Ezüst-nitrát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ezüst-nitrát
Silver-nitrate-2D.svg
SilverNitrate.JPG
IUPAC-név ezüst-nitrát
Más nevek lápisz, pokolkő
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7761-88-8
EINECS-szám 231-853-9
ATC kód D08AL01
Gyógyszer szabadnév silver nitrate
Gyógyszerkönyvi név Argenti nitras
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet AgNO3
Moláris tömeg 169,87 g/mol
Megjelenés színtelen, nem higroszkópos kristályos só
Halmazállapot szilárd
Sűrűség 4,35 g/cm3 (20 °C)
Olvadáspont 212 °C
Forráspont 444 °C
Oldhatóság (vízben) 2160 g/l (20 °C)
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet romboéderes
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
−123 kJ/mol
Standard moláris
entrópia
So298
99,6 J/(mol·K)
Veszélyek
EU osztályozás Maró hatású (C) Hazard C.svg
Környezetre ártalmas (N) Hazard N.svg
EU Index 047-001-00-2
R mondatok R34, R50/53
S mondatok S26, S45, S60, S61
Lobbanáspont nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation az ezüst vegyületei
Azonos anion nitrátok
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Az ezüst-nitrát (pokolkő) az ezüst salétromsavval alkotott sója. Képlete AgNO3. Színtelen, kristályos vegyület, vízben oldódik. Vízoldhatósága különösen magasabb hőmérsékleten nagyon jó. Metanolban, etanolban és glicerinben is feloldódik. Vizes oldata semleges (vagy csak alig savas) kémhatású. Nem higroszkópos, eltartható tiszta levegőn anélkül, hogy változna.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ezüst-nitrát fekete nyomot hagy a bőrön

Fény vagy szerves anyagok hatására könnyen redukálódik. Felhalmozódik a bőrben és a nyálkahártyákban. Bőrre kerülve a bőrön fekete foltot hagy, ennek oka az, hogy az ezüst-nitrát redukálódik és fémezüst válik ki. Égeti és összehúzza a bőrt, akár gyulladásos betegségeket is okozhat. Hasonlóan redukálódik más szerves anyagok (például papír, szövet) felületén is. Oxidáló, maró hatású anyag tömény állapotban. Magasabb hőmérsékleten hidrogén vagy foszfor hatására fémezüstté redukálódik. Klór hatására ezüst-kloriddá és ezüst-kloráttá, bróm hatására ezüst-bromiddá és ezüst-bromáttá alakul. Kénnel melegítve ezüst-szulfiddá alakítható. A kén-hidrogén a vegyület vizes oldatából fekete ezüst-szulfidot szabadít fel. Vizes oldatából sósav hatására fehér csapadék, ezüst-klorid válik ki. Az ezüstnél pozitívabb fémek (például higany, réz, vas, cink, alumínium) hatására ezüst válik ki belőle. Vizes oldatából higany hatására ezüstamalgám válik ki tűk alakjában. Redukáló hatású anyagok, például szőlőcukor, formaldehid a vegyület ammóniás oldatát redukálják, ezüstöt szabadítanak fel belőle, az ezüst ekkor az edényfalán válik ki tükörként. Kettős sókat képez az ezüst halogenidjeivel és az alkálifémek nitrátjaival.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ezüst-nitrátot ezüst salétromsavban való feloldásával állítják elő.

\mathrm{2 \ Ag + 4 \ HNO_3 \rightarrow 2 \ AgNO_3 + 2 \ H_2O + 2 \  NO_2}

Olvasztott ezüst-nitrát (pokolkő) előállítására megolvasztják az ezüst-nitrát kristályait, és vékony rudakba öntik. A maró hatását azzal szokás csökkenteni, hogy az ezüst-nitrátot 66,7% kálium-nitráttal olvasztják össze. A kálium-nitrátot tartalmazó ezüst-nitrát-rudacskák kevésbé törékenyek, mint a tisztán ezüst-nitrátot tartalmazók.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ezüstvegyületek túlnyomó részét ezüst-nitrátból állítják elő olcsósága, és előnyös tulajdonságai miatt - vízoldható, és nem higroszkópos. Az orvosi gyakorlatban (többnyire kálium-nitráttal összeolvasztva) rudacskák formájában edzőszerként és szemölcsök leégetésére használták. Laboratóriumokban halogén- és cianidionok kimutatására, és mennyiségük meghatározására használható.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]