Higany(II)-klorid
Higany(II)-klorid | |
Higany(II)-klorid | |
IUPAC-név | Higany(II)-klorid Higany-diklorid |
Más nevek | Merkuri-klorid szublimát |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7487-94-7 |
ATC kód | D08AK03 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | HgCl2 |
Moláris tömeg | 271,52 g/mol |
Megjelenés | fehér, szilárd |
Sűrűség | 5,43 g/cm³, szilárd |
Olvadáspont | 277 °C |
Forráspont | 302 °C |
Oldhatóság (vízben) | 7,4 g/100 ml (20 °C) |
Kristályszerkezet | |
Molekulaforma | lineáris |
Dipólusmomentum | nulla |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Nagyon mérgező (T+) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
R mondatok | R28, R34, R48/24/25, R62, R68, R50/53[1] |
S mondatok | (S1/2), S26, S36/37/39, S45, S60, S61[1] |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
LD50 | 1 mg/kg (patkány)[2] |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | Higany(II)-fluorid Higany(II)-bromid Higany(II)-jodid |
Azonos anion | Cink-klorid Kadmium-klorid Higany(I)-klorid |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A higany(II)-klorid (vagy szublimát, INN: mercuric chloride) a higany klórral alkotott egyik vegyülete (a higany oxidációs száma +2). Képlete HgCl2. Színtelen, rombos kristályokat alkot. Por alakjában fehér színű. Könnyen szublimál. A higany(II)-klorid gőzei erősebb hűtés hatására közvetlenül szilárd anyaggá alakulnak. Vízben oldható, különösen forró vízben oldódik jól. (100 g víz 20 °C-on 6,6 g, 100 °C-on 54 g higany(II)-kloridot old.) Feloldódik glicerinben is. A vizes oldatának íze fémes, fanyar. A vizes oldatának kémhatása hidrolízis miatt savas. Gáz halmazállapotban lineáris szerkezetű molekulákat alkot. Erős méreg.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]A higany(II)-klorid vizes oldata savas kémhatású, de nátrium-klorid hozzáadásakor semleges kémhatásúvá válik. Ekkor ugyanis egy olyan komplex higanyvegyület képződik, amely nem hidrolizál.
A vegyület vizes oldatát a magnéziumpor redukálja, higany válik ki. Más, a higanynál pozitívabb fémek (például réz, vas, nikkel) is higanyt tesznek szabaddá a higany(II)-klorid oldatból. Emiatt az oldatba mártott rézlemezen ezüstfehér bevonat alakul ki.
Hg2+ + Mg → Mg2+ + Hg
Hg2+ + Cu → Cu2+ + Hg
Hg2+ + Fe → Fe2+ + Hg
Hg2+ + Ni → Ni2+ + Hg
Ammónium-hidroxid hatására higany(II)-amido-kloriddá alakul. Fény hatására bomlik.
Élettani hatása
[szerkesztés]A higany(II)-klorid erős méreg, már 0,1-0,5 g-ja is halálos lehet. Heveny mérgezést okoz a gyomorba jutva, a gőzeinek ismételt belégzése idült mérgezést vált ki. Az idült mérgezés tünetei a kellemetlen szájíz, a szárazság-érzés, a nyálkahártyák gyulladása és emésztési panaszok. Hat az idegrendszerre is, remegni kezd a szemhéj, az ajkak, a kéz és később az egész test, beszédbeli és járásbeli nehézségeket okoz.
Előállítása
[szerkesztés]A higany(II)-kloridot higany(II)-szulfátból és konyhasóból állítják elő. A keveréket üvegedényben szublimáltatják, a higany(II)-klorid az edény hidegebb részein szilárdul meg,a mellette keletkező nátrium-szulfát az edény alján marad vissza.
Felhasználása
[szerkesztés]A higany(II)-klorid oldatot korábban fertőtlenítőszerként használták. Nem alkalmas fémeszközök fertőtlenítésére, mert oldja a higanynál negatívabb standardpotenciálú fémeket.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
- Bodor Endre: Szervetlen kémia I.