Benzoxónium-klorid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Benzoxónium-klorid
Benzoxonium.gif
IUPAC-név benzil-dodecil-bisz(2-hidroxietil)ammónium-klorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 19379-90-9
ATC kód A01AB14, D08AJ05
Gyógyszer szabadnév benzoxonium chloride
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C23H42ClNO2
Moláris tömeg 400,04 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A benzoxónium-klorid (INN: benzoxonium chloride) erős bakteriosztatikus és baktericid hatású a Gram-pozitív és kisebb mértékben a Gram-negatív kórokozókra. Különösen hatásos a száj- és torokfertőzéseket okozó, valamint a dentális plakkok képződéséért felelős törzsekre.

A benzoxónium-kloridnak fungicid hatása is van, valamint antivirális tulajdonságokkal rendelkezik a membránnal bíró vírusok, mint például az influenza, parainfluenza és herpes simplex vírusokkal szemben.

Ez az antiszeptikus, kationos szerkezet nagyfokú felületi aktivitással rendelkezik, ami erős penetrációt tesz lehetővé a környező szövetekbe.

Farmakokinetikai tulajdonságok[szerkesztés]

A benzoxónium-klorid szisztémásan gyakorlatilag nem szívódik fel. Emberben a vizelettel kis mértékben ürül (24 óra alatt a bevitt dózis kb. 1%-a). Plazmaszintje alig mérhető.

Állatkísérletek során a per os alkalmazott gyógyszer kb. 95%-a kiürül a széklettel. Szövetekben kumuláció nem volt megfigyelhető.

Készítmények[szerkesztés]