Zsolnay-kút
| Zsolnay-kút | |
 | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Pécs |
| Cím | 7621 Pécs, Széchenyi tér |
| Építési adatok | |
| Szobrász | Pilch Andor |
| Készítés ideje | 1909–1912 |
| Felállítás ideje | 1930. |
| Felavatás ideje | 1930. |
| Felhasznált anyagok | eozin |
| Kivitelező(k) | Zsolnay porcelángyár |
| Tulajdonos | Pécs Város Önkormányzata |
| Alapadatok | |
| Típus | szökőkút |
| Magassága | 4 m |
| Elhelyezkedése | |
 Zsolnay-kút
Pozíció Pécs térképén
| |
 é. sz. 46° 04′ 34″, k. h. 18° 13′ 42″46.076100°N 18.228300°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 34″, k. h. 18° 13′ 42″46.076100°N 18.228300°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolnay-kút témájú médiaállományokat. | |
A Zsolnay-kút Pécs egyik leghíresebb kútja a Széchenyi tér déli részén. Létezik Kaposváron is Zsolnay-kút.
Története
[szerkesztés]Zsolnay Vilmos emlékére fia, Zsolnay Miklós 1908-ban felajánlotta, hogy díszkutat ajándékoz a városnak. A kút elkészítésével 1909-ben Pilch Andort bízták meg, amely 1912-ben készült el a Zsolnay Gyárban.[1] A kutat a következő évben átvette a város, azonban az elhelyezés helyéről nem tudtak dönteni különböző városrendezési okok, illetve az első világháború miatt. A művet 18 éven keresztül egy raktárépületben tárolták, végül 1930-ban állították fel az irgalmas rendiek temploma előtti téren. A négy méter magas eozin-kút ökörfejű vízköpői az úgynevezett nagyszentmiklósi kincsek egyik ivóedényének mintájára készültek. Arra a helyre állították fel a díszkutat, ahol a törökök idején az ún. „kádi csorgója” állt. A kút kávájának peremén a következő felirat olvasható: „Zsolnay Vilmos emlékkútja legyen örök szemtanúja Pécs város virulásának lakói boldogságának”.[2]
Galéria
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ www.utisugo.hu. [2009. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 28.)
- ↑ Népszabadság Online: Téma: Kultúra – Elfeledett magyarok
