2-es oxidációs számú, ami nem túl stabilis oxidációs állapot.

Gyúlékony vegyület, már parázsló gyújtópálcától is meggyulladhat. Világoskék lánggal ég, égésekor szén-dioxid és kén-dioxid keletkezik. A szén-diszulfid-levegő elegy már szikra hatására is belobbanhat.

A szén-diszulfid anhidrotiosav, tiobázisokkal tiokarbonátokká alakul.

Reakcióba lép alkoholos hidroxilcsoportokat tartalmazó szerves vegyületekkel, így például a nátrium-cellulózzal alkotott, sűrű kolloid oldata a viszkóz.

Élettani hatása[szerkesztés]

A szén-diszulfid erős méreg, főként a központi idegrendszerre hat. Gőzeinek ismételt belégzésekor először mámoros hangulatot, indokolatlan jókedvet okoz, majd dührohamokat kap a mérgezett. Fülzúgást, kettős látást, éjszakai álmatlanságot, szédülést, fejfájást, ingerlékenységet okozhat.

Előállítása[szerkesztés]

Előállítása történhet elemeiből, vagy metánból és kénből.

Elemeiből úgy állítják elő, hogy kéngőzöket izzó faszénen vezetnek át. A távozó gőzöket víz alá vezetik. A szennyezéseket klórmész és ólomsók jelenlétében végzett desztillációval távolítják el. A szennyező anyagok eltávolíthatók higany(II)-klorid 1%-os oldatával összerázva is, ekkor a kellemetlen szagú kéntartalmú vegyületek higany(II)-szulfiddá (HgS) alakulnak.

Felhasználása[szerkesztés]

Mivel jó oldószer, a felhasználása is ezen tulajdonságon alapszik. Oldja a ként, a foszfort, a kámfort, a kaucsukot. Az iparban zsírok, olajok, gyanták kivonására alkalmazzák. A műselyemgyártásban nagy mennyiségben használják viszkóz előállítására. Használható a kaucsuk vulkanizálására, valamint a növények kiültetése (palántázása) előtt a különösen értékesebb, finomabb terményeknél a drótféreg (Agriotes spp.) irtására[5] és az ürgék ellen[6] is. A filoxéra megelőzésére helyenként még ma is alkalmazzák.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c A szén-diszulfid (ESIS)
  2. A szén-diszulfid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 22. (JavaScript szükséges) (németül)
  3. Olyan vegyület, amelyben az oxigént kén helyettesíti, amely a periódusos rendszer oxigénnel azonos csoportjába (VI/A) tartozik.
  4. William M. Haynes. CRC Handbook of Chemistry and Physics, 97th Edition. CRC Press, pp. 3-92. o. (2016). ISBN 978-1-4987-5429-3 
  5. Huszadik Század, 1913. május: Hogyan védekezhetünk a drótféreg ellen?
  6. Digitális Tankönyvtár: A kukorica kártevői
  7. Agrároldal: talajfertőtlenítő szerek

Források[szerkesztés]