Kén-dioxid
| Kén-dioxid | |||
| IUPAC-név | kén-dioxid | ||
| Más nevek | kén(IV)-oxid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 7446-09-5 | ||
| PubChem | 1119 | ||
| ChemSpider | 1087 | ||
| EINECS-szám | 231-195-2 | ||
| DrugBank | DB16426 | ||
| KEGG | D05961 | ||
| ChEBI | 18422 | ||
| RTECS szám | WS4550000 | ||
| SMILES | O=S=O | ||
| InChIKey | RAHZWNYVWXNFOC-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 3535237 | ||
| Gmelin | 1443 | ||
| UNII | 0UZA3422Q4 | ||
| ChEMBL | CHEMBL1235997 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | SO2 | ||
| Moláris tömeg | 64,054 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen, szúrós szagú gáz | ||
| Sűrűség | 2,551 g/dm³, gáz (298 K) | ||
| Olvadáspont | −72,4 °C (200,75 K) nyomás alatt | ||
| Forráspont | −10 °C (263 K), légköri nyomáson szublimál | ||
| Oldhatóság (vízben) | 9,4 g/100 ml (25 °C) | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Molekulaforma | V alakú | ||
| Dipólusmomentum | 1,63 D | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Toxikus (T)[1] | ||
| R mondatok | R23, R34[1] | ||
| S mondatok | (S1/2), S9, S26, S36/37/39, S45[1] | ||
| Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
| PEL | 5 ppm (13 mg·m−3) | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos anion | szelén-dioxid tellúr-dioxid | ||
| Rokon vegyületek | kén-trioxid kénessav kénsav ózon | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A kén-dioxid (SO2) egy kémiai vegyület. Szobahőmérsékleten színtelen, szúrós szagú, mérgező gáz. Belélegezve a nyálkahártyát izgatja, a vörösvérsejteket roncsolja. A mikroorganizmusokat is elpusztítja, ezért a konzerviparban tartósításra használják. A színes anyagokat kifehéríti, a foltokat a textíliából eltünteti. A papír- és textiliparban főként fertőtlenítésre használják. Jó redukálószer. −10 °C-on cseppfolyósodik. A kénatom oxidációs száma a kén-dioxidban +4, a molekula V alakú, benne a kötésszög körülbelül 120°.
Manapság nagy hangsúlyt kap a légszennyezéssel kapcsolatban (lásd: szmog). SO2-t a természetben a vulkánok bocsátanak ki, illetve az iparban sok folyamat mellékterméke. Mivel a szén és a kőolajszármazékok változó mennyiségű kén összetevőt tartalmaznak, elégetésük során kén-dioxid is keletkezik. A légköri ózonnal történő további oxidációja kén-trioxidot eredményez. Mindkét oxid jelentősen hozzájárul a savas esők keletkezéséhez.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]A kén-dioxid reakcióit az alapján csoportosíthatjuk, hogy változik-e a reakcióban a kénatom oxidációs száma, és ha igen, akkor oxidálódik vagy redukálódik.
A kén-dioxid savanhidridnek is tekinthető, definíciótól függően. Vízben oldva kénessav keletkezik. Ebben a reakcióban a molekulában található kénatom oxidációs száma nem változik.
A kén-dioxid lehet oxidálószer és redukálószer is. Ha oxidálószer, a benne lévő kénatom redukálódik, oxidációs száma csökken.
A fenti reakció aktivált Al2O3 katalizátor alkalmazásával alkalmas az ipari méretű kén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.
A vegyület kénatomja oxidálható, ezekben a folyamatokban a kén-dioxid redukálószer, a benne található kénatom oxidációs száma nő.
A kénsav gyártásának alapanyaga, amikor is vanádium-pentoxid katalizátor jelenlétében oxidálják.
Kén-dioxid a borászatban
[szerkesztés]A kén-dioxid alkalmazásának három olyan alapvető szerepe van, amely rendkívül előnyössé teszi a borászati használatát:
- antioxidáns hatás
- antiszeptikus hatás
- íz, zamat és színalakító hatás
Több olyan adalékanyag is létezik, amely képes a fenti funkciók valamelyikét betölteni. Az aszkorbinsav például kiváló antioxidáns és ízjavító, de nincs antiszeptikus, mikroorganizmusok ellen ható tulajdonsága. A kálium-szorbát hatásos az élesztők ellen, de nincs antioxidáns tulajdonsága. A kén-dioxid egymagában mind a három tulajdonsággal rendelkezik.
Oldószer
[szerkesztés]A cseppfolyós kén-dioxid különösen alkalmas számos szervetlen kémiai reakció kivitelezésére. Általában a kovalens vegyületek nagyon jól oldódnak benne, pl. Br2, ICl, BCl3, CS2, PCl3, a szerves aminok, éterek, észterek, alkoholok, savak, merkaptánok.
Számos szolvolízis reakció ismert, pl.:
Hasonlóan reagál a nióbium és a volfrám kloridja.
Levegőszennyezés
[szerkesztés]A levegőben megengedett maximális koncentrációja 5 ppm (5·10−6 g/m³), de néhány növény már 1–2 ppm-nél súlyosan károsodik.
A legnagyobb mennyiség a szén (60%) és a tüzelőolajok (25%) elégetésekor kerül a levegőbe villamos erőművekből. Vulkánkitörésekkor is nagy mennyiség jut a környezetbe (kén-hidrogénnel, kén-trioxiddal és elemi kénnel együtt), ez azonban 1%-nál kisebb arány globális méretekben. A réz-, cink- és ólomfeldolgozás során 12% keletkezik, míg a kénsavgyártás 2%-kal kisebb mértékben járul hozzá a kibocsátáshoz.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c A kén-dioxid (ESIS)[halott link] (németül)
Források
[szerkesztés]- N. N. Greenwood – A. Earnshaw: Az elemek kémiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004., 945–949. oldal. ISBN 963-19-5255-X