Plazma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy plazmalámpa

A fizikában és a kémiában a plazma ionizált gázt jelent, illetve a negyedik halmazállapotot a szilárd, a folyékony és a gáznemű mellett. Az ionizált itt azt jelenti, hogy az anyagot alkotó atomokról egy vagy több elektron leszakad, és így a plazma ionok és szabad elektronok keveréke lesz. Mivel az elektronok már nem lesznek az atomokhoz kötve, hanem szabadon mozoghatnak a plazmában, a plazma elektromosan vezetővé válik és az elektromágneses mezőkkel kölcsönhatásba lép.

A halmazállapot e negyedik formáját először Sir William Crookes írta le 1879-ben, az elnevezés pedig Irving Langmuir nevéhez fűződik 1928-ban (a vérplazmára emlékeztette).

A látható Világegyetem anyagának 99%-a ebben a halmazállapotban van. A plazma állapot csak igen magas hőmérsékleten, tízezer kelvin körül kezd kialakulni, mert csak itt áll rendelkezésre az elektronok leszakításához szükséges energia.

A plazma kinetikus hőmérséklete és sűrűsége széles tartományban változhat (104 – 109 K; 105 – 1033 részecske/m³). Elektromos és mágneses térrel a plazma tulajdonságai térben és időben szabályozhatók. Mivel a plazma minden esetben jóval forróbb a szilárd anyagok által kezelhető kb. 3000 foknál, ezért kezelése mágneses és ritkábban elektromos térrel történik. A plazma, magas hőmérséklete miatt, intenzív elektromágneses sugárzó is, magyarul rendkívül sok fényt bocsát ki. Ennek spektruma azonban némileg eltér a feketetest-sugárzástól. Ezzel a sugárzással gyorsan energiát veszít, ezáltal a plazmaállapot rövidesen megszűnik. A sugárzási veszteséget jelentősen csökkenteni lehet, ha azt a plazmát tartalmazó tartály belső falát alkotó tükrös felületek visszasugározzák.

A plazmát alkotó elektronok és ionok nincsenek egymáshoz kötve, és különböző töltésük és tömegük miatt elektromos és mágneses tér hatására máshogy viselkednek, ami további elektromos és mágneses tér forrása. Emiatt a plazma viselkedése igen bonyolult, fizikai tulajdonságait a magnetohidrodinamika írja le. Napjainkban széles körű plazmakutatás folyik az univerzum mélyebb megismerésére, új gyártási eljárások és műszaki termékek (fényforrások, plazma-kijelzők) kialakítására és az emberiség számára oly fontos kontrollált magfúziós energiatermelés megvalósítására.

Természetes plazmák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: intergalaktikus tér, napszél

Plazma a leggyakoribb anyag a világegyetemben, messzire elnyúló szakaszokban van jelen a világűrben. A csillagok anyaga plazma, és a csillagközi térben is sok plazma található, de mivel a csillagközi tér nagyon tág, a plazmák pedig próbálják kitölteni a rendelkezésre álló helyet - akárcsak a gázok - sűrűségük nagyon kicsi lehet, ezért az ilyen fajta plazmát "híg plazmának" is szokták nevezni. Mivel a csillagok is plazmaállapotban vannak, lövellhetnek ki magukból plazmaadagokat. Ezt nevezik napszélnek.

A mi Naprendszerünkben a Nap folyamatosan napszélt lövell magából. A napszél elsodródik a világűrben és természetesen hozzánk is elér. Mivel Földünk körül mágneses mező van, a plazmát pedig a mágneses tér befolyásolja, a napszélt az északi és a déli pólus magához vonzza. Ezeken a részeken alakul ki a napszél ionizáló hatására a sarki fény.

Bővebben: sarki fény

Plazmajelenség a Földön természetes módon keletkezhet gyors égéskor is, amit lángnak vagy tűznek mondunk, de villámláskor is plazma keletkezik.

A plazma gyakorlati alkalmazása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Élelmiszerfertőtlenítés

Szobahőmérsékleten és atmoszferikus nyomáson is elő lehet állítani egyszerű plazmát, a hideg plazmát, ha két elektróda közé hélium és oxigén keverékét juttatjuk.

Mivel a plazmában az elektronok nincsenek az atomokhoz kötve, szabadon és nagy sebességgel mozoghatnak, ahol atomokkal vagy molekulákkal ütközve hatékonyan pusztítják az emberi szervezetre veszélyes mikroorganizmusokat is. Alkalmazható az élelmiszeriparban használt víz, csomagolóanyagok és felületek (pl. szállítószalag) fertőtlenítésére is.

  • Világítás

Napjainkban vonják be az EU-ban a fémszálas izzólámpákat és helyettük kompakt fénycsöveket lehet vásárolni. Ezekben gáz található. Működési elvük a gázkisülés jelenségen alapul. A gázkisülésekben a gáz ionizálódik, tehát plazma keletkezik. A fénycsövek előnye az energiatakarékosság, hátránya, hogy az általa kibocsátott fény vibrál, ami az emberi szemnek nem jó.

Bővebben: Kompakt fénycső

  • energiatermelés
A fúziós reaktor működési vázlata

Ennek eszköze a jelenleg kutatási fázisban lévő fúziós erőmű. A magfúziós kutatások még csak néhány évtizede kerültek nézőpontba.

Egy ilyen fúziós reaktor-típus a Tokamak, aminél egy toroid-csőbe zárt deutérium-trícium gázkeverékben magas hőmérsékletű plazmát hoznak létre nagy elektromos áramot indukálva, mely fűti a plazmát és ugyanakkor össze is nyomja a Pinch-effektus hatására.

  • hegesztés
  • vágás
  • felületek védőréteggel való bevonása
  • fémek előállítása

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Budó Á.-Pócza J. (1981): Kísérleti fizika I. II. Tankönyvkiadó, Budapest

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Plasma_(physics) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Plazma témájú médiaállományokat.