Triklozán
| Triklozán | |
 | |
 | |
| IUPAC-név | 2-(2,4-diklórfenoxi)-5-klórfenol |
| Más nevek | 2,4,4′-triklór-2′-hidroxidifenil-éter, 5-klór-(2,4-diklórfenoxi)fenol, triklór-2′-hidroxidifenil-éter, CH-3565, Lexol 300, Irgasan DP 200 |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 3380-34-5 |
| PubChem | 5564 |
| ChemSpider | 5363 |
| EINECS-szám | 222-182-2 |
| DrugBank | DB08604 |
| KEGG | D06226 |
| ChEBI | 164200 |
| ATC kód | D08AE04 |
| Gyógyszer szabadnév | Triclosan |
| SMILES | C1=CC(=C(C=C1Cl)O)OC2=C(C=C(C=C2)Cl)Cl |
| InChIKey | XEFQLINVKFYRCS-UHFFFAOYSA-N |
| Beilstein | 2057142 |
| UNII | 4NM5039Y5X |
| ChEMBL | CHEMBL849 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C12H7Cl3O2 |
| Moláris tömeg | 289,541 g/mol |
| Olvadáspont | 55-57°C |
| Forráspont | 120 °C |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Irritatív (Xi) Veszélyes a környezetre (N)[1] |
| R mondatok | R36/38, R50/53[1] |
| S mondatok | S26, S39, S46, S60, S61[1] |
| Lobbanáspont | 223 °C[1] |
| LD50 | 3700 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A triklozán erős, széles spektrumú baktérium- és gombaellenes fertőtlenítőszer.[2]
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Különféle kozmetikai termékekben (fogkrém, folyékony szappan, dezodor, szájvíz, borotválkozás utáni szer) is felhasználják, bár egészségügyi kockázatai (hosszú távon kis koncentrátumban is hatással lehet pl. a pajzsmirigy működésére) miatt egyre kevésbé. A triklozán-tartalmat az európai uniós és a magyarországi szabályozás szerint fel kell tüntetni a kozmetikumokon, viszont a kisebb méretű felhasználást nem kötelező kiírni.[3]
Hátrányai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A triklozán a termékekkel az emberi szervezetbe bejutva (szájon, száj-nyálkahártyán vagy a bőrön keresztül) felhalmozódik, és számos nem kívánt hatása van. Az Európai Unió élelmiszerrel érintkező termékekben (01010/169/EU) valamint biocid (rovarirtó, szabadtéri fertőtlenítő stb.) termékekben (2010/675/EU) betiltotta a triklozán használatát, viszont kozmetikumokban és például fogkrémekben továbbra is engedélyezettek.
A triklozánnal kapcsolatos megállapítások:[4]
- hogy megzavarhatja az élőlények hormonháztartását: gátolja a férfi és a női nemi hormonok működését,
- hatással lehet a magzat növekedésére és fejlődésére
- továbbá károsítja a pajzsmirigy működését.
- egyes daganatos betegségekkel összefüggésben lehet,
- fejlődési rendellenességek és májkárosodás.
- Szájba kerülve elpusztíthatja a szájflóra, lenyelve pedig a bélflóra hasznos baktériumait.
- károsítja az izmok működését.
- antibiotikum-rezisztenciát okoz.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 5 A triklozán vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. augusztus 30. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Triklozán - lassan ható méreg a kozmetikumokban Tudatosvasarlo.hu
- ↑ Triklozán – lassan ható méreg a kozmetikumokban? Tudatos Vásárló
- ↑ Simon Gergely, környezetkémikus: Triklozán – lassan ható méreg a kozmetikumokban?
- ↑ "Lahlou Hajni: Legfontosabb tudnivalók a triklozánról". 2018. október 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. október 24.
 |
Ez a gyógyszerészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |