Pécsi lakatfal
Magyarországon először Pécs belvárosában (a Janus Pannonius utcában, amely a Széchenyi téri dzsámit és a Pécsi székesegyházat köti össze, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma hátsó homlokzatához közel, a túloldalon) jelentek meg a szerelmesek lakatjai két egymáshoz közeli vaskerítésen, amelyeknek voltaképp soha nem volt kerítés funkciója, inkább egy nélküle puszta sarkot díszítettek.[1]
Története[szerkesztés]
A lakatfal keletkezéséről többféle bizonytalan alapokon nyugvó elmélet is létezik. A jelenleg legáltalánosabban elfogadott szerint eredetileg 1971-ben, sikeres érettségijüket követően a közeli középiskola végzős tanulói helyezték el iskolai szekrényük lakatjait a 4. számú kanonoki ház kovácsoltvas kerítésén. Egy másik hasonló elmélet szerint 21 iskolabúcsúztató vegyipari szakközépiskolás kezdte el a hagyományt. Egy másik történet szerint a békéscsabai Andor Imréné tette föl az első lakatott évtizedekkel ezelőtt.[2]
A későbbiekben hagyománnyá vált, hogy olyan szerelmesek zárnak lakatot a kerítésre, akik ezzel a gesztussal azt kívánják megerősíteni, hogy összetartozásuk örök. Manapság már nem csak szerelmesek lakatjai kerülnek fel, hanem turisták is szívesen emléket állítanak pécsi látogatásukról egy-egy lakattal.
A Janus Pannonius utcában két egymáshoz közeli hasonló kerítés is volt, a hasonlóság miatt hamar lakatok lepték el a másikat is, mely szintén jó ideje betelt, ám ezt egyelőre nem bővítették ki, mint a testvérét.
Az első lakatfalat 2010-ben a Pécsi Görög Kisebbségi Önkormányzat segítségével felújították.[3]
2013-ban már kifejezetten erre a célra építettek lakatfalat a pécsi Sétatér keleti végén. A falat a 2013-as Pécsi Országos Színházi Találkozó idején avatta fel Bodrogi Gyula, a fesztivál díszvendége.[4]
Az évek során Pécs belvárosának más pontjain is megjelentek a lakatok,[1] például a Gázi Kászim pasa dzsámija korlátján is.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 326. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Kiderült a pécsi lakatfal titka. bama.hu. [2020. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Megszépült a pécsi lakatfal. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 2.)
- ↑ Bodrogi Gyula avatta fel az új pécsi lakatfalat. bama.hu. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
További információk[szerkesztés]
- Szabó Dóra: Szerelemfa és lakatfal (Helyi Téma, Budapest XI. kerület, 2013. szeptember 25., 14. old.)
- Cynthia Imogen Hammond: Renegade Ornament and the Image of the post-Socialist City. The Pécs »Love Locks«, Hungary. in: Timea Kovács (Hrsg.): Halb-Vergangenheit. Städtische Räume und urbane Lebenswelten vor und nach 1989. Lukas-Verlag, Berlin 2010, ISBN 3-86732-082-9, S. 181–193 (englisch).
- Die „Liebesschlösser“ an der Hohenzollernbrücke. In: Hohenzollernbrücke (Köln). Auf: KuLaDig, Kultur.Landschaft.Digital. Landschaftsverband Rheinland, Bonn (online).
- Dagmar Hänel, Mirko Uhlig: Ein Vorhängeschloss für die ewige Liebe. In Köln etabliert sich ein neuer Brauch. In: Alltag im Rheinland 2010. LVR-Institut für Landeskunde und Regionalgeschichte, Bonn 2010, S. 68–75 (Volltext[halott link] als PDF, 436 kB).
- Jannis Plastargias: Liebesschlösser in Frankfurt. Im: Weblog schmerzwach vom 27. August 2011 (online).
