Ugrás a tartalomhoz

Higany(II)-klorid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Higany(II)-klorid

Higany(II)-klorid
IUPAC-névHigany(II)-klorid
Higany-diklorid
Más nevekMerkuri-klorid
szublimát
Kémiai azonosítók
CAS-szám7487-94-7
PubChem24085
ChemSpider22517
EINECS-szám231-299-8
DrugBankDB13765
KEGGC13377
ChEBI31823
RTECS számOV9100000
ATC kódD08AK03
InChIKeyLWJROJCJINYWOX-UHFFFAOYSA-L
Beilstein4937255
Gmelin100830
UNII53GH7MZT1R
UN-szám1624
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletHgCl2
Moláris tömeg271,52 g/mol
Megjelenésfehér, szilárd
Sűrűség5,43 g/cm³, szilárd
Olvadáspont277 °C
Forráspont302 °C
Oldhatóság (vízben)7,4 g/100 ml (20 °C)
Kristályszerkezet
Molekulaformalineáris
Dipólusmomentumnulla
Veszélyek
EU osztályozásNagyon mérgező (T+)
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatokR28, R34, R48/24/25, R62, R68, R50/53[1]
S mondatok(S1/2), S26, S36/37/39, S45, S60, S61[1]
Lobbanáspontnem gyúlékony
LD501 mg/kg (patkány)[2]
Rokon vegyületek
Azonos kationHigany(II)-fluorid
Higany(II)-bromid
Higany(II)-jodid
Azonos anionCink-klorid
Kadmium-klorid
Higany(I)-klorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A higany(II)-klorid (vagy szublimát, INN: mercuric chloride) a higany klórral alkotott egyik vegyülete (a higany oxidációs száma +2). Képlete HgCl2. Színtelen, rombos kristályokat alkot. Por alakjában fehér színű. Könnyen szublimál. A higany(II)-klorid gőzei erősebb hűtés hatására közvetlenül szilárd anyaggá alakulnak. Vízben oldható, különösen forró vízben oldódik jól. (100 g víz 20 °C-on 6,6 g, 100 °C-on 54 g higany(II)-kloridot old.) Feloldódik glicerinben is. A vizes oldatának íze fémes, fanyar. A vizes oldatának kémhatása hidrolízis miatt savas. Gáz halmazállapotban lineáris szerkezetű molekulákat alkot. Erős méreg.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A higany(II)-klorid vizes oldata savas kémhatású, de nátrium-klorid hozzáadásakor semleges kémhatásúvá válik. Ekkor ugyanis egy olyan komplex higanyvegyület képződik, amely nem hidrolizál.

A vegyület vizes oldatát a magnéziumpor redukálja, higany válik ki. Más, a higanynál pozitívabb fémek (például réz, vas, nikkel) is higanyt tesznek szabaddá a higany(II)-klorid oldatból. Emiatt az oldatba mártott rézlemezen ezüstfehér bevonat alakul ki.

Hg2+ + Mg → Mg2+ + Hg

Hg2+ + Cu → Cu2+ + Hg

Hg2+ + Fe → Fe2+ + Hg

Hg2+ + Ni → Ni2+ + Hg

Ammónium-hidroxid hatására higany(II)-amido-kloriddá alakul. Fény hatására bomlik.

A higany(II)-klorid erős méreg, már 0,1-0,5 g-ja is halálos lehet. Heveny mérgezést okoz a gyomorba jutva, a gőzeinek ismételt belégzése idült mérgezést vált ki. Az idült mérgezés tünetei a kellemetlen szájíz, a szárazság-érzés, a nyálkahártyák gyulladása és emésztési panaszok. Hat az idegrendszerre is, remegni kezd a szemhéj, az ajkak, a kéz és később az egész test, beszédbeli és járásbeli nehézségeket okoz.

A higany(II)-kloridot higany(II)-szulfátból és konyhasóból állítják elő. A keveréket üvegedényben szublimáltatják, a higany(II)-klorid az edény hidegebb részein szilárdul meg,a mellette keletkező nátrium-szulfát az edény alján marad vissza.

A higany(II)-klorid oldatot korábban fertőtlenítőszerként használták. Nem alkalmas fémeszközök fertőtlenítésére, mert oldja a higanynál negatívabb standardpotenciálú fémeket.

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.