Higany(II)-klorid
| Higany(II)-klorid | |||
Higany(II)-klorid | |||
| IUPAC-név | Higany(II)-klorid Higany-diklorid | ||
| Más nevek | Merkuri-klorid szublimát | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 7487-94-7 | ||
| PubChem | 24085 | ||
| ChemSpider | 22517 | ||
| EINECS-szám | 231-299-8 | ||
| DrugBank | DB13765 | ||
| KEGG | C13377 | ||
| ChEBI | 31823 | ||
| RTECS szám | OV9100000 | ||
| ATC kód | D08AK03 | ||
| InChIKey | LWJROJCJINYWOX-UHFFFAOYSA-L | ||
| Beilstein | 4937255 | ||
| Gmelin | 100830 | ||
| UNII | 53GH7MZT1R | ||
| UN-szám | 1624 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | HgCl2 | ||
| Moláris tömeg | 271,52 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér, szilárd | ||
| Sűrűség | 5,43 g/cm³, szilárd | ||
| Olvadáspont | 277 °C | ||
| Forráspont | 302 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 7,4 g/100 ml (20 °C) | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Molekulaforma | lineáris | ||
| Dipólusmomentum | nulla | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Nagyon mérgező (T+) Veszélyes a környezetre (N)[1] | ||
| R mondatok | R28, R34, R48/24/25, R62, R68, R50/53[1] | ||
| S mondatok | (S1/2), S26, S36/37/39, S45, S60, S61[1] | ||
| Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
| LD50 | 1 mg/kg (patkány)[2] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | Higany(II)-fluorid Higany(II)-bromid Higany(II)-jodid | ||
| Azonos anion | Cink-klorid Kadmium-klorid Higany(I)-klorid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A higany(II)-klorid (vagy szublimát, INN: mercuric chloride) a higany klórral alkotott egyik vegyülete (a higany oxidációs száma +2). Képlete HgCl2. Színtelen, rombos kristályokat alkot. Por alakjában fehér színű. Könnyen szublimál. A higany(II)-klorid gőzei erősebb hűtés hatására közvetlenül szilárd anyaggá alakulnak. Vízben oldható, különösen forró vízben oldódik jól. (100 g víz 20 °C-on 6,6 g, 100 °C-on 54 g higany(II)-kloridot old.) Feloldódik glicerinben is. A vizes oldatának íze fémes, fanyar. A vizes oldatának kémhatása hidrolízis miatt savas. Gáz halmazállapotban lineáris szerkezetű molekulákat alkot. Erős méreg.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A higany(II)-klorid vizes oldata savas kémhatású, de nátrium-klorid hozzáadásakor semleges kémhatásúvá válik. Ekkor ugyanis egy olyan komplex higanyvegyület képződik, amely nem hidrolizál.
A vegyület vizes oldatát a magnéziumpor redukálja, higany válik ki. Más, a higanynál pozitívabb fémek (például réz, vas, nikkel) is higanyt tesznek szabaddá a higany(II)-klorid oldatból. Emiatt az oldatba mártott rézlemezen ezüstfehér bevonat alakul ki.
Hg2+ + Mg → Mg2+ + Hg
Hg2+ + Cu → Cu2+ + Hg
Hg2+ + Fe → Fe2+ + Hg
Hg2+ + Ni → Ni2+ + Hg
Ammónium-hidroxid hatására higany(II)-amido-kloriddá alakul. Fény hatására bomlik.
Élettani hatása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A higany(II)-klorid erős méreg, már 0,1-0,5 g-ja is halálos lehet. Heveny mérgezést okoz a gyomorba jutva, a gőzeinek ismételt belégzése idült mérgezést vált ki. Az idült mérgezés tünetei a kellemetlen szájíz, a szárazság-érzés, a nyálkahártyák gyulladása és emésztési panaszok. Hat az idegrendszerre is, remegni kezd a szemhéj, az ajkak, a kéz és később az egész test, beszédbeli és járásbeli nehézségeket okoz.
Előállítása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A higany(II)-kloridot higany(II)-szulfátból és konyhasóból állítják elő. A keveréket üvegedényben szublimáltatják, a higany(II)-klorid az edény hidegebb részein szilárdul meg,a mellette keletkező nátrium-szulfát az edény alján marad vissza.
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A higany(II)-klorid oldatot korábban fertőtlenítőszerként használták. Nem alkalmas fémeszközök fertőtlenítésére, mert oldja a higanynál negatívabb standardpotenciálú fémeket.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.